Magyarország ellenzi a drávai vízlépcső ötletét – mondta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a horvát nagykövettel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Horvátország vízlépcső építésén gondolkodik, a magyar környezetvédelmi szaktárca szerint azonban a létesítmény egyértelműen károsan hatna a környezetre. A terv nem új keletű, déli szomszédunk már 1992-ben előállt egy Novo Virjénél, a Dráván építendő vízlépcső ötletével, ám erre válaszul 1999-ben magyar kormányhatározat született, miszerint Magyarország nem ért egyet a vízlépcső építésével, és ragaszkodik az espooi egyezmény értelmében mindkét országra vonatkozó hatástanulmányok lefolytatásához.
A vízlépcső környezeti kárai nagyobbak lennének, mint a haszna – tudtuk meg Kajner Pétertől, a Magyar Környezetgazdaságtani Központ szakértőjétől. Míg a tervezett építkezéssel egy Európában egyedülálló, a nem szabályozott Drávát körbevevő ökológiai rendszer veszne el, az építéssel csupán egy 10-12 ezres település áramellátása lenne megoldva. Stanko Nick horvát nagykövet szerint az elkövetkező 7-10 évben Horvátország biztos nem fog vízlépcsőt építeni, ám nem kellene a magyar illetékeseknek előzetesen elhatárolódniuk, célravezetőbb volna inkább megvárni a végleges hatástanulmányokat és konzultációkon közelíteni a két ország álláspontját.
Veress Gábor