Innováció nélkül Magyarország elveszíti a versenyképességét, jelenleg a magyar gazdaság mindössze a GDP 0,89 százalékát költi k+f-re, ez uniós összehasonlításban is nagyon alacsony arány, mindössze az utolsó előtti helyre elegendő – jelentette ki pénteken a Magyar Innovációs Nagydíj átadásán Závodszky János, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke. Kóka János gazdasági miniszter szerint a rendszerváltás utáni kormányok mindegyike felelős azért, hogy a k+f kiadások ilyen alacsonyak, ám ezzel együtt a jelenlegi helyzetet tartja tragikusnak, mert a külföldi tőke a magas hozzáadott értékű iparágakba települ Magyarországon. Kóka szerint a jövőben egyre inkább a piacképes ötleteket kell támogatni. Ezzel párhuzamosan konszenzusra van szükség a kutatás-fejlesztésben érintettek között, illetve szükségesnek nevezte a fiatal generáció bevonását az innováció menedzsmentbe.
Magyarországon az innováció nincs megfelelően támogatva, a meglévő források sem hasznosulnak megfelelően – vélekednek a lapunk által megkérdezett cégvezetők. Véleményük szerint kevés az olyan támogatás, amire a magánszféra is pályázhat. Hiányzik az egyetemekkel, kutatóintézetekkel az együttműködés, a pályázók többsége saját maga fejleszt, a vállalatok sem fognak össze a közös fejlesztés érdekében, pedig a kevés forrást így hatékonyabban lehetne felhasználni. Nincs meg a megfelelő intézményrendszer, az az innovációs lánc, amely a találmányt a piacon is eladható termékké tudná tenni. Závodszky szerint a természettudományos és műszaki oktatást a jelenleginél jobban kellene támogatni, mert hiányoznak a jól képzett kutatók.
Az idén immár tizennegyedik alkalommal írták ki a Magyar Innovációs Nagydíj-pályázatot, amelyre 38 cég jelentkezett. A pályaműveket a bírálóbizottság több szempont alapján értékelte, az eredetiség, újszerűség mellett az innovációból elért többleteredmény is számított, illetve a társadalmi hasznosságot is vizsgálták. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. másodszor nyerte el a Magyar Innovációs Nagydíjat. Az elismerést a Lisonorm, kombinált hatóanyag-tartalmú vérnyomáscsökkentő gyógyszer kifejlesztéséért kapta a magyar cég. Az új termék egyedülálló, mert két inkompatibilis hatóanyagot volt képes egy tablettában kombinálni. Az új gyógyszer már 2005-ben 483,42 millió forint bevételt hozott, az OEP pedig 52 millió forint megtakarítást ért el. A Richter vezérigazgatója, Bogsch Erik szerint kutatási erőfeszítéseik elismerése ez a díj, nem véletlenül tartozik a cég a régióban legtöbbet k+f-re költők közé, enélkül ugyanis nem lehet versenyben maradni.
A GKM 2005-ös Ipari Innovációs Díjában részesült a Thales Nanotechnológiai Rt. anyagminták hidrogénezésére szolgáló H-Cube laboratóriumi készüléke. A vállalkozás egy cipős doboz méretű szerkezetben oldotta meg azt a feladatot, amit korábban csak robbanásbiztos helyiségben lehetett végrehajtani. Az IHM informatikai innovációs díját a Dension Audio Systems Kft. által kifejlesztett járműspecifikus kommunikációs rendszer, az ice>Link Plus kapta. A termék lehetővé teszi a kapcsolatot és az irányítást a különféle médialejátszók, USB, MP3 lejátszó és más digitális alkalmazások, valamint a fedélzeti számítógépek között. A cég ezzel piacvezetővé vált, számos autógyár beszállítója, tavaly 796 millió forint árbevételt ért el. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Semilab Rt. általános célú napelem és napelem-alapanyag minősítő berendezését jutalmazta. Ez a készülék meghódította a világot, a napelemgyártók többsége saját termékeinek minőségét már ezzel hitelesíti.
Vajnai Lajos