Oláh Ferenc, a Kisosz társelnöke
A feketemunka a szakképzetlen alkalmazottak és a szezonális üzletek esetében jellemző, de a közvélekedéssel szemben a vendéglátó szakmában jóval kevesebb a feketén foglalkoztatottak aránya – mondta lapunknak Oláh Ferenc, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szervezete (Kisosz) társelnöke. A szigorú előírások, a dolgozók egészségügyi könyve és az ellenőrzések miatt nem érdemes feketén foglalkoztatni. A minimálbéren való foglalkoztatás viszont népszerű, mivel a költségek elérik a nyugat-európai színvonalat, de a fizetőképes kereslet alacsonyabb. A verseny és a képzett munkaerő hiánya is csökkenti az illegális munkavállalást, sokan mennek külföldre, a jó szakembert meg kell fizetni.
Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke
Az építőipar a feketemunka melegágya, de a szakmai szervezetek mindent megtesznek, hogy ezt az állapotot megszüntessék. Ezért született az ágazati kollektív szerződés is, ezért szorgalmazták a kötelező érvényű bértarifa-táblázat elfogadását – mondta lapunknak Tolnay Tibor, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, a Magyar Építő Rt. elnök-vezérigazgatója. Olyan gazdasági környezetet kell teremteni, ahol nem éri meg illegálisan foglalkoztatni, az ellenőrzések és a munkaadók szigorú büntetése is a tisztulás felé vinnék a szakmát. A Magyar Építő Rt. olyan vállalkozással nem köt szerződést, amely már egyszer lebukott. A közbeszerzéseken is ki kellene szűrni az irreálisan alacsony árakat, ami a tisztulás irányába hatna. A feketekereskedelemből származó építőanyagokról az elnök elmondta: komoly építkezéséken ma már kizárt, hogy rossz minőségű alapanyagot használjanak. Néhány évvel ezelőtt ugyan még népszerű volt, ám most már csak a családi házak kivitelezésénél jellemző a szabványnak nem megfelelő, külföldről behozott cement, burkolatok, nyílászárók használata.
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke
A gazdasági helyzet kényszeríti ki, hogy magas a minimálbéren, illetve feketén foglalkoztatottak aránya a vendéglátóiparban. Az éttermek nehezen tudják kigazdálkodni a magas munkaerőköltséget, az árszerkezetük az utóbbi időben kedvezőtlenül változott, az áremeléseket pedig nem tudták a vendégekre terhelni. Egy jelentősebb járulékcsökkentés azonban a „fehéredés” irányába vinné az ágazatot és javítaná a minőséget is – véli Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Egyesületének elnöke, az Aranykacsa étterem tulajdonosa. A beszerzéseknél sok esetben megéri külföldről hozatni a nyersanyagot, például Bécsben a magyarországi áraknál 20 százalékkal olcsóbban szerezhető be az egyébként magyar borjúhús. Megéri továbbá az éttermeknek összefogni és Olaszországból zöldséget behozni, mert így akár 30 százalékot is spórolhatnak. Az illegális beszerzések mértéke viszont ezeknek a megoldásoknak köszönhetően folyamatosan csökken.
