A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón bejelentették, hogy megkezdődik a minisztériumoknak jelenleg otthont adó ingatlanok értékesítésének előkészítése és egy új kormányközpont létrehozása. Az eddig kiszivárgott információk szerint feleslegessé váló minisztériumok által elfoglalt ingatlanok értéke legfeljebb 10-15 milliárd forintot tehet ki – közölték a lapunk által megkérdezett ingatlanfejlesztők. Amennyiben még több (háttérintézményeket szolgáló) ingatlan értékesítéséről dönt a jövőben a kormányzat, úgy összességében 20 milliárd forint folyhat be az államkasszába.
Ezek az épületek egy-másfél éven belül értékesíthetők lennének – mondta a NAPI Gazdaságnak Salamon Adorján, az Eston Rt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte érdemes megfontolni, hogy egyszerre dobják-e piacra a teljes ingatlanvagyont, mert ekkora kínálat lefelé nyomná az árakat. Az értékesítést nehezíti, hogy a minisztériumok gyakran nincsenek tisztában épületeik műszaki paramétereivel és jogi helyzetével sem.
Egy jól átgondolt átalakítás jelentős megtakarításokat hozhat; érdemes lenne megfontolni a minisztériumok által jelenleg használt ingatlanok eladását, majd visszabérlését is, mert ez hosszabb távon kedvezőbb lehet – vélekedett Hornok Krisztián, a DTZ Hungary ügyvezetője. Pénzügyi befektetők és ingatlanalapok részéről ugyanis óriási az érdeklődés az ilyen típusú befektetések iránt. A fejlesztői oldalon is komoly lehet az érdeklődés a belvárosi ingatlanok iránt: irodákat, lakásokat, bizonyos helyeken kereskedelmi funkciókat alakítanának ki az épületekben, de akár szállodáknak is helyet adhatnának. A vételárat azonban nagyban befolyásolhatja, hogy műemlékileg védett-e az ingatlan, s ezzel összefüggésben mennyire alakítható át – egy kötött szabályozás értékcsökkentő tétel lenne.
A Miniszterelnöki Hivatalban egyelőre még elemzik, hogyan lehetne az intézményeket a mainál hatékonyabban elhelyezni, így nem tudni, mely ingatlanokat érinthet az eladás. Az ötletek között felmerült, hogy a MEH-en kívül valamennyi minisztériumot egy új kormányzati negyedbe telepítenék. Szakértők szerint bizonyos funkciókat mindazonáltal érdemes lenne a Parlament közelében tartani. Bár nem került le a napirendről az a terv sem, hogy az V. kerületben, az Országház közelében alakítsanak ki egy egységes igazgatási negyedet, de a kerületben nem található olyan ingatlanegyüttes, amely az igényekhez rugalmasan hozzáigazítható lenne. Legvalószínűbb, hogy a back-office tevékenységeket (amelyeknél nem fontos, hogy a Parlament közelében legyenek) költöztetik ki a központból. Ingatlanszakértők szerint több helyszín is szóba jöhet: az egyik legfontosabb szempont, hogy jól megközelíthető legyen, ezért a metróvonalak melletti irodák a legesélyesebbek, közülük is azok, amelyek a Váci út, Lágymányos, Dél-Pest, Óbuda területén vannak, de a Déli pályaudvar is megfelelő helyszín lehet.
Az biztos, hogy a mai rendszer túlságosan drága: elemzések szerint havonta 40 euróba kerül egy négyzetméter minisztériumi épület fenntartása: a legtöbb ingatlan a jelenlegi formájában ráadásul alkalmatlan kormányzati funkciók ellátására. Számítások szerint most mintegy 160 ezer négyzetméternyi területet foglalnak el a minisztériumok; a korábban napvilágot látott hírek szerint ezt 100-120 ezer négyzetméterre kívánják szűkíteni. Egy fejlesztő ekkora alapterületen egy prémium kategóriájú szolgáltatást mintegy 48-50 milliárd forintból tud megvalósítani – vagyis ennyibe kerülne a kormány költözése.
Egyes vélemények szerint érdemes barnamezős beruházásban, azaz korábbi ipari területekben gondolkodni. Ilyen helyet könnyen találni a III., IX., XI. vagy a XIII. kerületben. Nem árt persze figyelembe venni a kerület vezetésének politikai összetételét sem, hiszen vélhetően egy szocialista vagy szabad demokrata önkormányzat esetén egyszerűbb lehet a kormány dolga. Ennek fényében pedig elsősorban Ferencváros vagy Angyalföld jöhet szóba.
Bakonyi Attila
Vajnai Lajos