Vajnai Lajos

Már hatvanmilliárdot adott a Fészekrakó

A Fészekrakó program egy éve alatt 22 200 szerződést kötöttek, szemben a tervezett 20 ezerrel – mondta Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter. A 35 év alattiak lakáshoz jutásában segítséget nyújtó programban eddig 60 milliárd forintot helyeztek ki. A legnagyobb kereslet a félszocpol iránt mutatkozott, amelyet az első használt lakás vásárlásához vehettek igénybe a fiatalok. Ezt a vissza nem térítendő támogatást 14 ezer ügyfél vette igénybe, összesen 17 milliárd forint értékben. Az állami kezességvállalással nyújtott kölcsönt 8200-an vették fel, együttesen 43,7 milliárd forint értékben. További pozitív fejlemény, hogy a kormány 2006. január 25-i döntése alapján 2006. december 31-ig az állami kezességvállalással nyújtott hitel igénylése esetén az államilag garantált hitelrész után nem kell kezességvállalási díjat fizetni. A miniszter idén 25 ezer szerződésre számít. A 2001-ben indított panelprogram négy éve alatt 36 ezer panellakást újítottak fel. Ezenkívül tavaly 90 ezer ilyen lakás energiatakarékossági rekonstrukciója történt meg, amelyhez az érintett családok 15 milliárd forintot igényeltek, ez összesen 45 milliárdos beruházást jelent. A panelprogramhoz 2007-től az NFT II. pályázat keretében európai uniós források is felhasználhatóvá válnak majd. A februárban induló Sikeres Magyarországért bérlakás-hitelprogram célja, hogy a bérlakások súlya az ország lakásállományán belül a mostani kilencről tizenöt százalékra nőjön tíz év alatt – mondta Kolber.

Kolber: sikeres a Fészekrakó

Összesen 22 ezer Fészekrakó-szerződést kötöttek 60 milliárd forintos értékben a program indulása óta.

Sokan csak a bürokráciát látják az EU-ban

Az Európai Unió legfontosabb céljának a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet, a foglalkoztatottsági problémák megoldását, a béke és biztonság fenntartását tartják az unió polgárai – tartalmazza az Eurobarometer legfrissebb kutatása. Sokan jelölték meg a szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem, valamint a terrorizmus elleni harcot is, bár Magyarországon kevesen gondolják, hogy valóban ezek lennének a legfontosabb feladatok. A megkérdezettek számára az utazás, a tanulás, a munkavállalás szabadságát jelenti az unió, de a kulturális sokszínűséggel és az euróval is társítják a közösséget. A megkérdezettek negyede viszont csupán a bürokráciát és a felesleges pénzkidobást látja a közös Európában. A magyarok kevésbé társítják negatív fogalmakkal a közösséget, mint az átlag, de a nemzeti intézményekben is átlag alatti a bizalom. Az Európai Bizottság megbízásából készített kutatásból az is kiderül, hogy az unió lakói nincsenek tisztában azzal, mi is a közösség célja, a közösségi intézmények feladatairól is keveset tudnak. A magyarok még rosszabbul ítélik meg uniós ismereteiket, bár a kvízkérdésekben a legjobban szerepeltünk és az uniós intézményeket is jobban ismerjük. A magyarok 14 százaléka állította, hogy nem keresi az EU-val kapcsolatos híreket. A többség (70 százalék) a televízióból szerzi információit, ezt követik más tömegtájékoztatási eszközök. Messze van még a közös európai identitás – mindössze 17 százalék tekint magára európaiként, Magyarországon ez az arány 20 százalékos. Hazánkban viszont a nemzeti identitástudat is erős, csak az Egyesült Királyságban és Litvániában erősebb. A 2005. tavaszi felméréshez képest 21 országban csökkent azok aránya, akik szerint a tagság jó dolog. Az EU támogatottsága Magyarországon mindössze 39 százalékos, ami megegyezik a Svédországban mért értékkel, ennél kevesebben Finnországban, Lettországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában támogatják országuk tagságát, míg Luxemburg, Írország, Hollandia és Spanyolország válaszadói pozitívan nyilatkoztak. Az unió alkotmánya és a költségvetés körüli viták miatt csökkent a támogatottság, a nemzeti kormányok problémák esetén Brüsszelre mutogatnak – vélik szakértők. A magyarok szerint a tagság az ország biztonságára, a szolgáltatási szektorra és az exportra jó hatással van. Az életszínvonal esetében már megoszlanak a vélemények, közel azonos arányban látják negatívan, illetve pozitívan a tagságot. Az iparra, a foglalkoztatási helyzetre és a mezőgazdaságra egyértelműen rossz hatással van az unió – legalábbis a válaszadók szerint. Uniós átlagban szintén a munkahelyek megszűnését róják fel az uniónak, de a fejlettebb tagországok a befizetések növekedésétől is tartanak, s az újonnan csatlakozók fele is úgy véli, hogy a jövőben növekedni fog országa befizetése. Bár alacsony arányban, de a magyarok támogatják az EU stratégiai céljait. Magas a közös védelmi és biztonságpolitika, a közös külpolitika támogatottsága, s 64 százalékban az euró bevezetését is támogatják. Az EU-polgároknak csak fele támogatja a bővítést, de a tíz új tagországnál 69 százalék az átlag. Legszívesebben Svájcot és Norvégiát látnánk az unióban, de Magyarországon magas Horvátország csatlakozásának támogatottsága is.

Önkormányzati beruházási hullám

Megjött az önkormányzatok fejlesztési kedve. Idén a legtöbb település útfelújításra és az úthálózat fejlesztésére igényelne támogatást, mely az idei év slágere lesz. Sok település költ közintézmények felújítására is, nyilvánvalóan attól sem függetlenül, hogy közelednek a választások. A települések működésének finanszírozásában éles határvonal van a kis és a nagy települések között. Részletek persze erről igazán a költségvetésekből derül ki, de a helyhatóságok közül eddig ezt csak Budaőrs fogadta el (a többség ezt a lépést február végéig halogatja). A közel 75 milliárddal gazdálkodó Szeged 32 milliárd forintot költött 2005-ben fejlesztésekre, többek között korszerűsítik a villamoshálózatot, megindult a regionális hulladéklerakó építése is, de 2 milliárd jutott útfelújításra is. A kicsik is 50–100 milliókat költenek útburkolatokra. Körkérdésünk alapján kiderült: a saját adóbevétellel rendelkező települések viszonylag könnyen biztosítják a szükséges fejlesztési pénzeket, míg a kétezer lakos alatti falvak esetében már a működési költségek előteremtése is gondot okoz. A beruházásoknál más a helyzet. A nagyobb városok finanszírozásáért sorban állnak a bankok, de a kisebb települések is könnyedén előteremtik a pályázati önrészeket. A Hódmezővásárhely egyik pályázatának finanszírozására kiírt közbeszerzési pályázaton 8 bank is ajánlatot tett. A nagyobb városok egyébként is rendelkeznek olyan hitelekkel, amelyekkel a pályázatokat finanszírozhatják. Szinte valamennyi önkormányzat megpróbálja a Belügyminisztérium EU Önerő Alapját igénybe venni, ahol a szükséges önerő 60 százalékáig kaphatnak támogatást. A kisebbeknek sem kell attól tartaniuk, hogy a hiányzó önrészt ne tudnák hitelből biztosítani. A bankok maximálisan partnerek a pályázatokban – nyilatkozta Dunaszeg és Cece polgármestere is. A legtöbben a pályázatok utófinanszírozását emelték ki problémaként, ennek költsége a kisebb önkormányzatokat nagyon megterheli. Többen jelezték: nehéz a településfejlesztési koncepcióba illő pályázatot találni, ma már nem jellemző az a szemlélet, hogy mindegy, csak nyerjünk valamilyen pályázaton. A kisebbek jó ötletnek tartják a pályázatokhoz felvett hitelekhez nyújtott garanciát, mert úgy vélik, ez csökkenthetné a költségeiket, de egyelőre nem látják, hogy történik ez a gyakorlatban.

Milyen beruhazasokat indított el a helyhatóság

Budaörs A magyarországi városok közül egyedül Budaörs fogadta el 2006-os költségvetését. Az ország legfejlettebb települése 14,3 milliárd forintból gazdálkodhat ebben az évben, ebből 7,12 milliárd saját adóbevétel. Beruházásokra 3,7 milliárd forintot irányzott elő a képviselő-testület, amelyet 3 milliárd forint erejéig fejlesztési hitellel finanszíroznak. Kiemelt feladatként kezelik az út- és a járdaépítést, de iskolarekonstrukció és új óvoda építése is szerepel a tervek között, és egy új uszoda megépítését is megkezdik ebben az évben.

Bevételek és támogatások

Az önkormányzatok fejlesztésre fordítható saját forrása alapvetően a helyi adóbevételekből származik, a legtöbb településen a fő bevételi forrás az iparűzési adó, ebből származik az összes helyi adóbevétel 85 százaléka, évente 300-350 milliárd forint. A települések tartanak az iparűzési adó megszűnésétől, ami helyett 2008-tól a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) tervei szerint többféle új adónem közül választhatnának. Az új adóról szóló javaslatot 2006 végéig el kell fogadnia a parlamentnek. A jelenlegi kormány kommunikációjából egyelőre arra lehet következtetni, hogy kétféle adóalap jöhet szóba: az egyik változat a vagyonalapú adó, ahol is az ingatlanok értéke alapján állapítanák meg a fizetendő adót, míg a másik lehetséges adóalapot a nyereség, illetve a bér szerint állapítanák meg. A második leggyakoribb helyi adó a magánszemélyek kommunális adója, amelyet több mint 2100 településen fizet a lakosság. Az önkormányzatok csaknem fele alkalmazza a szintén ingatlanra kivethető építmény- és telekadót, jórészt a nem lakás célú ingatlanok esetében. A pénzügyminiszter becslése szerint a luxusadó kivetése a 3200 önkormányzatból közel 1400-at érint, a lapunknak nyilatkozó testületek többsége azonban szkeptikus, nem vár értékelhető bevételt. A helyi adókból a települések jelentős része nem szed be annyit, hogy számottevő mozgástere legyen – hangsúlyozza Zongor Gábor. A TÖOSZ főtitkára szerint emiatt az önkormányzatok zöme általában nem a legszükségesebb fejlesztésekre költ, inkább arra, amire támogatást kap. Központosított címzett támogatásra idén 56,2 milliárd forintot különített el a költségvetés, a forrást térségi szolgáltatás igénybevételét biztosító beruházásokra, jellemzően kórház-rekonstrukcióra, oktatási, szociális és kulturális intézmények fejlesztésére, valamint vízgazdálkodási célokra fordítják a pályázók. A regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt 8,8 milliárd forintnyi céltámogatás idén a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldására, valamint kórházak és szakrendelők egészségügyi műszereinek beszerzésére fordítható. A megyei fejlesztési és vis maior keretből a helyi infrastruktúra javítását célzó beruházásokra igényelhető forrás. A támogatások értéke tavaly csaknem 17 milliárd forintra rúgott, idén 11 milliárd forint sorsáról döntenek a tanácsok, úgy, hogy a pénz több mint 60 százalékát a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetben lévő kistérségekbe juttatják. Ebben az évben egy új, kilencmilliárd forintos előirányzat szolgálja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását. A legtöbb forrás a Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT) szerezhető, 2004 és 2006 között mintegy 130,7 milliárd forintnyi uniós támogatás jutott önkormányzati fejlesztésekre. A támogatott pályázatok átlagosan 10,37 százalékos önrésszel valósultak meg, a települések két év alatt több mint 15 milliárd forint saját forrást használnak fel a fejlesztésekhez – mondták az Országos Területfejlesztési Hivatal sajtóosztályán.

Az Európai Unió legfontosabb céljai

(százalék) Magyarország EU–25 Munkanélküliség elleni küzdelem 51 43 Szegénység felszámolása 46 44 Béke és biztonság 31 28 Környezet védelme 29 20 Élelmiszer-bizonság 21 11 Szervezetbűnözés elleni harc 17 25 Terrorizmus elleni küzdelem 17 23 Illegális bevándorlás 6 15 Forrás: Eurobarometer

Újra kék lehet a Duna

Ősszel kezdődik Csepelen Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep építése. A tervezés már zajlik, az építési területet márciusban adják át a beruházást elnyert konzorciumnak – mondta Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere pénteken, a szerződéskötés utáni sajtótájékoztatón. Ezzel Budapest sok évtizedes „adósságának” tesz eleget, hiszen így 2010-re már nem a város lesz a Duna legnagyobb szennyezője. A megaberuházásra kiírt pályázatot a francia Degrémont S.A. vezette Csepel 2005 FH Konzorcium nyerte, mely a tervezés és kivitelezés mellett a telep négy évre szóló üzemeltetését is megszerezte. A Degrémont mellett az OTV France, a Hídépítő Rt. és az Alterra Kft. feladata lesz, hogy 2009-re megvalósítsa a projektet. A szerződés összértéke 249 millió euró, a teljes Központi Szennyvíztisztító-beruházás 53 százaléka. A fejlesztés többi részét a budai főgyűjtő kialakítása, a Duna alatti átvezetés és az átemelőszivattyúk építése jelenti, ezekre tavasszal írják ki a pályázatot. Az összesen 468 millió eurós beruházást 65 százalékban az Európai Unió Kohéziós Alapja finanszírozza, a főváros 15 százalékkal járul hozzá a költségekhez, a többit a központi költségvetés fedezi. A csepeli telep napi 350 ezer köbméter szennyvíz ártalmatlanítására lesz alkalmas, ezzel 92 százalékra nő a Dunába engedett tisztított szennyvíz aránya, a mostani alig 40 százalékos aránnyal szemben. A következő évtized elejére elkészülhet a dél-budai szennyvíztisztító, mely Dél-Buda mellett a déli agglomerációt is kiszolgálja majd, ennek felépülése után a főváros már csak tisztított szennyvizet enged majd a Dunába. Jövő év első negyedévében írják ki a pályázatot a XVIII. kerületi iszapártalmatlanító és komposztáló üzem építésére. Korszerűsítik a dél-pesti és az észak-pesti telepet is, hogy a kémiai tisztításra, vagyis a nitrogén és a foszfor eltávolítására is alkalmas legyen.

Régiós energiastratégiát dolgoznak ki

Az energiaellátás biztonságáról tárgyaltak pénteken a visegrádi négyek, Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Románia energiapolitikai vezetői. A tanácskozást Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter kezdeményezte. A résztvevők közös energiabiztonsági stratégiát dolgoznak ki a közeljövőben, ami beépülhet a március végére elkészülő EU-s energiapolitikai irányelvbe, valamint tárgyalásokat kezdeményeznek Oroszország és az EU között. Szó volt a régió energetikai rendszereinek összekapcsolásáról, valamint egy uniós energetikai megfigyelőközpont létrehozásáról, s az előbbi megvalósításához is uniós forrásokra számítanak a felek. Egy adriai cseppfolyósföldgáz-terminál (LNG-terminál) és az ehhez kapcsolódó 800–1000 kilométeres vezeték építéséről már a múlt heti horvát–magyar kormányülésen megszületett az elvi megállapodás, s szintén a tervek között szerepel a magyar és a román gázhálózat összekapcsolása. A tárgyaló felek a Szlovénia irányából érkező NABUCO vezeték megépítését is gyorsítanák, amely így öt éven belül működhetne. Lengyelország pedig egy norvég gáz fogadására alkalmas LNG-terminál létrehozását tervezi. A tanácskozás márciusban folytatódik a balti és további balkáni államok részvételével.