Vajnai Lajos

Újabb közigazgatási szolgáltatások az OTP-től

Az OTP Bank a vámigazgatási és közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó szolgáltatásainak további bővítését tervezi – mondta tegnap Wolf László vezérigazgató-helyettes a pénzintézet által rendezett vámkonferencián. Az üzletág az uniós csatlakozás után visszaesett, de azzal, hogy a regisztrációs adó a vámigazgatás körébe került, újra fejlődésnek indult. Jövő évtől pedig a környezetvédelmi termékdíjat újra kivetéses módon állapítják meg, ami újabb lehetőségeket rejt – tette hozzá Wolf. Az idei első tíz hónapban az OTP Banknál 9,786 milliárd forint regisztrációs adó, valamint 16,262 milliárd forint importáfa befizetésére került sor. Tervezik azonban a szolgáltatás kiterjesztését más olyan államigazgatási területekre is, amelyek személyes megjelenéshez kötöttek, így gépjárműhöz kapcsolódó szolgáltatások, céginformáció, cégbírósági ügyek, illetve az illetékek lehetnek azok a területek, ahol a bank hamarosan megjelenik. A vámpénztári szolgáltatás jelenleg 15 mini- és 85 vállalkozói fiókban, valamint 28 automata rendszert működtető vámügyi képviselőnél vehető igénybe. A vámhatóság illetékességi körébe tartozó befizetések lekérdezésére június óta 134 helyszínen több mint 500 vámhivatali jogosultságot adott ki a bank. A pénzintézeti aktivitás várhatóan fokozódik a piacon, a HVB Bank már kínál online vámügyintézést, de információink szerint a K&H és a Raiffeisen is tervezi a szolgáltatás beindítását.

Az MKK Rt. számokban (M Ft)

2002 2003 2004 2005 (terv) Mérlegfőösszeg 6087 6121 4934 4016 Követelésállomány 4811 4526 3454 1864 Adózás előtti eredmény –659 16 –1954 – Forrás: ÁSZ

PSZÁF-jótanács fogyasztási hitelekhez

Fokozott figyelemmel kíséri a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a karácsonyi áruhitelezési időszakot, hogy a hitelintézetek betartják-e a fogyasztási kölcsönökkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi előírásokat – mondta sajtótájékoztatóján Marsi Erika, a PSZÁF főigazgatója. A fogyasztási és egyéb hitelek év végi állománya elérheti a 950–1000 milliárd forintot, az ilyen típusi hitelek növekedési üteme jelentősen meghaladja a lakáscélú, jelzálogtípusú hitelek bővülését; várhatóan ez az ütem tovább bővül, ugyanis a hitelezők az éves forgalom 30-40 százalékát is kihelyezik az utolsó két hónapban. A főigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a későbbi panaszokat elkerülendő érdemes körülnézni az ajánlatok között, s a típusok közül – áruhitel, személyi kölcsön, hitelkártya, folyószámlahitel – kiválasztani a megfelelőt. Ebben a felügyelet is segítséget nyújt, hiszen honlapján megtalálható a fogyasztási hiteleket összehasonlító táblázat. A PSZÁF-hez érkező, hitel- és betétszerződésekre vonatkozó panaszok száma nem csökken. A bejelentők legtöbbször a változó kamatozásból eredő következményeket, a törlesztőrészletek mértékét, az előtörlesztéssel járó többletköltséget nehezményezik. A felügyelet üdvözli a központi hitelinformációs rendszerben (ismertebb nevén BAR lista) bekövetkező változásokat, de változatlanul bízik abban, hogy a közeljövőben létrejöhet a lakossági pozitív adóslista is.

Érintés nélküli fizetésre koncentrálnak a kártyatársaságok

A bankkártya-kibocsátó társaságok egyre nagyobb piaci lehetőséget látnak az érintés nélküli fizetési technológiában, olyan piacokat is meghódíthatnak, ahol korábban elképzelhetetlen volt a bankkártyás fizetés. Az érintés nélküli fizetés a kis összegű fizetéseknél, így a postán, parkolásnál, hagyományos kisboltokban, újságárusnál, éttermekben és gyorséttermekben lehet ideális – ahol ma még a készpénz „uralkodik” –, de biztonsági elemként akár nagy összegű vásárlásoknál is használható. Jelenleg már több mint 23 millió helyen fogadnak el ilyen típusú kártyákat, elsősorban az Egyesült Államokban, illetve Ázsiában. Mind a Mastercard, mind a Visa kiemelten fejleszti ezt a területet, középpontban a teljesítmény fokozása és a biztonság növelése áll. A két társaság abban is megegyezett, hogy közös szabvány alapján nyújtják a szolgáltatást, hogy a kereskedőknek ne kelljen kétféle terminált beszerezniük. Az új technológia együttműködik a korábbi mágnescsíkos megoldásokkal, valamint támogatja az EMV szabvány szerinti chip- és smart kartyákat is. A Visánál az is kiemelten fontos, hogy ezek a kártyák a kibocsátás helyétől függetlenül ugyanolyan kényelmesen alkalmazhatók legyenek.

Ma még fehér holló a Spar

A Spar „fellépése” 2003 nyara óta tartó csendet tört meg a hazai kötvénypiacon, arról azonban, hogy ez egy trendváltás kezdete, vagy a cég fehér holló marad, megoszlanak a vélemények.

Az áfacsökkentés a bankok szerint aligha lesz hatással a hitelpiacra

A bankok eltérően vélekednek arról, hogy a lakáshitelezésben milyen szerepe lehet a Fészekrakó programnak a jövőben. A CIB Bank szerint mivel a Fészekrakóban az életkor csak az egyik korlát, s emellett fontos az ingatlan értéke és a hiteligénylők jövedelme is, ezért jelentős növekedés a korhatár idén novemberi bővítésétől még nem várható. Ellenben az Erste Banknál – ahol a lakáshitelezési stratégia része a Fészekrakó és az idei szerződések 20 százaléka származott ebből – úgy látják, hogy az életkorhatár növekedésének kedvező hatása lesz. A Raiffeisen arról tájékoztatott, hogy 10 százalékkal nőtt az érdeklődők száma a korhatár megemelése óta, ám a változás óta eltelt rövid idő miatt a konkrét folyósításokban ez egyelőre még nem mérhető. A K&H Banknál ezzel szemben arról számoltak be, hogy a Fészekrakó változása egyelőre nem érezhető náluk, amit szintén a november eleje óta eltelt rövid idővel magyaráznak. Az áfaváltozást már lényegesen egységesebben ítélik meg a bankok: az Erste szerint a csökkentés hatása érezhető lesz a piacon, de annak mértéke függ például az építőanyagok árváltozásától és a beruházók profitvárakozásaitól is. A banknál mindazonáltal úgy vélik, hogy az áfa 5 százalékpontos csökkentése összességében számottevő változást a hitelpiacon nem okoz. A Raiffeisennél sem számítanak jelentős keresletnövekedésre, úgy gondolják, a jövő év első felében inkább az elhalasztott vásárlások miatt növekedhet meg a lakások iránti igény. A K&H szerint az év elején – átmenetileg – némileg nőhet a kereslet az áfacsökkentés okán elhalasztott vásárlások forgalomnövelő hatása következtében, de ez éves szinten nem lesz lényeges hatással a lakáspiacra. Idén az átlagos hitelösszeg jellemzően nőtt a bankoknál, a CIB-nél 5 millió forint körül alakult, ez a bank szerint az ingatlanok áremelkedésére vezethető vissza. A Raiffeisennél ebben az évben 10–15 százalékkal emelkedett az átlagos kölcsönösszeg, a változás a bank szerint nem feltétlenül a lakásigények változásával magyarázható, hanem a vásárláshoz szükséges önerő mérséklődésével. Az Erste Banknál az átlagos hitelnagyság most 7,2 millió forint, míg tavaly 5 millió forint körül volt. Az általános kereslet és az átlagos hitelnagyság kapcsolatáról elmondták, hogy a hitelt igénylők általában a maximális finanszírozást keresik – tehát a lehető legnagyobb hitelt akarják felvenni, ami az adott ingatlanra kérhető –, mindez pedig az átlagos hitelnagyság növekedésének irányába hat. A K&H Banknál az átlagos hitelösszeg nem változott.

Hamarosan olcsóbb lehet a hitelbírálat

Lapunk információja szerint már a Pénzügyminisztérium vizsgálja azt a javaslatot, amely a hitelbírálati díjjal kapcsolatos áfaszabályozásról szól, s valószínűleg a hitelfelvevők számára kedvező döntés születik az ügyben. A hitelbírálat ugyanis tárgyi adómentessé válhat a közeljövőben. A lakáshitelek esetében a hitelbírálati díjat vagy fix összegben (ez jellemzően 10 és 100 ezer forint között lehet), vagy a folyósított összeg 1–1,5 százalékában szabják meg. A módosítás után ennek megfelelően akár 25 ezer forinttal is csökkenhet a díj. A nagyobb kölcsönöket felvevő vállalkozások számára persze ennél is komolyabb tételt jelenthet a felszámított áfa. A hitelbírálati díjat több pénzintézet is áfával növelve határozza meg. Jelenleg ugyanis a KSH szolgáltatási jegyzékében a hitelbírálat az áfaköteles szolgáltatások között szerepel. Annak ellenére, hogy a hitel- és pénzintézeti törvény (hpt) egyértelműen rendelkezik arról, hogy ez a szolgáltatás a pénzügyi tevékenység része. A hpt és a prudenciális szabályok előírják, hogy hitelt csak hitelminősítés, azaz a kockázatok felmérése után nyújthatnak a bankok. Az ellenőrzések során az adóhatóság viszont többször kétségbe vonta, hogy a hitelminősítés valóban a pénzügyi szolgáltatás része abban az esetben, amikor tényleges folyósítás nem történt. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a bankoknak sincs egységes gyakorlatuk ezen a téren. Néhányan nem számítanak fel áfát, mások a folyósítási jutalékba építik be ezt a díjat.

Nehezen kapható kártérítés a tengelytörésért

Január eleje óta 3600 autós tett kárbejelentést a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-nél (FKF) az úthibák miatt. Az esetek többségében, 2700 bejelentésnél a kárigényt jogosnak találták, mintegy 150-200 alkalommal viszont nem volt megalapozott a megkeresés. A fennmaradó ügyeknél nem az FKf kezelésébe tartozó utakon történt a káresemény. Az FKF-nek ugyanis a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő, tömegközlekedés által igénybe vett több mint 1000 kilométernyi közúthálózat esetében van kártérítési felelőssége. A cégnél abban az esetben is regisztrálják a kárigényt és elküldik az illetékes útfenntartóhoz, ha nem hozzájuk tartozik. A társaságnál lapunknak elmondták, hogy a tél elmúltával érkezik a legtöbb bejelentés, nyár vége óta viszont jelentősen visszaesett a számuk: szeptember és november között mindössze 100 bejelentést történt, ami rendkívül alacsonynak számít (persze ekkorra már javarészt végeztek a kátyúk betömésével az útkezelők). Idén összesen 100 millió forint körüli összeget fizetett ki az FKF, az egy esetre jutó kártérítés nem haladta meg a 100 ezer forintot (a kocsik típusa jelentősen befolyásolja a kártérítés mértékét). A kártérítéshez minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a kár valóban az úthiba miatt keletkezett. A kárigényt az adott út kezelőjéhez kell benyújtani, a káreseményt követően öt napon belül, személyesen vagy a kárbejelentő lap visszaküldésével. Ehhez nem árt mellékelni az esemény tanúinak adatait, valamint a helyszínen készült fényképet. Az autósnak fel kell keresnie egy kárszakértőt (az FKF esetében az Allianz Hungária Biztosító Rt. szakemberét), aki kiállítja a kárszakértői jegyzőkönyvet, amelynek másolatát vissza kell küldeni a közútkezelőnek. Ellenkező esetben elutasítják a kártérítési igényt. Amennyiben rendőrségi intézkedés történik, a hatósági határozatot is mellékelni kell. A kárbejelentés kivizsgálása után a közútkezelő értesíti a bejelentőt és a biztosítót (feltéve, hogy a cégnek van felelősségbiztosítása), majd a konkrét igény érvényesítését már az ügyfélnek kell megkezdenie a biztosítónál. A bejelentett eseteket egyre szigorúbban vizsgálják, s csak az egyértelműeknél, szigorú műszaki vizsgálat után ismeri el a társaság a felelősségét, más esetekben inkább vállalja a pert. A károsultak többsége azonban valószínűleg be sem jelenti az esetet, ugyanis az ügy átfutási ideje az egy hónapot is meghaladhatja, másrészt a kárt az autósnak kell bizonyítania, ami a legtöbbször nem könnyű.

Pénzmosás elleni új direktíva az EU-ban

Számos problémát vetettek fel a szakmai szervezetek az Európai Unió pénzmosás elleni új direktívatervezetével kapcsolatban. A hazai bankok főként adat- és titokvédelmi aggályokat fogalmaztak meg az új tervezet vitájában, de néhány definíció, így többek között a tényleges tulajdonos pontatlan meghatározása is okozhat fejtörést. Ugyancsak aggályos lehet a közszereplők kiemelt monitoringja – vélik szakértők. Idehaza a Pénzügyminisztérium (PM) szerint komolyabb változást nem hoz az új tervezet, hiszen a magyar szabályozás jelenleg is az egyik legszigorúbb az EU-ban. A Nemzeti Nyomozóirodának mint a magyar pénzügyi információs egységnek (FIU) viszont be kell kapcsolódnia a nemzetközi információs hálózatba, ami valószínűleg már az idén megtörténik. Az unió jó ideje készül olyan egységes szabályozás kialakítására, amelyben a különféle nemzetközi tranzakciókat lebonyolító pénzintézeteknek nemcsak saját ügyfeleiket kell azonosítaniuk, hanem a nemzetközi tranzakciókat kezdeményező felek pontos adatait (név, cím, bankszámlaszám) is továbbítaniuk kell a tranzakciót fogadó bankokhoz. A szándék megvalósítását a tagországok eltérő belső szabályozása hiúsította meg eddig. A pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása és ezeknek a komplex kezelése új, egységes irányelv kialakítására kényszerítette a tagországokat. Az új tervezet már a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) legújabb ajánlásait is tartalmazza, melynek célja a terrorizmus pénzforrásainak elzárása. Az adatvédelmi aggályok nem új keletűek. Az Európai Bankszövetség (FBE) a tényleges tulajdonos fogalmat tartja problémásnak, szerinte a bankok nem képesek azt megbízhatóan azonosítani. Egyetemek, üzleti iskolák is könnyen belekerülhetnek abba a körbe, amelyeknek jelenteniük kell a gyanús pénzmozgásokat – figyelmeztetett Karen Briggs, a KPMG brit részlegének pénzmosási szakértője. Az új irányelv minden nagy értékű, 15 ezer euró fölötti (kaszinóknál 2000 euró fölötti) ügyletre kiterjeszti az ügyfél-azonosítási kötelezettséget, tehát a jövőben az autókereskedőknek, luxuscikkeket árusító üzleteknek is óvatosabban kell majd eljárniuk – bár a bizottság megengedné a tagállamoknak, hogy a kevésbé veszélyeztetett szakmákat kivonja a direktíva hatálya alól. Magyarországon jelenleg a 2003. évi XV. törvény, nemzetközi szerződések és ajánlások szabályozzák a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet. A magyar törvény széles körben definiálja azokat, akiknek jelenteniük kell a Nemzeti Nyomozóirodának, amely nyomoz a bejelentések ügyében. Így a hitel- és pénzintézeti törvény, a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó szervezeteken kívül a Posta, az ingatlanügyletekkel kapcsolatos tevékenységek, a könyvvizsgálói tevékenységek, a könyvviteli, adószakértői, számviteli tevékenység, a játékkaszinók, a nagy értékű árukkal, nemesfémekkel, drágakövekkel, ékszerekkel, kulturális alkotásokkal kereskedők is érintve vannak. Tavaly több mint 14 ezer bejelentés történt, ebből mindössze 6 volt tényleges bűncselekmény. Bár a pénzmosás elleni törvény nem határoz meg értékhatárt, más jogszabályok utalásai alapján a 2 millió forintot meghaladó készpénz mozgatásánál azonosítani kell az ügyfelet, a határon átlépéskor 1 millió forint fölött van bejelentési kötelezettség, míg valutaváltásnál 300 ezer forint a határ. A PSZÁF a felügyelete alá tartozó intézményeknél ellenőrzi, hogy belső szabályzatuk megfelel-e a pénzmosás elleni szabályoknak. Az eljárásrend részletei üzleti titkot képeznek, de tartalmaznia kell az iratmegőrzésre, azonosításra, bejelentési kötelezettségre, a szűrőrendszer működésére és a tranzakció felfüggesztésére vonatkozó szabályokat. A pénzügyi szolgáltatóknak automatikus szűrőrendszert kell működtetniük, amely azonnal kiemeli a számlavezető rendszerekből a gyanús tranzakciókat. Szűrési feltételek lehetnek többek között az off-shore intézményeket érintő átutalások, a gazdasági kapcsolat szokatlansága az ágazatban, a tranzakciók gyakorisága, cél számlák típusa, száma, a felügyelet, illetve az Európai Unió által közzétett nemzetközi listák.