Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bankok eltérően vélekednek arról, hogy a lakáshitelezésben milyen szerepe lehet a Fészekrakó programnak a jövőben. A CIB Bank szerint mivel a Fészekrakóban az életkor csak az egyik korlát, s emellett fontos az ingatlan értéke és a hiteligénylők jövedelme is, ezért jelentős növekedés a korhatár idén novemberi bővítésétől még nem várható.
Ellenben az Erste Banknál – ahol a lakáshitelezési stratégia része a Fészekrakó és az idei szerződések 20 százaléka származott ebből – úgy látják, hogy az életkorhatár növekedésének kedvező hatása lesz. A Raiffeisen arról tájékoztatott, hogy 10 százalékkal nőtt az érdeklődők száma a korhatár megemelése óta, ám a változás óta eltelt rövid idő miatt a konkrét folyósításokban ez egyelőre még nem mérhető. A K&H Banknál ezzel szemben arról számoltak be, hogy a Fészekrakó változása egyelőre nem érezhető náluk, amit szintén a november eleje óta eltelt rövid idővel magyaráznak.
Az áfaváltozást már lényegesen egységesebben ítélik meg a bankok: az Erste szerint a csökkentés hatása érezhető lesz a piacon, de annak mértéke függ például az építőanyagok árváltozásától és a beruházók profitvárakozásaitól is. A banknál mindazonáltal úgy vélik, hogy az áfa 5 százalékpontos csökkentése összességében számottevő változást a hitelpiacon nem okoz. A Raiffeisennél sem számítanak jelentős keresletnövekedésre, úgy gondolják, a jövő év első felében inkább az elhalasztott vásárlások miatt növekedhet meg a lakások iránti igény. A K&H szerint az év elején – átmenetileg – némileg nőhet a kereslet az áfacsökkentés okán elhalasztott vásárlások forgalomnövelő hatása következtében, de ez éves szinten nem lesz lényeges hatással a lakáspiacra.
Idén az átlagos hitelösszeg jellemzően nőtt a bankoknál, a CIB-nél 5 millió forint körül alakult, ez a bank szerint az ingatlanok áremelkedésére vezethető vissza. A Raiffeisennél ebben az évben 10–15 százalékkal emelkedett az átlagos kölcsönösszeg, a változás a bank szerint nem feltétlenül a lakásigények változásával magyarázható, hanem a vásárláshoz szükséges önerő mérséklődésével. Az Erste Banknál az átlagos hitelnagyság most 7,2 millió forint, míg tavaly 5 millió forint körül volt. Az általános kereslet és az átlagos hitelnagyság kapcsolatáról elmondták, hogy a hitelt igénylők általában a maximális finanszírozást keresik – tehát a lehető legnagyobb hitelt akarják felvenni, ami az adott ingatlanra kérhető –, mindez pedig az átlagos hitelnagyság növekedésének irányába hat. A K&H Banknál az átlagos hitelösszeg nem változott.
