Vajnai Lajos

Növekedhet az OTP Ltp.

A tavalyit meghaladó eredményre számít az OTP Lakás-takarékpénztár (OTP Ltp.), annak ellenére, hogy a várható kiigazító intézkedések miatt a megtakarítások növekedése megtorpan a harmadik negyedévben – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Hegedűs Éva, a társaság elnöke. Idén 160 milliárd forint új szerződésállománnyal, illetve 1,4 milliárd forintos adózott eredménnyel számolnak. Tavaly az OTP Ltp.-nél a szerződések száma meghaladta a 531 ezret, a szerződéses összeg pedig 517 milliárd forintot tett ki. Kedvezően alakult a keresztértékesítés, az OTP Bank által nyújtott ingatlanfedezetű hiteleken belül közel kétharmados az alacsony törlesztésű, vagyis lakás-takarékpénztári szerződéssel kombinált konstrukciók aránya. Az idei kilátásokat a jogszabályi változások is javítják: a társasházak a korábbiaknál nagyobb összegeket, 240 lakás esetén maximálisan 23,85 millió forintot költhetnek korszerűsítésre. Lehetővé vált az áthidaló kölcsön nyújtása, amit az OTP 8,99 százalékos kamat és 2 százalékos kezelési költség mellett kínál, akár a szerződéses összeg diszkontált értéke is igényelhető.

Tévé utolsó pillanatban

A futball-láz a műszaki áruházakat is elérte: a MédiaMarkt üzleteinek tévé- és videoosztályain 60 százalékos forgalomnövekedést mértek az átlagos május–júniusi időszakhoz képest. Az érdeklődés már hetekkel ezelőtt megnőtt, de a nagy roham ezen a héten volt tapasztalható. Sokan gondolják úgy, hogy most cserélik le régebbi készüléküket. Az összes eladott televízión belül körülbelül 40-40 százalék a plazma-, illetve az lcd-készülékek aránya, de második tévének még mindig sokan hagyományos képcsöves készüléket vesznek, főként a 72 centiméteres képátlójúakat, de keresettek a kicsik is, amelyeket a nyaralókba szánnak. A plazmatelevíziók közül a 42 col képátmérőjű és az e feletti kategória a kelendő, az lcd-k között pedig a 30, a 32 és a 37 colos méretek a legnépszerűbbek. Az elmúlt időszakban az árak is jelentősen csökkentek, de a vb-re időzített ingyenhitel-akciók is segítik az értékesítést. A Sony európai elnöke viszont azt panaszolta, hogy bár mindenki nagy reményeket fűzött a vb-hez, márciusban és áprilisban mégis elmaradt a kereslet várt jelentős megugrása. Megerősíti a japán óriáscég tapasztalatait riválisa, a Philips Electronics is, amely szerint áprilisban egyáltalán nem volt észrevehető forgalomnövekedés az lcd-televízióknál a közelgő világbajnokság hatására. Az Optronics tajvani lcd-monitor-gyártó és a Novatek lcd-csipgyártó egy nappal korábban ugyancsak készletei felhalmozódására és kényszerű árcsökkentésre panaszkodott. Az lcd-képernyős televíziók forgalma az utóbbi hetekben kezdett élénkülni, és most már bíznak benne, hogy végül nem marad el a vásárlók rohama.

Politikai esőzési kockázat

Az éghajlatváltozás a kormányprogramot is elérte: szélsőséges és szokatlan időjárási helyzetekre a jövőben gyakrabban számítunk – tartalmazza a dokumentum. Úgy tűnik, a politikai ingerküszöböt is meghaladta az elmúlt évek szokatlan időjárása. A magyarországi átlaghőmérséklet a statisztikák szerint növekszik, a csapadékmennyiség pedig csökken annak ellenére, hogy az idei adatok ellentmondanak ennek a tendenciának – mondta Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke. A melegedési tendenciát legjobban a nyarak hőmérséklete tükrözi, 1901-től napjainkig a melegedés eléri az egy Celsius-fokot, különösen az elmúlt 15 évben volt sok, jelentősen átlag feletti hőmérsékletű nyár. A csapadékos évek szintén a múlt század első felét jellemezték, azóta a mennyiség 11 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan drasztikusan visszaesett az esős napok száma, az intenzitás viszont emelkedett. A hirtelen lezúduló csapadék mennyisége megnőtt, ami kedvez a váratlan árhullámok kialakulásának. A klímaváltozás elsősorban a szélsőséges időjárási események (árvíz, belvíz, özönvízszerű esők, jégesők, aszály, hőséghullámok) számának és intenzitásának növekedésében nyilvánul meg a Kárpát-medencében. Szakértők szerint a kormányprogramban a hirtelen árvizek elleni védekezésre gondolhattak, nem pedig egy átfogó nemzeti éghajlat-változási stratégia kidolgozására. Ezek az özönvizek ugyanis rövid távon is politikai kockázatot hordoznak, míg a klímaváltozás negatív hatása csak több cikluson átívelve jelentkezik. A kormányprogram egy jelző-riasztó rendszer kiépítéséről beszél, ami egy kormányrendelet értelmében már február eleje óta működik. A rendszer az OMSZ honlapján is elérhető, az adatokról pedig a katasztrófavédelem és a vízügy automatikusan tájékoztatást kap. Jelenleg a hét magyarországi régióra kiterjedő előrejelzések készülnek, a jövőben viszont akár településszinten is lehetővé válik a riasztás, aminek nagy szerepe lehet a vészhelyzetek megelőzésében – vélekedett Dobi László, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. A védvonalak erősítését tovább kell folytatni – amire a kormányprogram is tartalmaz utalásokat –, de a Tisza esetében a hullámtér lefolyási képességét is növelni kellene, mert az elmúlt években 20 százalékkal csökkent ez az érték. Részben éppen ez okozta az idei áradást. A Vásárhelyi-terv által előírt víztározók építése azonban pénzhiány miatt késik, csak tavasszal 20 milliárdot fordítottak védekezésre, amiből két tározót lehetett volna építeni – mondta Koncsos László, a Műegyetem tanára.

Hétmilliárd forintot is elkölthetünk a Szigeten

A kulturális sikerek mellett egyre nagyobb üzletet jelent a Sziget fesztivál. Tavaly a rendezvény látogatói összesen 6,3 milliárd forintot költöttek, főként élelmiszerre és belépőre. A költések által generált bruttó hazai termék meghaladta a 3 milliárd forintot, míg az adóbevétel megközelítette az 1,3 milliárd forintot – derül ki a KPMG felméréséről. Idén augusztusban az összköltés elérheti a 7 milliárd forintot, az adóbevétel pedig a másfél milliárdot. A 2005-ben 1,85 milliárd forint büdzséjű Sziget mindössze 111 millió forint állami támogatást kapott, ami bizonyítja, hogy egy kulturális rendezvény is lehet nyereséges – nyilatkozta Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Szervezőiroda vezetője. Növekszik a külföldi látogatók száma, tavaly már 37 ezren érkeztek a határokon túlról a fesztiválra, többségük Németországból és Franciaországról. A 170 ezer magyar látogató átlagban 24 ezer forintot, míg egy külföldi átlagosan 67,5 ezer forintot hagyott a Szigeten. A fesztivált megelőző és az azt követő napokban a külföldi látogatók átlagosan három és fél napot töltöttek Magyarországon, ami megközelítőleg 111 ezer vendégéjszakát jelent. Az esemény iránt egyre nagyobb az érdeklődés, több mint egy héttel a rendezvény előtt tavaly már nem lehetett hetijegyet kapni. A hetijegyek értékesítését az idén még inkább előtérbe helyezik, ezért kapható „hazamenős” hetijegy is. Az idei költségvetés jelentősen nőtt tavalyhoz képest: a 2,25 milliárd forint több mint 60 százaléka jegyértékesítésből, 27 százaléka szponzoroktól, 5 százaléka vendéglátásból, a fennmaradó rész pedig állami támogatásból származik.

Népszerű iskolaszövetkezetek

Évente 20-30 milliárd forintos forgalmat bonyolít le az országban működő mintegy 15 iskolaszövetkezet. Magyarországon becslések szerint évente 100-150 ezer diák keresi fel ezeket az intézményeket, hogy így egészítse ki jövedelmét. A munkalehetőségek közel 80 százaléka 5-6 szövetkezetnél összpontosul, amelyek felnőtt munkaerő kölcsönzésével, telemarketinggel, piackutatással is foglalkoznak. Számos cég a rugalmasságuk miatt választja az iskolaszövetkezeteket, amelyek képesek akár egynapi munkára is több száz tanulót mozgósítani. A fiatalok körében az olyan tevékenységek a legnépszerűbbek, ahol szakmai ismereteiket is kamatoztathatják, de keresettek a hostess- és a számítógépes munkák is – mondta a NAPI Gazdaságnak Kott Péter, a Meló-Diák Országos Diákvállalkozási Hálózat igazgatósági tagja. A Meló-Diákot 23 évvel ezelőtt alakították, mára a legnagyobb iskolaszövetkezetté nőtte ki magát, forgalma tavaly meghaladta a hárommilliárd forintot, megbízóik száma 5000 fölött van, s évente több mint 35 ezer diákot foglalkoztatnak. A cégek továbbra is könnyű betanított munkára, adatrögzítésre, telemarketinges munkára és gyorséttermekbe keresnek fiatalokat – tette hozzá Hadházy Tamás, a Pensum Iskolaszövetkezet munkatársa. A Műegyetemi Iskolaszövetkezetet (MŰISZ) egyre több cég keresi meg olyan munkával, amelyet végzős diákokkal szeretnének elvégeztetni. Számukra ez lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjék a jövő diplomásait, illetve felmérjék szakmai képességeiket – vélekedett Másody Szabolcs, a MŰISZ marketingvezetője.

Akik idény- és diákmunkásokat alkalmaznak

Sziget fesztivál „Az idény jellegű valamint a diákmunkások száma változó, s általában a Sziget fesztivál kezdete előtt 2-3 héttel véglegesítjük a valóságos igényt” – nyilatkozta lapunknak Tóth Tibor, a rendezvény program- és szervezési igazgatója. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a fesztivál ideje alatt 250–400 főt foglalkoztat a szervezőiroda, ám ennek még legalább a 2-3 szorosára is nőhet azok száma, akiket a fesztiválhoz kapcsolódóan más cégek, alvállalkozók alkalmaznak. A jelentkezőket igen széles körben, különböző munkákra veszik föl, így például rendezvény-előkészítésre, információs területre, autóirányításra, biztonsági szolgálatra, a jegykezelő rendszerbe, backstage- és berendezésépítésre, kerékpárőrzésre vagy környezetvédelmi munkákra. Hosszú időn keresztül nagyon sok diákszövetkezettel és különböző munkaerő-szolgáltató cégekkel próbálkoztak, de annyira speciális volt a feladat és a lebonyolítás módja és feltételei, hogy az elmúlt években döntően a már a bevált embereket és cégeket foglalkoztatják. A felvettek száma meglehetősen változó, leginkább a munkavégzés jellegétől, nehézségétől és időigényességétől függ. Van olyan eset amikor egyénileg állapodnak meg a „kiszemelttel”, ám az esetek döntő részében valamelyik diákmunka-szövetségen keresztül születik meg a megegyezés. A napi átlagbér 2–5 ezer forint.

Szakszervezeti támogatás az elbocsátásokhoz

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) támogatja a kormány reformjavaslatait, még ha ez létszámleépítéssel is jár.

Szakszervezeti támogatást kapott Gyurcsány

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) támogatja a kormány reformjavaslatait, még ha ez létszámleépítéssel is jár. Abba viszont nem egyeznek bele, hogy a kormány a munkavállalókra hárítsa a terhek zömét, így többek között meg kell őrizni a minimálbér adómentességét – mondta Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke. A kibővített választmányi ülésen részt vevő Gyurcsány Ferenc közölte, az államháztartás rendbetételéhez az ötéves adócsökkentési csomagot átalakítják, ám a miniszterelnök szerint a reformintézkedések nem érintik a hároméves minimálbér-megállapodást és az öt évre tervezett nyugdíjkorrekciót.

Újraosztották a pártpénzeket

Júniustól már a 2006-os parlamenti választások eredménye alapján járó összeget folyósítják a pártoknak – írja a Figyelőnet. Az MSZP kivételével valamennyi párt támogatása csökkent, a szocialisták 1435,1 millió forintot kapnak, 4,5 millió forinttal többet, mint tavaly. A Fidesz támogatása 16,7 millió forinttal csökkent, az MDF pénze pedig 11,8 százalékkal lett kevesebb, mint a 2005-ös. Az SZDSZ szintén szűkebb, 3,1 százalékkal kisebb keretből gazdálkodhat, a KDNP pedig 137,3 millió forintot kap az államtól.