Vajnai Lajos

Állami támogatás

Lakásszám Ezer forint 2–4 108 5–30 144 31–60 180 61–120 216 121–180 252 181–240 280 241–324 Forrás: tervezet

Nagy Britmánia kezdődik Budapesten

Szerteágazó kulturális rendezvénysorozatot szervez a British Council, Nagy-Britannia magyarországi kulturális intézete október 22-étől jövő áprilisig. A szervezők célja Budapestre hozni a sokszínű brit kortárs művészetet. Shakespeare-nek nincs szüksége marketingre, de van a kortárs művészeknek és előadóknak, akiket korábban alig láthatott a magyar közönség – mondta Jim McGrath, a British Council igazgatója. A programok elsősorban a fiatalokat célozzák meg, de minden korosztály találhat kedvére valót. Az esemény szombaton egy autós Mini-parádéval kezdődik, amelyen igazi ritkaságok is láthatók lesznek. A megnyitót követően a Millenáris Parkban egy videós csapat mutatja be a Londont középpontba állító installációját. Novemberben igazi csemegének ígérkezik a világ egyik legjobb kórusának tartott The Sixteen fellépése a Mátyás-templomban, ahol Thomas Tallis, az egyik legismertebb angol reneszánsz zeneszerző műveiből adnak elő válogatást. Decemberben a Trafóban a DV8 Mozgásszínház mutatja be Just for Show című legújabb műsorát. Szintén a Trafóban lép fel januárban az Akram Khan Dance Company, amely a klasszikus indiai táncot ötvözi a modern tánccal. A Nagy Britmánia névre keresztelt programsorozat zárása John Wood és Paul Harrison videoszobrászat-kiállítása lesz a Ludwig Múzeumban.

Háromezer új autót kap a rendőrség

Eredményt hirdetett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a háromezer személygépkocsi bérletére és flottakezelésére kiírt – összesen 8,6 milliárd forint értékű – európai uniós tárgyalásos közbeszerzési eljárásán. A két győztes cég, a LeasePlan Hungária Rt. és a Porsche Hungaria Kft. cégcsoportjához tartozó Porsche Lízing Kft. három év alatt szállítja le a járműveket, az első ezer darabot már az idén. A LeasePlan az ügyintéző kategóriában összesen 1800 Ford Fiesta, Chevrolet Lacetti és Skoda Octavia típusú személyautót – mintegy ötmilliárd forint értékben – szállíthat a rendőrségnek, ebből hatszázat az idén – mondta a NAPI Gazdaságnak Gáti Tamás, a társaság vezérigazgatója. A cégnek nem ez az első ilyen tárgyú megrendelése, hiszen Angliában, Hollandiában és Spanyolországban is kezel rendőrségi járműflottát, valamint Magyarországon közbeszerzési pályázaton például elnyerték már a MÁV Rt. és az Állami Autópálya Kezelő Rt. járműveinek flottakezelését is. A LeasePlan járműparkja meghaladja a nyolcezret, amelynek eszközértéke mintegy 18 milliárd forintot tesz ki, ezzel pedig vezető szerepet tölt be a magyarországi flottakezelésben. A járőrautók kategóriában a Porsche Hungaria szállíthat 1200 Skoda Octavia típusú autót, 2005–2007 között évente négyszázat – tudta meg lapunk Borok Jánostól, a Porsche Lízing ügyvezető igazgatójától. Mindegyik autót hároméves futamidejű operatív lízing keretében szállítják, a szerződés része a teljes karbantartás, a biztosítás és a csereautó is. A nyerteseknek vállalniuk kellett azt is, hogy az autókat speciális rendőrségi megkülönböztető jelzésekkel és eszközökkel is felszerelik.

Fúzióra ösztönöz a verseny is

A takarékszövetkezetek közül jelenleg negyven nem felel meg a 200 millió forintos sajáttőke-követelménynek, amelyet a törvény szerint 2006 végére kell elérni, a 2007 végére elvárt 250 millió forintos határ rostáján viszont már hatvanhárom akad fenn. A PSZÁF szerint a takarékok önerőből aligha lesznek képesek a tőkepótlásra. Ennél optimistábban látja a helyzetet Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke, aki úgy véli: biztosan akad olyan szövetkezet, amelynél képződik elegendő profit a tőkepótlásra. Az elnök úgy számol, hogy 2006 végére 30–35 takarék nem tudja teljesíteni a 2007-es követelményt, s ezek fele várhatóan 2007 végére sem fog megfelelni a törvényi kötelezettségeknek. Az OTSZ már kidolgozott egy intézkedési tervet: az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapon (OTIVA) keresztül nyújthatnak majd segítséget a rászorulóknak. Kalmár Béláné, a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (TÉSZ) főtitkára a felügyelettel azonos állásponton van, elképzelhetetlennek tartja a saját erős megoldást. Ez a szövetség persze könnyebb helyzetben van az integrációnál, hiszen – mint azt az elnöknő elmondta – tagjaik már a 2007-es követelménynek is megfelelnek, a legkisebb saját tőke itt 300 millió forint. Kiss Endre is elismeri, hogy végül a ma még vonakodók számára is elkerülhetetlen lesz az egyesülés. A szövetkezetek többsége – hangsúlyozta az elnök – már előre gondolkodott, a szektorban folyamatosan zajlottak a fúziók. Csak az elmúlt évben huszonkettővel csökkent a takarékszövetkezetek száma, és a következő években még mintegy húsz összeolvadásra lehet számítani. Már felügyeleti engedélyezési eljárás alatt van a Nagyhalász és Vidéke, a Tiszavasvári és az Ibrány és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet egyesülése – tudta meg a NAPI Gazdaság. Közben a nagyobb, tőkeerős szövetkezetek is aktívak, például a Vas megyei Savaria Takarékszövetkezet folyamatosan kebelezi be a megye kisebb takarékjait. Többen azonban még mindig az önállóságukat féltik, ezért inkább kivárnak. Neducza Szvetiszláv, az Apátfalvi Takarékszövetkezet elnöke elmondta, hogy jelenleg ők sem teljesítik a minimumot, de nyereségből és mintegy 50-60 millió forintos részjegyzésből szeretnék fedezni a szükséges tőkét. – Nem elképzelhetetlen az egyesülés sem, de lehetőség szerint szeretnénk megőrizni a függetlenségüket – tette hozzá. Palkovics János, a Nagyhalász és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke azt nyilatkozta, hogy fel kellett ismerniük: önerőből nem lesznek képesek növekedni, hiszen olyan területen működnek, ahol alacsony a jövedelemszerző képesség. Éppen ezért döntöttek az egyesülés mellett. Palkovics is elsősorban a törvényi előírásoknak való megfeleléssel indokolta a fúziót, de a piaci versenynek is fontos szerepe volt. Egy kis takarékszövetkezet egyre nehezebben tud megfelelni az ügyfél igényeinek, nincs elegendő forrásuk a beruházásra, ugyanakkor a növekedési lehetőségeik is erősen korlátozottak. A tőkeegyesítést ugyanis nem csak az előírások, hanem az egyre erősödő verseny is indokolja. Kiss Endre is úgy látja, hogy ez a piaci nyomás a jövőben még fokozódhat is.

Jövőre vége lesz az acélgyárak aranykorának

Normalizálódni látszik a helyzet az acélpiacon, s jövőre stabilizálódhatnak az árak. A harmadik negyedévben áresés volt tapasztalható, a jelenlegi áremelkedés ennek a korrekciója. Tardy Pál, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatóhelyettese úgy véli, hogy a drágulás valamivel az előző években regisztrált átlagár fölött áll majd meg, az áremelkedés mértéke persze eltérően alakul az egyes termékkategóriákban. A gyártók tavaly és 2005 első félévében, a növekvő alapanyagárak ellenére is rekordnyereséget könyvelhettek el, de most úgy tűnik, hogy véget ér az acélipar aranykora. Tardy szerint visszatérhetnek a piacot jellemző 2-3 éves ciklusok. A korábbi áremelkedést ugyanis elsősorban a kínai igények robbanásszerű növekedése generálta, az ázsiai ország azonban kiépítette saját gyártókapacitását, mára nettó exportőrré vált, s a piacot újra acéltöbblet jellemzi. A magyarországi árakat is döntően a világpiaciak határozzák meg, az idei átlagárak az első félévben magasabbak voltak, mint tavaly. A hazai acélgyártók így idén is jó évet zárhatnak, annak ellenére, hogy a vasérc ára 70-80 százalékkal emelkedett az év során. Míg az Európai Unióban lényegében stagnált az acéltermelés, addig az újonnan csatlakozott államoknál 6–8 százalékos visszaesés volt tapasztalható, amit a FÁK-országokból érkező import felfutása okozott. A magyar gyártóknak elsősorban a betonacélok és a zártszelvények importja okoz gondot, hiszen ezek itthon is előállíthatók lennének. A magyar gyártók előnye az lehet, ha tovább növelik versenyképességüket, kihasználják a rugalmasságukat és a vevőkhöz való közelségüket – mondta Tardy. Ami a keresleti oldalt illeti, Európában a magyar piac nőtt a legdinamikusabban az elmúlt években, de a telítődés miatt már az idén sem lehet gyorsuló bővülésre számítani.

Átutalták a diákhitel első részletét

Megérkezett a főiskolás, egyetemista hiteligénylők számlájára az őszi szemeszter első diákhitel-átutalása. Mint Őri András, a Diákhitel Központ Rt.(DK) kommunikációs igazgatója elmondta: közel 80 ezer hallgató jutott összességében 7,35 milliárd forinthoz, a DK kihelyezett hitelállománya ezzel elérte a 96 milliárd forintot. Most ugyan kevesebben kaptak pénzt, mint a múlt tanév során, de Őri ezt azzal indokolta, hogy ez még csak a tanév első kifizetése volt, nyáron sokan befejezték tanulmányaikat, illetve sokan még nem iratkoztak be a megadott határidőig, míg mások még tanulnak, de már nem jogosultak a hitel folyósítására. A tavalyi évkezdéshez képest azonban az idén közel egyharmaddal több, 13 786 új igénylő lépett a rendszerbe. Ettől a szemesztertől kezdve a felvehető legnagyobb összeg havi 30 ezer forint, amit a régebbi igénylők 24 százaléka, a most csatlakozott új igénylőknek pedig 72,5 százaléka kért.

Az eszközlízing terén még messze vagyunk Európától

A nyomdagépek és a kamionok után az idén a földmunkagépek számítottak „slágernek” a jelentős arányban kis- és középvállalkozásokat finanszírozó lízingcégeknél.

Magyarországon stagnálnak a takarmányárak

Az utóbbi három hónapban mintegy 15 százalékkal lett olcsóbb a szója, de a magyar takarmányárak valószínűleg nem csökkennek – válaszolta a NAPI Gazdaság kérdésére Kucsák István, a Vitafort Rt. beszerzési osztályvezetője. A pillanatnyi árváltozások érvényesítésére nem nyílik lehetőség a takarmányárakban, amelyeket hosszú távú stratégia alapján határoz meg a cég. A szójabeszerzést négy importőrön keresztül bonyolítja a Vitafort, mindig a legjobb ajánlatot tevő beszállítót választják. Az elszámolás havi bontásban történik az átlagárak alapján, már csak ezért sem várható komolyabb árcsökkenés. A világpiaci árak mérséklődése több tényezőnek köszönhető a Bloomberg szerint: az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) felfelé módosította a szójababra vonatkozó termésbecslést, emellett a világ legjelentősebb szójaimportőre, Kína az október 1-jén kezdődő gazdasági évben a várakozásoktól elmaradva, mindössze 1,9 százalékkal növeli behozatalát. Az ázsiai ország szójaimportja az elmúlt 12 hónapban elérte a 26 millió tonnát – ami több mint 50 százalékos bővülést jelent –, a következő gazdasági évben gyakorlatilag alig változik a bevitel mennyisége, míg a belső felhasználás 5,7 százalékkal nőhet. Az árak visszaesése az Egyesült Államokat, Argentínát és Brazíliát érinti kedvezőtlenül. A Beijing Orient, a kínai mezőgazdasági minisztérium leányvállalata a visszaesést azzal indokolja, hogy a helyi szójalisztárak tíz százalékkal csökkentek, ami megtépázta a feldolgozók nyereségességét is. Az utóbbi években jelentősen átalakult a szója világpiaca: egyre gyorsabban bővíti termelését Dél-Amerika, 2002 óta a térség exportja már felülmúlja az USA kivitelét. A termelésbe egyre nagyobb területeket vonnak be, és az infrastrukturális fejlesztések is további piaci térnyerést vetítenek előre. Az USDA szerint ez ellensúlyozza a világpiaci kereslet bővülését. A szójakereskedelem növekedése viszont csökkenő mértékben folytatódhat a következő években: míg eddig évi 9, ezentúl átlagosan 4 százalékos bővülésre számít a hivatal. Kína és India importja ezt követően is az átlagot meghaladó mértékben nőhet, míg Brazília lesz a legjelentősebb exportőr a világpiacon.

Komoly tőkét igényel a borfeldolgozás

A balatonlellei Konyári pincészet 520 millió forintos beruházással új feldolgozó- és palackozóüzemet épít, amelynek névleges kibocsátása 600 ezer palack, s mintegy 6000 hektoliter must feldolgozására képes. A beruházás a saját erő mellett 40 százalékban az Agrár- és Vidékfejlesztési Orientációs Program keretében elnyert támogatással valósul meg. Konyári János, a pincészet vezetője elmondta, hogy a beruházás előtt végzett hatástanulmány alapján nyolc-tíz éves megtérüléssel számolnak, de a gazdasági szempont mellett a szakmai elhivatottság is fontos szerepet játszott. A társaság tavaly 370 millió forintos beruházással létesített egy, a legkorszerűbb technológiával felszerelt szőlőfeldolgozó üzemet a hozzá tartozó, 3000 hektoliter befogadóképességű pincével. A beruházás a megyei területfejlesztési tanács támogatásával valósult meg, a pályázatok elkészítéséhez külső tanácsadó céget vettek igénybe. Egy borfeldolgozó üzem létesítésének költségeit jól tükrözi az a két esettanulmány (azóta mindkét beruházás megvalósult), amelyet a Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi karának borászati tanszéke bocsátott a rendelkezésünkre. Mindkét árajánlat az elmúlt két évben készült, így – a tanszéken kapott információk alapján – mintegy 10 százalék inflációval számolva kaphatjuk meg a mai értékeket. Az egyik tanulmány egy kis Balaton-felvidéki családi pincészet 8-10 hektárnyi szőlőtermés befogadására képes, 300-500 hektoliter éves kapacitású borfeldolgozójának létesítési költségeit tartalmazza. Mai áron számolva ez a beruházás 25-30 millió forintos indulótőkét igényelne áfa nélkül. A másik esetben egy 10 ezer hektoliter kapacitású, közepes méretű beruházás szerepel, itt azonban nem zöldmezős beruházásról van szó, így a költségek – Pásti György egyetemi tanár becslése szerint – a teljes beruházásnak mintegy 40-50 százalékát fedezik. A konkrét beruházáshoz felhasznált 70-80 milliós költségből tehát arra következtethetünk, hogy mai áron egy hasonló nagyságú zöldmezős beruházás 160–200 millió forintos invesztíciót igényelne nettó áron. Pásti ugyanakkor kiemeli, hogy a beruházási összeg minimális alapnak tekinthető, nincs benne például a szőlőtermesztés, ami hektáronként 1,5–9 millió (átlagosan 3 millió) forintba kerül.