Vajnai Lajos

Egyházi ingatlanoknál finanszíroz az OTP Bank

Az OTP Bank az önkormányzati ügyfelek 48,2 ezer betétjellegű és több mint 2500 hitelszámláját vezeti, részesedése a szektorban 74 százalék – derült ki az Önkormányzatok Napja szakmai konferencián. A számok alapján a bank továbbra is a betétgyűjtésben erős, piaci részesedése 61,6 százalékos, a kezelt pénzállomány június 30-án 106 milliárd forint volt. Félévkor a társaság rendelkezett az önkormányzati hitelek 52,5 százalékával, mintegy 104,5 milliárd forinttal. A hitelállomány jelentős növekedésnek indult az idén, elsősorban a fejlesztési hitelek voltak kelendőek. Az év folyamán igényelt hitelek nagyobb részét a Magyar Fejlesztési Bank Rt. „Sikeres Magyarországért” önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési hitelprogramja tette ki. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szerint a jelenlegi közbeszerzési törvény akadályozza és költségessé teszi az önkormányzatok bankváltását, ezért a bank igyekszik lobbizni, hogy az új közbeszerzési törvényben könnyebbé váljon a pénzügyi szolgáltatások pályáztatása. Csányi Sándor beszámolt arról is, hogy a bank új konstrukciót dolgozott ki az egyházi ingatlanok visszaadásának finanszírozására. Az ingatlanok visszaadása december 31-éig lezárul, de a pénzügyi teljesítés egészen 2011-ig elhúzódna, ugyanis az állam csak részletekben utalná az ellenértéket. Az OTP viszont követelés engedményezése mellett egy összegben kifizetné az önkormányzatoknak az ingatlanok december 31-ei értékét, ezáltal juttatva forrásokhoz az érintett településeket.

Önkormányzatok bankválasztása

(2005, százalék) Önkormányzatok száma szerint Önkormányzatok költségvetése szerint Bankok közötti megoszlás OTP 74 82 Takarékszövetkezetek 18 5 Többi bank 8 13 Forrás: OTP

A Volksbankhoz kerültek az ÁÉB fiókjai

A Magyarországi Volksbank Rt. vásárolja meg az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) Rt. 11 kirendeltségét és átveszi az ehhez tartozó ügyfélállományt is. Balázs László, a társaság elnök-vezérigazgatója szerint a vétel jól illeszkedik a bank stratégiájába, hiszen 2007 végére a jelenlegi 31 fiókot (az ügylet után 42) 50-re szeretnék növelni és a legnagyobb 10 magyar bank közé tartanak. Az ügyletre azonban még a PSZÁF-nek és a Gazdasági Versenyhivatalnak is áldását kell adnia. A bank betétállománya mintegy 27 százalékkal, ügyfeleinek száma pedig közel 15 ezerrel emelkedik az ügylet eredményeként – tette hozzá Skonda Mária, a Volksbank lakossági üzletágért felelős vezetője. Megdet Rahimkulov, az ÁÉB igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a fiókhálózat értékesítése a bank új stratégiájának része. A hitelintézet a nyereség 90 százalékát adó 6 bankfiókot továbbra is megtartja, s a vállalati hiteleket sem adja át. Rahimkulov szerint bankjuk nem volt versenyképes a retail üzletágban: miközben a költségek folyamatosan nőttek, az ügyfelek száma stagnált. A társaság marzsa az Oroszország felé irányuló ügyleteknél 8,5 százalék volt, a magyar piacon viszont nem sikerült ezt az eredményt elérni. Az ÁÉB ezentúl az energetikára és a gázszektorra koncentrál, de az orosz irányú hitelportfólió jelenlegi 65 százalékos arányát 10-12 százalékra kívánják csökkenteni. Jelenleg mintegy 350 millió dollár értékű befektetéssel rendelkeznek, de 2006 végére ezt a duplájára szeretnék növelni, többek között BorsodChem-részesedésük 15 százalékosra növelésével, valamint a 1,5 százalékos Mol-pakett megduplázásával. A bank várható mérleg szerinti eredménye 20 milliárd forint lesz, jövőre pedig 10-12 százalékos növekedést terveznek.

Sokasodó aggodalmak az autófinanszírozásban

Összességében a lízingpiac 4,4 százalékkal növekedhet az idei évben – mondta Báti Balázs, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja egy hét végén tartott szakmai konferencián –, ami jelentős visszaesés a korábbi két számjegyű növekedéshez képest. Eddig kizárólag a gépek és berendezések lízingjénél volt jelentősebb növekedési (40 százalékos) dinamika, de a forgalom év végére ezzel is csak megközelítheti a 2003-as szintet. A piac 85 százalékát adó autófinanszírozás a legfrissebb adatok szerint mindössze 3,5 százalékkal bővült. A személyautók eladásának visszaesése a verseny kiéleződéséhez vezetett a finanszírozók között, amelyek egyre nagyobb kockázat és költségek mellett tudják csak megszerezni az ügyfeleket. Az önrész nélküli akciók, a 120 hónapos futamidejű konstrukciók az áruhitelek irányába mozdították el a piacot – ismerik el a szakma képviselői. A problémák mindenesetre egyre súlyosabbak, hiszen egyre több a felmondott hitelszerződés, nő a hitelportfóliók kockázata és csökken a cégek jövedelmezősége. A piac megtorpanó növekedése a verseny újragondolására készteti a szereplőket – hangzott el a konferencián –, a szakmát a hitelesség megőrzése és az esetleges csődhullám elkerülése valamiféle szabályozás kidolgozására kényszeríti. Lehetséges ötletként felmerült az önszabályozás és/vagy etikai kódex megalkotása. Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke azonban kétségesnek látja, hogy az egyes szereplők önként lemondanának versenyeszközeikről, ezzel szabad utat nyitva a terjeszkedéshez a megállapodást be nem tartóknak. Az etikai kódex bizonyos piaci magatartásokat szabályozna – mint például „welcome pénzek”, jutalék-visszaírások vagy az egységes THM-számítás –, mivel a szövetségnek nincsenek eszközei a szankcionálásra. Valószínűleg hosszabb távon a jogi szabályozás jelenti a megoldást, hasonlóan több nyugat-európai országhoz, ahol vagy a minimális önrészt határozzák meg, vagy a kamatra vonatkoznak előírások. Antall Pál szerint a lízingpiacra komoly veszélyt jelenthet a bankok közötti egyre élesedő verseny, hiszen várható, hogy a pénzintézetek hamarosan megjelennek ezen a területen. Hasonlóan vélekedik Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója is, aki elmondta, hogy a kereskedelmi bankok aktíváinak növekedési üteme ugyancsak jelentősen lelassult, ami új, korábban elhanyagolt piacok, így az autófinanszírozás felé kényszeríti a szereplőket.

Lakáshitel: még mindig a deviza a nyerő

A lakosság továbbra is elsősorban devizában adósodik el, amikor ingatlant vásárol – állítják a lapunk által megkérdezett pénzintézetek. A CIB Banknál a devizaalapú lakáshitelek az állomány több mint 90 százalékát teszik ki, hasonló arányokról számoltak be a Raiffeisen Banknál is. Az OTP Banknál az újonnan igényelt hitelek fele devizaalapú. A Raiffeisennél elmondták, hogy az idén nem is számítanak látványos változásra, hiszen összehasonlítva a piaci forintalapú hitelek és a svájcifrank-, illetve az euróalapú lakáshitelek teljeshiteldíj-mutatóját (THM), még az ismert árfolyamkockázat mellett is a devizahitelek mellett érdemes dönteni. Az OTP-nél azonban úgy vélik, a forintkamatok tovább mérséklődnek majd, ami apaszthatja a devizaalapú konstrukciók korábban tapasztalt növekedési ütemét. A CIB szakemberei szerint a támogatott hitelek kamatképzésének alapjául szolgáló referenciahozamok további csökkenése vezethet ahhoz, hogy a devizakölcsönök új hitelállományon belüli rendkívül magas aránya visszaessen. Érdekes módon a pénzintézetek kivétel nélkül lanyha hitelkeresletről beszélnek, ám saját adataival mindenki elégedett. Többen is számítanak emellett arra, hogy az ingatlanpiaci verseny árcsökkentő hatása élénkítheti majd ezt a piacot is. A bankok még bíznak abban, hogy a támogatási rendszert az eddiginél „optimálisabbá” teszi a kormányzat. A bankok közötti verseny és a piaci stagnálás egyébként a jelek szerint a hiteldíjakra kevés hatással van, de egyre könnyebben lehet kölcsönhöz jutni. Ma már az ingatlanfedezet értékének magasabb hányada mellett lehet hitelt felvenni (vagyis ugyanarra a lakásra nagyobb összegű hitel igényelhető, mint korábban). Jelentős engedménynek számít a bankoktól az is, hogy a csak minimálbért igazolók is juthatnak kölcsönhöz, s csökkent az elvárt munkaviszony hossza is: többnyire elegendő, ha az igénylő már letöltötte a próbaidejét.

Alvó helyhatóságok?

Az önkormányzatok 2005-ben bármikor pályáztathatnák a bankokat, de az új szabály eddig nem sok mozgást hozott a piacon.