Számos problémát vetettek fel a szakmai szervezetek az Európai Unió pénzmosás elleni új direktívatervezetével kapcsolatban. A hazai bankok főként adat- és titokvédelmi aggályokat fogalmaztak meg az új tervezet vitájában, de néhány definíció, így többek között a tényleges tulajdonos pontatlan meghatározása is okozhat fejtörést. Ugyancsak aggályos lehet a közszereplők kiemelt monitoringja – vélik szakértők. Idehaza a Pénzügyminisztérium (PM) szerint komolyabb változást nem hoz az új tervezet, hiszen a magyar szabályozás jelenleg is az egyik legszigorúbb az EU-ban. A Nemzeti Nyomozóirodának mint a magyar pénzügyi információs egységnek (FIU) viszont be kell kapcsolódnia a nemzetközi információs hálózatba, ami valószínűleg már az idén megtörténik.
Az unió jó ideje készül olyan egységes szabályozás kialakítására, amelyben a különféle nemzetközi tranzakciókat lebonyolító pénzintézeteknek nemcsak saját ügyfeleiket kell azonosítaniuk, hanem a nemzetközi tranzakciókat kezdeményező felek pontos adatait (név, cím, bankszámlaszám) is továbbítaniuk kell a tranzakciót fogadó bankokhoz. A szándék megvalósítását a tagországok eltérő belső szabályozása hiúsította meg eddig. A pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása és ezeknek a komplex kezelése új, egységes irányelv kialakítására kényszerítette a tagországokat. Az új tervezet már a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) legújabb ajánlásait is tartalmazza, melynek célja a terrorizmus pénzforrásainak elzárása.
Az adatvédelmi aggályok nem új keletűek. Az Európai Bankszövetség (FBE) a tényleges tulajdonos fogalmat tartja problémásnak, szerinte a bankok nem képesek azt megbízhatóan azonosítani. Egyetemek, üzleti iskolák is könnyen belekerülhetnek abba a körbe, amelyeknek jelenteniük kell a gyanús pénzmozgásokat – figyelmeztetett Karen Briggs, a KPMG brit részlegének pénzmosási szakértője. Az új irányelv minden nagy értékű, 15 ezer euró fölötti (kaszinóknál 2000 euró fölötti) ügyletre kiterjeszti az ügyfél-azonosítási kötelezettséget, tehát a jövőben az autókereskedőknek, luxuscikkeket árusító üzleteknek is óvatosabban kell majd eljárniuk – bár a bizottság megengedné a tagállamoknak, hogy a kevésbé veszélyeztetett szakmákat kivonja a direktíva hatálya alól.
Magyarországon jelenleg a 2003. évi XV. törvény, nemzetközi szerződések és ajánlások szabályozzák a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet. A magyar törvény széles körben definiálja azokat, akiknek jelenteniük kell a Nemzeti Nyomozóirodának, amely nyomoz a bejelentések ügyében. Így a hitel- és pénzintézeti törvény, a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó szervezeteken kívül a Posta, az ingatlanügyletekkel kapcsolatos tevékenységek, a könyvvizsgálói tevékenységek, a könyvviteli, adószakértői, számviteli tevékenység, a játékkaszinók, a nagy értékű árukkal, nemesfémekkel, drágakövekkel, ékszerekkel, kulturális alkotásokkal kereskedők is érintve vannak. Tavaly több mint 14 ezer bejelentés történt, ebből mindössze 6 volt tényleges bűncselekmény. Bár a pénzmosás elleni törvény nem határoz meg értékhatárt, más jogszabályok utalásai alapján a 2 millió forintot meghaladó készpénz mozgatásánál azonosítani kell az ügyfelet, a határon átlépéskor 1 millió forint fölött van bejelentési kötelezettség, míg valutaváltásnál 300 ezer forint a határ. A PSZÁF a felügyelete alá tartozó intézményeknél ellenőrzi, hogy belső szabályzatuk megfelel-e a pénzmosás elleni szabályoknak. Az eljárásrend részletei üzleti titkot képeznek, de tartalmaznia kell az iratmegőrzésre, azonosításra, bejelentési kötelezettségre, a szűrőrendszer működésére és a tranzakció felfüggesztésére vonatkozó szabályokat. A pénzügyi szolgáltatóknak automatikus szűrőrendszert kell működtetniük, amely azonnal kiemeli a számlavezető rendszerekből a gyanús tranzakciókat. Szűrési feltételek lehetnek többek között az off-shore intézményeket érintő átutalások, a gazdasági kapcsolat szokatlansága az ágazatban, a tranzakciók gyakorisága, cél számlák típusa, száma, a felügyelet, illetve az Európai Unió által közzétett nemzetközi listák.
Vajnai Lajos