Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió döntéshozatalra vonatkozó szabályainak megfelelően az Európai Bizottság még egyszer az Európa Tanács elé terjesztheti a génmódosított élelmiszerek magyarországi tilalmának feloldásáról szóló határozattervezetét, s erre akár már a következő kukorica-vetésszezon előtt sor kerülhet - értesült a Napi Gazdaság. A döntés mikéntje egyáltalán nem mindegy a magyar gazdálkodók számára, hiszen a kukorica egyes kártevői ellen védettséget nyújtó, géntechnológiával nemesített (gm) vetőmagvakkal jóval olcsóbban és biztonságosabban tudnának termelni, mint a növényvédő szerek használatával. A gm-vetőmaggal ugyanis hektáronként több mint tízezer forintos megtakarítás, magasabb termés érhető el. Ezért a magyar gazdálkodók közül is sokan várnak arra, hogy gm-vetőmagot vethessenek. A kukoricabogár például a nagymértékű és költséges rovarölőszer-felhasználás ellenére hatalmas károkat okoz. Csak 2007-ben több mint félmillió tonna terméskiesést okozott, miközben csaknem 3 millió kilogramm rovarölő szert juttattak ki a földekre, ami 4 milliárd forint többletköltséget jelentett a gazdálkodóknak. A lobbiharc tehát a bizottság irányában még inkább felerősödik mostanában, mert míg a biotechnológiai szakmának a minél előbbi előterjesztés, illetve a tilalom feloldása lenne az érdeke, Magyarország továbbra is a tilalom fenntartása mellett tenné le a voksot - legalábbis ez derül ki a kormány legújabb, lapunk birtokába került, géntechnológiával foglalkozó jelentéséből.
A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2007-ben 27 tagállamból 22 Magyarország mellett szavazott a kérdésben az Európai Bizottság javaslata ellen, így a tilalom akkor fennmaradt. A fennálló, úgynevezett védzáradéki eljárás keretében ugyanis a tagállamok az EU-ban már engedélyezett gm-vetőmagok felhasználását, illetve forgalomba hozatalát ideiglenesen korlátozhatják vagy tilthatják, ha tudományos alapon bizonyítják, hogy a gm-vetőmag használata kockázatos az emberi egészségre vagy a környezetre.
A kormányjelentés alapján akár még szigoríthatják is a hazai - amúgy Európa egyik legszigorúbb - géntechnológiai törvényét, elképzelhető például, hogy a fenti hatásvizsgálatokhoz az érdekelt biotechnológiai cégeknek kell majd mintát adniuk. Az eddigi, főként a biotechnológiai cégek által finanszírozott hazai környezeti hatásvizsgálatok kiemelten a gm-kukoricára fokuszáltak, de jelenleg is folynak szántóföldi hatásvizsgálatok egyéb fajokat - búza, burgonya gm-változatai - illetően. A 2006-2007. évben kísérletbe vont gm-vetőmagok egy része az EU-ban jelenleg engedélyezés előtt álló kukoricafajta, másik része hazai kísérletben előállított gm-fajta. A hosszú távú hatások vizsgálatához a kísérleteket tovább kell folytatni, de új, nem a fajtatulajdonos által finanszírozott hatásvizsgálatokat is indítani kell - állapítja meg a kormányjelentés, nyilván számítva arra is, hogy a fajtatulajdonos biotechnológiai cégek elunják a hercehurcát és kutatásaikat még inkább a gm-növényeket illetően Magyarországnál jóval nyitottabb magatartást tanúsító más tagországokba, például Csehországba, Szlovákiába vagy Romániába viszik. A jelentés ugyanakkor kitér arra is: igen nagy a valószínűsége, hogy a közeljövőben az EU-ban termesztési engedélyt fognak kapni olyan gm-vetőmagfajták is, amelyekre a magyar védzáradék nem terjed ki. Védzáradék hiányában pedig ezen gm-vetőmagok szabadon forgalmazhatók és vethetők lesznek minden tagállamban.
