Az Európai Unió legfontosabb céljának a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet, a foglalkoztatottsági problémák megoldását, a béke és biztonság fenntartását tartják az unió polgárai – tartalmazza az Eurobarometer legfrissebb kutatása. Sokan jelölték meg a szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem, valamint a terrorizmus elleni harcot is, bár Magyarországon kevesen gondolják, hogy valóban ezek lennének a legfontosabb feladatok. A megkérdezettek számára az utazás, a tanulás, a munkavállalás szabadságát jelenti az unió, de a kulturális sokszínűséggel és az euróval is társítják a közösséget. A megkérdezettek negyede viszont csupán a bürokráciát és a felesleges pénzkidobást látja a közös Európában.
A magyarok kevésbé társítják negatív fogalmakkal a közösséget, mint az átlag, de a nemzeti intézményekben is átlag alatti a bizalom. Az Európai Bizottság megbízásából készített kutatásból az is kiderül, hogy az unió lakói nincsenek tisztában azzal, mi is a közösség célja, a közösségi intézmények feladatairól is keveset tudnak. A magyarok még rosszabbul ítélik meg uniós ismereteiket, bár a kvízkérdésekben a legjobban szerepeltünk és az uniós intézményeket is jobban ismerjük. A magyarok 14 százaléka állította, hogy nem keresi az EU-val kapcsolatos híreket. A többség (70 százalék) a televízióból szerzi információit, ezt követik más tömegtájékoztatási eszközök.
Messze van még a közös európai identitás – mindössze 17 százalék tekint magára európaiként, Magyarországon ez az arány 20 százalékos. Hazánkban viszont a nemzeti identitástudat is erős, csak az Egyesült Királyságban és Litvániában erősebb.
A 2005. tavaszi felméréshez képest 21 országban csökkent azok aránya, akik szerint a tagság jó dolog. Az EU támogatottsága Magyarországon mindössze 39 százalékos, ami megegyezik a Svédországban mért értékkel, ennél kevesebben Finnországban, Lettországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában támogatják országuk tagságát, míg Luxemburg, Írország, Hollandia és Spanyolország válaszadói pozitívan nyilatkoztak. Az unió alkotmánya és a költségvetés körüli viták miatt csökkent a támogatottság, a nemzeti kormányok problémák esetén Brüsszelre mutogatnak – vélik szakértők.
A magyarok szerint a tagság az ország biztonságára, a szolgáltatási szektorra és az exportra jó hatással van. Az életszínvonal esetében már megoszlanak a vélemények, közel azonos arányban látják negatívan, illetve pozitívan a tagságot. Az iparra, a foglalkoztatási helyzetre és a mezőgazdaságra egyértelműen rossz hatással van az unió – legalábbis a válaszadók szerint. Uniós átlagban szintén a munkahelyek megszűnését róják fel az uniónak, de a fejlettebb tagországok a befizetések növekedésétől is tartanak, s az újonnan csatlakozók fele is úgy véli, hogy a jövőben növekedni fog országa befizetése. Bár alacsony arányban, de a magyarok támogatják az EU stratégiai céljait. Magas a közös védelmi és biztonságpolitika, a közös külpolitika támogatottsága, s 64 százalékban az euró bevezetését is támogatják. Az EU-polgároknak csak fele támogatja a bővítést, de a tíz új tagországnál 69 százalék az átlag. Legszívesebben Svájcot és Norvégiát látnánk az unióban, de Magyarországon magas Horvátország csatlakozásának támogatottsága is.
Vajnai Lajos