A közlekedés jelenlegi hálózatát a megyék megszüntetése nem befolyásolná érdemben, mert a mesterségesen létrehozott régiók nem esnek egybe az utazási igényekkel, sem a hagyományos gazdasági kapcsolatokkal – állítja Berényi János, a Közlekedéstudományi Intézet Kht. munkatársa. Kérdés azonban, hogy a hivatali ügyeket hol kell majd intézni a régiók létrejötte után: ha a regionális központok kiemelt szerepet kapnak, akkor ahhoz igazodnia kell a közlekedéspolitikának is.
A megkérdezett Volán-társaságok egyelőre megbecsülni sem tudják, hogy milyen útvonalak iránt nőhet meg a kereslet, hol kell új járatokat indítani, bár többen úgy vélik, egyáltalán nem lesz változás a hálózatban. A papíron egy régióba tartozó Zalaegerszeg és Győr között mindössze napi két-két járatot üzemeltet a Zala és a Kisalföld Volán, Győr vonzáskörzete inkább Komárom-Esztergom és Veszprém megye – mutatott rá ugyanakkor az elmélet és a gyakorlat közti eltérésre Ács László, a Kisalföld Volán Zrt. pénzügyi igazgatója.
Szakértők szerint ha az útvonalak nem is változnak, a menetrendeket regionális szinten lehetne összehangolni, ami a mainál jóval rugalmasabb és az utasok igényeihez jobban igazodó szolgáltatást tesz majd lehetővé, és a régiók a Budapest-központúságot is csökkentenék. A megyerendszer megszüntetésével újra napirendre kerülhet a ma működő 23 Volán-társaság összevonása, amit már régóta terveznek – a döntés a tulajdonos ÁPV Rt.-től függ. Célszerűnek látszik legalább az egy régióban tevékenykedő cégek összevonása, de a közlekedési vonalak miatt nem biztos, hogy hatékony megoldás lenne. A kötött pálya miatt a vasút a régiók szintjén csak annyiban érintett, hogy a vasút regionális vonalainak kezelése átkerülhet a hasonló közigazgatási szintre, ami növeli a kiszolgálás minőségét és a hatékonyságot is. A közigazgatás újraszabása mindenesetre a közlekedési szövetségek erősítését eredményezheti, mert ösztönzi a vasút és a Volán mainál szorosabb együttműködését.
Vajnai Lajos