Bevételek és támogatások

Az önkormányzatok fejlesztésre fordítható saját forrása alapvetően a helyi adóbevételekből származik, a legtöbb településen a fő bevételi forrás az iparűzési adó, ebből származik az összes helyi adóbevétel 85 százaléka, évente 300-350 milliárd forint. A települések tartanak az iparűzési adó megszűnésétől, ami helyett 2008-tól a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) tervei szerint többféle új adónem közül választhatnának. Az új adóról szóló javaslatot 2006 végéig el kell fogadnia a parlamentnek. A jelenlegi kormány kommunikációjából egyelőre arra lehet következtetni, hogy kétféle adóalap jöhet szóba: az egyik változat a vagyonalapú adó, ahol is az ingatlanok értéke alapján állapítanák meg a fizetendő adót, míg a másik lehetséges adóalapot a nyereség, illetve a bér szerint állapítanák meg.
A második leggyakoribb helyi adó a magánszemélyek kommunális adója, amelyet több mint 2100 településen fizet a lakosság. Az önkormányzatok csaknem fele alkalmazza a szintén ingatlanra kivethető építmény- és telekadót, jórészt a nem lakás célú ingatlanok esetében. A pénzügyminiszter becslése szerint a luxusadó kivetése a 3200 önkormányzatból közel 1400-at érint, a lapunknak nyilatkozó testületek többsége azonban szkeptikus, nem vár értékelhető bevételt.
A helyi adókból a települések jelentős része nem szed be annyit, hogy számottevő mozgástere legyen – hangsúlyozza Zongor Gábor. A TÖOSZ főtitkára szerint emiatt az önkormányzatok zöme általában nem a legszükségesebb fejlesztésekre költ, inkább arra, amire támogatást kap.
Központosított címzett támogatásra idén 56,2 milliárd forintot különített el a költségvetés, a forrást térségi szolgáltatás igénybevételét biztosító beruházásokra, jellemzően kórház-rekonstrukcióra, oktatási, szociális és kulturális intézmények fejlesztésére, valamint vízgazdálkodási célokra fordítják a pályázók. A regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt 8,8 milliárd forintnyi céltámogatás idén a szennyvízelvezetés és
-tisztítás megoldására, valamint kórházak és szakrendelők egészségügyi műszereinek beszerzésére fordítható. A megyei fejlesztési és vis maior keretből a helyi infrastruktúra javítását célzó beruházásokra igényelhető forrás. A támogatások értéke tavaly csaknem 17 milliárd forintra rúgott, idén 11 milliárd forint sorsáról döntenek a tanácsok, úgy, hogy a pénz több mint 60 százalékát a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetben lévő kistérségekbe juttatják. Ebben az évben egy új, kilencmilliárd forintos előirányzat szolgálja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását. A legtöbb forrás a Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT) szerezhető, 2004 és 2006 között mintegy 130,7 milliárd forintnyi uniós támogatás jutott önkormányzati fejlesztésekre. A támogatott pályázatok átlagosan 10,37 százalékos önrésszel valósultak meg, a települések két év alatt több mint 15 milliárd forint saját forrást használnak fel a fejlesztésekhez – mondták az Országos Területfejlesztési Hivatal sajtóosztályán.