Alkotmányossági aggályokat is felvethet a luxusadó – adta hírül a Portfolió online gazdasági újság egy olvasói levél alapján. Az adó bevezetésekor az önkormányzatokra bízták a fizetés alapját képző értékövezetek kialakítását. Budapesten utcára lebontva határozták meg az adóalap kiszámításához rendelt négyzetméterárakat. Az egyes közterületeket postai irányítószámok alapján sorolták kategóriákba, aminek vajmi kevés köze lehet az ingatlan valódi értékéhez. A vélemény összegzése szerint a besorolás önkényes, az adóztatás alapja nem a tényleges, bizonyított vagyoni érték lesz, ezért a luxusadóról szóló törvény sérti a vagyonarányos közteherviselés elvét.
A törvény rossz, de az Alkotmánybíróság érdemben nem foglalkozna vele, az alkotmány szempontjából semleges – mondta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász.
Más szakvélemények ezzel egybecsengően állítják, hogy a törvény nem veszélyezteti a jogbiztonságot, nincs az alkotmánnyal ellentétes paragrafusa. Inkább a tervezett ingatlanadó bevezetésénél nehezíti majd meg az övezetek ésszerű kialakítását. A törvényalkotó az önkormányzatokra ruházta az ingatlanok értékelésnek jogát, s a helyhatóságok gyakran külső tanácsadók bevonásával alakították ki az övezeteket. Önmagában sem ez, sem pedig a besorolások igazságtalansága sem támadható meg a bíróságokon, azok ugyanis csak azt vizsgálhatnák, hogy az értékövezetek kialakítása a törvényeknek megfelelően történt-e.
Vajnai Lajos