A lakosság továbbra is elsősorban devizában adósodik el, amikor ingatlant vásárol – állítják a lapunk által megkérdezett pénzintézetek. A CIB Banknál a devizaalapú lakáshitelek az állomány több mint 90 százalékát teszik ki, hasonló arányokról számoltak be a Raiffeisen Banknál is. Az OTP Banknál az újonnan igényelt hitelek fele devizaalapú. A Raiffeisennél elmondták, hogy az idén nem is számítanak látványos változásra, hiszen összehasonlítva a piaci forintalapú hitelek és a svájcifrank-, illetve az euróalapú lakáshitelek teljeshiteldíj-mutatóját (THM), még az ismert árfolyamkockázat mellett is a devizahitelek mellett érdemes dönteni. Az OTP-nél azonban úgy vélik, a forintkamatok tovább mérséklődnek majd, ami apaszthatja a devizaalapú konstrukciók korábban tapasztalt növekedési ütemét. A CIB szakemberei szerint a támogatott hitelek kamatképzésének alapjául szolgáló referenciahozamok további csökkenése vezethet ahhoz, hogy a devizakölcsönök új hitelállományon belüli rendkívül magas aránya visszaessen.
Érdekes módon a pénzintézetek kivétel nélkül lanyha hitelkeresletről beszélnek, ám saját adataival mindenki elégedett. Többen is számítanak emellett arra, hogy az ingatlanpiaci verseny árcsökkentő hatása élénkítheti majd ezt a piacot is. A bankok még bíznak abban, hogy a támogatási rendszert az eddiginél „optimálisabbá” teszi a kormányzat.
A bankok közötti verseny és a piaci stagnálás egyébként a jelek szerint a hiteldíjakra kevés hatással van, de egyre könnyebben lehet kölcsönhöz jutni. Ma már az ingatlanfedezet értékének magasabb hányada mellett lehet hitelt felvenni (vagyis ugyanarra a lakásra nagyobb összegű hitel igényelhető, mint korábban). Jelentős engedménynek számít a bankoktól az is, hogy a csak minimálbért igazolók is juthatnak kölcsönhöz, s csökkent az elvárt munkaviszony hossza is: többnyire elegendő, ha az igénylő már letöltötte a próbaidejét.
Vajnai Lajos