Vajnai Lajos

Nem fenyegeti egészségügyi hozzájárulás a nyugdíjasokat

A jövőben sem kell az nyugdíjasoknak egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mert a nyugellátások túl alacsonyak ahhoz, hogy még tovább terheljék azokat – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén. Szerinte nem tisztességes, hogy ellentételezés nélkül állapítsanak meg ehokötelezettséget a nyugdíj terhére. Korábban több szakértő is azt javasolta, hogy minden magyar állampolgárnak havi ötezer forintos egészségbiztosítási alapdíjat kellene fizetnie, az orvosi ellátást csak ekkor lehetne ingyenesen igénybe venni. Nyugdíjasok esetében a 13. havi nyugdíj lett volna a hozzájárulás fedezete, de a javaslat szerint a legalacsonyabb nyugdíjak nettó értéke nem csökkenhetne. Ha mind a hárommillió nyugdíjas valóban mentesül a fizetési kötelezettség alól, akkor az egészségügyi költségvetés több mint 180 milliárd többletforrástól esne el. A következő évtized egyik legfontosabb feladata a nyugdíjrendszer átalakítása, mert a jelenlegi rendszer 10–15 éven belül összeomolhat. A mai nyugdíjrendszer változtatás nélkül a következő évtized elején nem lesz képes biztosítani a nyugdíjaknak a biztonságát és színvonalát – véli Gyurcsány. Ősszel kezdődnek a szakmai egyeztetések, a politikai döntések pedig 2008–2009 környékén születhetnek meg. A kormányfő szerint a következő kormány feladata lesz a svájci indexálás áttekintése, a mezőgazdasági járadékosok ellátásának emelése és a nyugdíjasoknak járó utazási kedvezmény korhatárának csökkentése is.

Ötvenmilliárdból kijöhet az új kormányközpont

Nem okoz majd gondot a minisztériumi épületek értékesítése, minden bizonnyal nagy lesz irántuk az érdeklődés – reagáltak ingatlanpiaci szakértők arra a hírre, hogy a kormány értékesítené a javarészt belvárosi ingatlanjait.

A régió összehozná a Volánt és a MÁV-ot

A közlekedés jelenlegi hálózatát a megyék megszüntetése nem befolyásolná érdemben, mert a mesterségesen létrehozott régiók nem esnek egybe az utazási igényekkel, sem a hagyományos gazdasági kapcsolatokkal – állítja Berényi János, a Közlekedéstudományi Intézet Kht. munkatársa. Kérdés azonban, hogy a hivatali ügyeket hol kell majd intézni a régiók létrejötte után: ha a regionális központok kiemelt szerepet kapnak, akkor ahhoz igazodnia kell a közlekedéspolitikának is. A megkérdezett Volán-társaságok egyelőre megbecsülni sem tudják, hogy milyen útvonalak iránt nőhet meg a kereslet, hol kell új járatokat indítani, bár többen úgy vélik, egyáltalán nem lesz változás a hálózatban. A papíron egy régióba tartozó Zalaegerszeg és Győr között mindössze napi két-két járatot üzemeltet a Zala és a Kisalföld Volán, Győr vonzáskörzete inkább Komárom-Esztergom és Veszprém megye – mutatott rá ugyanakkor az elmélet és a gyakorlat közti eltérésre Ács László, a Kisalföld Volán Zrt. pénzügyi igazgatója. Szakértők szerint ha az útvonalak nem is változnak, a menetrendeket regionális szinten lehetne összehangolni, ami a mainál jóval rugalmasabb és az utasok igényeihez jobban igazodó szolgáltatást tesz majd lehetővé, és a régiók a Budapest-központúságot is csökkentenék. A megyerendszer megszüntetésével újra napirendre kerülhet a ma működő 23 Volán-társaság összevonása, amit már régóta terveznek – a döntés a tulajdonos ÁPV Rt.-től függ. Célszerűnek látszik legalább az egy régióban tevékenykedő cégek összevonása, de a közlekedési vonalak miatt nem biztos, hogy hatékony megoldás lenne. A kötött pálya miatt a vasút a régiók szintjén csak annyiban érintett, hogy a vasút regionális vonalainak kezelése átkerülhet a hasonló közigazgatási szintre, ami növeli a kiszolgálás minőségét és a hatékonyságot is. A közigazgatás újraszabása mindenesetre a közlekedési szövetségek erősítését eredményezheti, mert ösztönzi a vasút és a Volán mainál szorosabb együttműködését.

Csak az ártámogatáson lehet spórolni?

Az igazgatási költségeken nem lehet sokat spórolni, bár a következő másfél évben annak teljes struktúráját át kell világítani, hogy a mainál egy jóval hatékonyabb rendszer épülhessen ki – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a Magyar Iparszövetség közgyűlésén. Júniusban az állam központi és helyi működésének minden szintjéig lemenő átalakítások kezdődnek, ami érinti a választási rendszert és a pártfinanszírozást, valamint a politikusok fizetését és térítéseit is. A nagyon világos teljesítménykitűzés, annak a mérése, a számonkérés, az érdekeltség, a folyamatos visszacsatolás még hiányzik az állam működéséből, ennek megteremtése a lényeg, nem pedig a létszámleépítés nagysága – véli Gyurcsány. A költségvetés jelentős tétele a jóléti szolgáltatásokra adott összeg, de e kiadások a jövőben sem csökkenhetnek, csak az elosztás módja változik, a nyugdíjak reálértéke pedig nem csökkenhet. Az ártámogatások jelenlegi rendszerét viszont meg kell szüntetni, mert az nem hatékony, ugyanis nem a rászorulókat támogatja – mondta a kormányfőjelölt. A gáz, a villany, a gyógyszer és a közlekedés állami támogatása piactorzító hatású, legalább 500-600 milliárd forint többletkiadást jelent.

Nem támadható a luxusadó?

Alkotmányossági aggályokat is felvethet a luxusadó – adta hírül a Portfolió online gazdasági újság egy olvasói levél alapján. Az adó bevezetésekor az önkormányzatokra bízták a fizetés alapját képző értékövezetek kialakítását. Budapesten utcára lebontva határozták meg az adóalap kiszámításához rendelt négyzetméterárakat. Az egyes közterületeket postai irányítószámok alapján sorolták kategóriákba, aminek vajmi kevés köze lehet az ingatlan valódi értékéhez. A vélemény összegzése szerint a besorolás önkényes, az adóztatás alapja nem a tényleges, bizonyított vagyoni érték lesz, ezért a luxusadóról szóló törvény sérti a vagyonarányos közteherviselés elvét. A törvény rossz, de az Alkotmánybíróság érdemben nem foglalkozna vele, az alkotmány szempontjából semleges – mondta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. Más szakvélemények ezzel egybecsengően állítják, hogy a törvény nem veszélyezteti a jogbiztonságot, nincs az alkotmánnyal ellentétes paragrafusa. Inkább a tervezett ingatlanadó bevezetésénél nehezíti majd meg az övezetek ésszerű kialakítását. A törvényalkotó az önkormányzatokra ruházta az ingatlanok értékelésnek jogát, s a helyhatóságok gyakran külső tanácsadók bevonásával alakították ki az övezeteket. Önmagában sem ez, sem pedig a besorolások igazságtalansága sem támadható meg a bíróságokon, azok ugyanis csak azt vizsgálhatnák, hogy az értékövezetek kialakítása a törvényeknek megfelelően történt-e.

Fél évig tart a munkavadászat

Legalább hat hónapig, de akár egy évig is eltarthat, mire egy friss diplomás elhelyezkedik – véli Deák Andrea, a Neumann International ügyvezetője. Ma már a gyors karrierlehetőség nem jellemző, míg a multinacionális cégek megtelepedésének idején valóban kiemelkedő lehetőségekhez juthatott egy friss diplomás. Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője szerint kurrens végzettséggel, például informatikusi vagy mérnöki diplomával gyorsabban el lehet helyezkedni, míg a tanárok, jogászok és kommunikáció szakon végzettek jóval nehezebben találnak munkát, esetükben gyakoribb a pályaelhagyás is. Az idén várhatóan több mint húszezer diák végez a túlképzéses területeken, csaknem kétezer újságíró és tízezer tanár kerül a munkaerőpiacra. A kapósabb üzleti szakokon több mint 15 ezer diák szerez diplomát, a legkelendőbb mérnöki és informatikai végzettséggel körülbelül négyezren rendelkeznek majd. A munkáltató számára nemcsak az számít, mi áll az oklevélben, hanem az is, hol végzett a pályakezdő. A vállalatok gyakorlatában kialakult egy rangsor a felsőoktatási intézményekről, így például szívesebben veszik fel a Corvinus vagy a Műegyetem volt diákjait, míg egyes főiskolákat és egyetemeket kevésbé preferálnak – tette hozzá Juhos. A Budapesti Műszaki Egyetem Karrier Irodájának legfrissebb felmérése szerint a végzettek többsége ismerősök segítségével vagy egyetemi kapcsolat alapján helyezkedik el, a friss diplomások több mint 20 százaléka pedig internetes állásközvetítők és állásbörzék segítségével talál állást.

Céges vélemények

Raiffeisen Bank Rt. Stabil tudatással rendelkeznek az egyetemről kikerülő közgazdászok, akikkel szemben az elvárható szaktudáson, ismereteken túl, amelyet a tanulmányaik keretében megszerezhetnek, nincsenek irreális elvárásaik – mondták lapunknak a Raiffeisen Banknál. Évente két-háromszáz pályakezdő jelentkezése érkezik be a céghez, de ez az összes jelentkezőhöz képest elenyésző, mindössze 1-2 százalékát teszi ki. Ma egy kezdő közgazdász 200 ezer forint bruttó fizetéssel kezdheti karrierjét, az összeg egy bankban ennél valamivel magasabb is lehet.

Vajnai Lajos

A lisszaboni célokkal – a versenyképesség növelésével, a munkahelyteremtéssel, a legalább 3 százalékos gazdasági növekedéssel – mindenki egyetért, de mintha a megvalósításhoz hiányozna a megfelelő akarat – derült ki a múlt héten Budapesten tartott konferencián. Itt az ideje, hogy a lisszaboni stratégiáról kevesebbet beszéljenek, és többet cselekedjenek – mondta Anne-Marie Sigmundal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke. Az esemény közös nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyet márciusban az Európai Tanács elé terjesztenek mint a civil társadalom véleményét a stratégiáról. A nyilatkozat legfontosabb megállapítása, hogy elfogadásuk után hat évvel a lisszaboni tanácskozás – annak idején jogosan ambiciózusnak nevezett – céljaihoz nem került közelebb Európa. A stratégiát nemcsak gazdasági reformprogramként kell bemutatni, hanem Európa jövőképeként, mely megoldási keretet kínál az uniót érő sokféle kihívásra. A konferencia résztvevői szerint ez olyan komplex társadalmi modernizációs projekt, amely magában foglalja a gazdasági, társadalmi és természeti környezet átalakítását, az ehhez szükséges forrásokkal együtt. A sokféleképpen követhető célokat pedig helyi szinten kell olyan programokká lefordítani, amelyek egy közösség fejlődését segítik – vélik a résztvevők. Az európai intézményeknek minden döntésükkel a stratégia megvalósítását kell szem előtt tartaniuk és hatékony koordinációs szerepet kell betölteniük – mondta Kovács László uniós biztos. Alfred Finz, az osztrák pénzügyminisztérium államtitkára szerint a 3 százalékos gazdasági fejlődésnek még a felét sem éri el a közösség, így pedig egyre nehezebb a szociális biztonsághoz, a nyugdíjakhoz, az egészségügyhöz szükséges pénzeket előteremteni, ami viszont az európai szolidaritást veszélyezteti.

Eladó állami vagyon: kinek, mennyiért?

Kuncze Gábornak, az SZDSZ elnökének múlt heti kijelentése szerint részben vagy egészében privatizálni kellene azokat az állami vállalatokat, amelyek az állami alapfeladatok ellátásához nem szükségesek. Példaként említette a MÁV egy részét, a Volán-társaságokat vagy a Szerencsejáték Zrt.-t. A pártelnök szerint még mindig vannak olyan vagyonelemek állami tulajdonban, amelyek nem kell, hogy ott legyenek, mert adott esetben a piacon jobban működtethetők, ráadásul ha privatizálják ezeket a vagyontárgyakat, akkor az adófizetőknek a racionálisabb gazdálkodás miatt nem kerül pénzükbe a működtetésük és a politikának sem válhatnak játékszerévé. Akár ezermilliárd forintot is hozhat a költségvetésnek a még állami tulajdonban lévő cégek privatizációja – véli az egyik vezető könyvvizsgáló cég partnere. A privatizáció folytatása valószínűleg az új kormányprogramnak is eleme lesz, a kisebbik koalíciós partner nyomására a szocialisták is belátják, hogy értelmetlen olyan vagyontárgyakat állami kézben tartani, amelyek nem szükségesek az állami alapfeladatok ellátásához. Az így keletkező bevételt pedig az adósságállomány csökkentésére fordíthatná az új kabinet. A bevétel persze attól függ, hogy mennyire sikerül kicsinosítani az értékesítendő vállalatokat. Az eladásra felkínált vagyontárgyak között biztosan ott lesz a MÁV Cargo, a vasút árufuvarozó üzletágából tavaly létrehozott cég. Az idén 80 milliárd forint bevételt tervező társaság iránt érdeklődőkben biztosan nem lesz hiány. A kérők között várhatóan ott lesz a Rail Cargo Austria és a Deutsche Bahn is, amelyek tavaly a szlovák állami vasúti teherszállító cégre is pályáztak, ám a privatizáció végül eredménytelenül zárult, mert a legjobb ajánlat is jóval alulmúlta a kormány által várt, 390–530 millió euró közötti összeget. A szlovák példa jó becslést adhat a MÁV Cargo értékére, amely így 70–90 milliárd forint körül lehet. Szintén a listán szerepelnek a Volán-társaságok, amelyek jelenlegi állapotukban jóval áron alul lennének értékesíthetők. Üzemméret alapján túlságosan elaprózott a távolsági buszközlekedés, a racionalizálás elkerülhetetlen. A jelenleg működő 24 cég helyett elegendő volna 8-10, amelyek sokkal vonzóbb befektetői célpontok lennének. A viteldíj képzése jelentősen befolyásolja a vételárat, amely 110–130 milliárd forint között tűnik reálisnak. A Magyar Postának mint Magyarország egyik legnagyobb munkaadójának az eladása komoly vihart kavarna. Jelenleg a cég nem érett a privatizációra, mert túl szétaprózottan működik, ami óriási többletköltséget jelent – már a mobil posták bevezetése is jelentős költségcsökkentést eredményezett. Egyelőre nem látszik világosan, hogy a társaság hogyan tud megfelelni az elektronikus csatornák okozta kihívásoknak és a fizetési forgalom jövőbeli átrendeződésének, ezért nagyon nehéz becslést adni a Posta értékére, kérőkben azonban szinte bizonyosan itt sem lesz hiány. Egy másik nagy falat lehet a Szerencsejáték Zrt., amely vállalat a legkevésbé sem „vádolható” azzal, hogy nem működik hatékonyan. Az online szerencsejátékok terjedése ugyan veszélyeztetheti hazai pozícióit – a sportfogadás területén ennek már érzékelhető jelei vannak –, de a cég jól jövedelmez és növekedési lehetőségei is kitűnőek. A teljes eladás elképzelhetetlennek tűnik, inkább egy kisebbségi csomag értékesítése vagy – brit mintára – a koncesszióba adás jöhet szóba. A társaságba a szerencsejátékkal foglalkozó vállalkozások mellett pénzügyi befektetők is beszállhatnak, a vételár így biztosan magas lesz, mivel a cég értéke a 600 milliárd forintot is elérheti.