Rossz évre számítanak a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv), ezért számos társaság lesz kénytelen felhagyni jövőre tevékenységével. A korábbi években a megszűnő és az alakuló vállalkozások száma nagyjából megegyezett, de 2007-ben ez az arány jelentősen romolhat – véli Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke. A vállalkozóknak kedvezőtlen gazdasági környezetre kell felkészülniük: a növekvő adó- és járulékterhek jelentősen rontják a jövedelmezőséget, miközben a belföldi piacok szűkülésével is számolni kell. Mivel a magyar kkv-k főként hazai piacra termelnek, ezért a reálbérek és a fogyasztás visszaesése további veszteséget okoz, amit a vállalkozások egy része biztosan nem tud átvészelni. A költségvetési tervezet is a foglalkoztatottság szinten maradásával számol, de a konvergenciaprogram is csak minimális növekedéssel kalkulál, ami jelzi, hogy a kormány is betervezte a megszűnéseket.
A vállalkozások többsége megpróbálja a költségeit csökkenteni: legtöbben a fejlesztések elhalasztását választják megoldásul, illetve a bérkiadások visszafogásával próbálják átvészelni a következő éveket. Vadász szerint az uniós fejlesztési források gyors felhasználása jelentősen javíthatná a kkv-k helyzetét. Nem véletlen, hogy mintegy 84 ezer vállalkozás jelentette be: nem képes a minimálbér kétszerese után fizetni a járulékot – hangsúlyozta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Növekszik az elbocsátások száma, bár általában a dolgozókat feketén tovább foglalkoztatják. A cégeket a jelenlegi helyzet a láthatatlan gazdaság irányába kényszeríti, sokaknak ez a túlélés egyetlen esélye. Bővülni fog a papíron részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, miközben valójában ezek a munkavállalók teljes időben dolgoznak.
Vajnai Lajos