- Az elmúlt hét év két sikeres agrár- és vidékfejlesztési támogatási programja, a már lezárult SAPARD és AVOP után most újabb betűszó, az EMVA került a gazdák érdeklődésének fókuszába. Mit takar ez és miben különbözik az előbbiektől?
- Az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, az EMVA az AVOP-nak és a SAPARD-nak utódalapja mint vidékfejlesztési alap, kiegészülve a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) intézkedéseinek a jogutódlásával is. Az EMVA-nak tehát elődje az NVT, illetve az AVOP és a SAPARD.
- Ahhoz képest, hogy az AVOP-támogatások igénylésének a lehetősége már tavaly decemberben lezárult, az EMVA-támogatások felhívásai viszonylag későn, csak késő tavasszal jelentek meg. Mi volt e késés oka, ha egyáltalán erről van szó?
- Elvben a támogatások felhívásait csak a program elfogadása után lehetne közölni, s kérelem benyújtására is csak az adott program elfogadását követően lenne lehetőség. A programot szeptember 19-én fogadták el informálisan, hivatalosan pedig csak a közelmúltban, legutóbbi magyarországi látogatására Mariann Fischer Boel (az EU mezőgazdasági biztosa - a szerk.) hozta magával az erre vonatkozó, aláírt dokumentumot. Kiírás tulajdonképpen ezután, a napokban jelenhetett volna csak meg, Magyarország ehhez képest - nemzeti kockázatra - májusban és augusztusban is kiírta a legfontosabb támogatási jogcímeket, előzetesen persze egyeztetve Brüsszellel. Ezek a kiírások tehát nemhogy későn, épp ellenkezőleg, jóval korábban történtek meg, mint ahogyan lehetett volna. Tehát nagyon komoly erőfeszítés van emögött.
- Jó volt ez a korai kiírás?
- A korai megjelenés egyik komoly hátránya - és a tapasztalat is az -, hogy elég sokszor kell jogszabályt módosítani. A programban ugyanis, ahogy haladt előre a tárgyalás, változtatásokat kellett eszközölni és a változtatást a jogszabálynak is tartalmaznia kellett. Egyébként azt a már kiadott jogszabály is tartalmazta, hogy a program elfogadásával párhuzamosan változhatnak a feltételek. Ez tehát hátrány volt, viszont ha nem írtuk volna ki idejében, most kezdhetnénk neki az egész programnak és a kifizetésekről ez év helyett valamikor a jövő év vége felé beszélhetnénk. Az AVOP esetében is a programot az adott év áprilisában hirdették meg, az első kifizetés pedig másfél év múlva, a következő év végén indult meg. Most pedig a program meghirdetését követően már kifizetésről beszélhetünk.
- Mik a fejlesztési prioritásai az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) keretébe illeszkedő EMVA-támogatásoknak?
- Az ÚMVP kapcsán elfogadott programunk négy tengely köré szerveződik. Az első tengely gyakorlatilag a mezőgazdaság fejlesztése, ez a legfajsúlyosabb tengely és a legnagyobb összeg áll rendelkezésre ennek kapcsán, a keret 48 százaléka. A második tengelybe az agrár- és környezetgazdálkodás, a környezetvédelem, a Natura 2000-területek tartoznak, ez 35 százalékát fedi le a keretnek. A harmadik tengely a klasszikus vidékfejlesztési tengely, a negyedik pedig a LEADER tengely, ez a kettő együtt 17 százalék. Ezek megvalósítására 2013-ig összesen 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, a társfinanszírozással együtt természetesen.
- Eltérnek-e, és ha igen, milyen mértékben az említett új támogatások finanszírozási feltételei a már említett két korábbi programétól?
- A területalapú jogcímek, mint például az agrár-környezetgazdálkodás vagy az erdőtelepítés volt, tehát amelyek a kiegészítő intézkedéseket képezték, nagyon hasonló módon hajthatók végre, mint az NVT-ben. Sőt, mivel az agrár-környezetgazdálkodás ötéves program, az NVT pedig hároméves, a maradék két év támogatását determinációként fizetjük ki. Tehát az EMVA alapból, de még NVT-s formában. Az új agrár-környezetgazdálkodási támogatási program is nyilvánvalóan nagyon hasonló lesz; más hangsúlyokkal, de végrehajtási és pályázati rendszerében nagyon hasonló.
- Mekkora a nemzeti társfinanszírozás aránya, s mekkora önrésszel kell rendelkeznie a támogatásra pályázónak?
- Ezek intézkedésenként különbözőek, függenek a céltól és a pályázótól, harmadsorban pedig a régiótól is. Magyarországnak van egy régiója, a Pest Megyei Régió, amely már fejlettnek minősül. Itt alacsonyabbak a támogatási intenzitások.
- Eltérnek-e, és ha igen, milyen mértékben az említett új támogatások finanszírozási feltételei a már említett két korábbi programétól?
- A területalapú jogcímek, mint például az agrár-környezetgazdálkodás vagy az erdőtelepítés volt, tehát amelyek a kiegészítő intézkedéseket képezték, nagyon hasonló módon hajthatók végre, mint az NVT-ben. Sőt, mivel az agrár-környezetgazdálkodás ötéves program, az NVT pedig hároméves, a maradék két év támogatását determinációként fizetjük ki. Tehát az EMVA alapból, de még NVT-s formában. Az új agrár-környezetgazdálkodási támogatási program is nyilvánvalóan nagyon hasonló lesz; más hangsúlyokkal, de végrehajtási és pályázati rendszerében nagyon hasonló.
- Mekkora a nemzeti társfinanszírozás aránya, s mekkora önrésszel kell rendelkeznie a támogatásra pályázónak?
- Ezek intézkedésenként különbözőek, függenek a céltól és a pályázótól, harmadsorban pedig a régiótól is. Magyarországnak van egy régiója, a Pest Megyei Régió, amely már fejlettnek minősül. Itt alacsonyabbak a támogatási intenzitások. Magas intenzitású támogatás jár a meghirdetett támogatások közül a nitrátdirektívának való megfelelést, tehát a trágyakezelés megoldását célzó beruházásokra, itt a támogatás aránya 75 százalék. A mezőgazdasági gépesítésnél az induló támogatási arány 25 százalékos, a kiemelt gépeknél - ezek elsősorban állattenyésztésben használt gépek - pedig 35 százalék.
- A gépbeszerzéshez, valamint az állattartó telepek korszerűsítéséhez, s néhány egyéb fejlesztési célhoz igényelhető EMVA-támogatások iránti kérelmek már be is érkeztek az MVH-hoz, sőt a géptámogatások esetében már a kifizetési kérelmeket is megkapták. Hogy áll a helyzet ezek kapcsán, mikorra várhatók a kifizetések?
- A támogatási határozatot már megkapták a gazdálkodók, akik a kifizetési kérelmüket november 12-ig adhatták be, mivel az erre vonatkozó határidőt meghosszabbítottuk. Ezeknek a támogatásoknak a nagy részét ebben az évben ki is fogjuk fizetni. A trágyakezelési és a komplex állattartási támogatás jogcímre a befogadó határozatokat folyamatosan küldjük ki, ezek kapcsán a határozatokat az év végéig szeretnénk kiadni. A gazdálkodók nyilvánvalóan a beruházások beindulásának ütemében fogják a kifizetési kérelmeiket benyújtani. Ez a beruházási rendszer már új az AVOP-hoz képest, mégpedig abban, hogy nem "mérföldkövek" vannak, hanem egy év során négy negyedévben lehet kifizetési kérelmet beadni. Erre - mivel két év alatt kell megvalósítani egy pályázatot - évente kétszer, illetve két év alatt négyszer van lehetőség.
- Mik a tapasztalataik a kérelmeket illetően, s mennyi támogatáshoz juthatnak összesen a kedvezményezettek?
- A géptámogatásra körülbelül 41-42 milliárd forintot allokáltunk ebben az évben. A trágyakezelési támogatásra beérkezett igények 100 milliárd forint fölött vannak, a komplex állattartási támogatás jogcímre pedig 160 milliárd forintnyi igény érkezett. Ezeknek a feldolgozása, pontozása még folyamatban van.
- Az említett fejlesztési prioritásokhoz, tengelyekhez tartozó nagyszámú támogatási jogcím közül egyelőre csak viszonylag kevés nyílt meg. Mi ennek az oka?
- Nyilvánvalóan az, hogy az EMVA egy hétéves program, amelynél a jogcímek fejlesztése időigényes. Meg lehetne tenni, amit az AVOP-nál, hogy minden pályázatot befogadunk, aztán másfél évig a pályázó felé se nézünk, de az a döntés született inkább, hogy most egy folyamatos bevezetést rövid végrehajtás kövessen, viszonylag kis bizonytalanság mellett. Nyugodtan mondhatom, hogy az az ügyfél, aki már megkapta a támogatást befogadó nyilatkozatot, saját kockázatára elkezdheti a beruházást, illetve hamarosan megkapja a támogatási határozatát is, s azzal is indulhat. Sorban fognak belépni az újabb jogcímek, ezek kapcsán gyors határidőkkel szeretnénk elbírálni a kérelmeket, és a kifizetést is gyorsan kívánjuk végrehajtani. A fentebb már említett determinációk az agrár-környezetgazdálkodás kapcsán 2008-2009-ig tartanak, ezért ezt a programot csak 2009-ben tudjuk indítani, mivel korábban forráshiányos lenne. Bizonyos területeken a II. és III. tengelyre vonatkozóan már csak 2009-ben tudunk elindítani programokat. Idén körülbelül tíz intézkedést indítunk, jövőre ennek körülbelül a duplája és a következő évben a többi.
- Hogy áll az SPS rendszerre való felkészülés?
- A jogosultságkezelés előrehaladott állapotban van. Amit bevezettünk, elsősorban a Top Up történelmi bázis kiadása kapcsán, már folyamatban vannak a bejelentések az MVH felé, illetve ezzel párhuzamosan a kiközlések. A jogosultság-nyilvántartás kezelése mellett az ennek átruházását lehetővé tevő informatikai megoldáson is dolgozunk. A legnagyobb probléma a Cross Compliance, az úgynevezett keresztmegfelelés intézményi hátterének kialakítása lesz; erre benyújtottunk egy elektronikus kormányzati projektet, amelynek keretében - elsősorban - a Cross Compliance informatikai fejlesztését szeretnénk elvégezni jövőre, úgy, hogy 2009-ben el is tudjunk indulni.
