Tóth Katalin

Az alacsony bérköltségre építők egyre kiszolgáltatottabbak

David Vice-nak, a Northern Telecom igazgatójának híres mondása szerint a jövőben kétféle vállalat lesz: a gyors és a halott. Ha nem vagyunk elég fürgék, vár minket az enyészet. Közép-Európa helyi vállalatainak pillanatnyilag leggyengébb pontja a gyorsaság és a rugalmasság, termelékenységük pedig harmada a világátlagnak. A lemaradást az olcsó munkaerő foglalkoztatásával ellensúlyozzák, de az uniós csatlakozás közeledtével ez az előny gyorsan erodálódik, így a helyi vállalatok egyre kiszolgáltatottabbakká válnak a globális versenyben - állapítja meg a Deloitte & Touche felmérése.

Kevés cég elemzi a kamatköltségeket

A devizaliberalizáció óta sok szó esik az árfolyamkockázatokról, ám annál kevesebb a kamatkockázatokról, pedig az elmúlt időszak folyamatainak tükrében ez a téma kiváltképp aktuális. Úgy tűnik, a vállalatok kevésbé érzékenyek a kamatok változásaira, mint a devizaárfolyam elmozdulásaira. Ennek egyfelől lehet pszichés oka, hiszen a kedvezőtlen irányú árfolyammozgás azonnal szembetűnik, míg egy hibás kamatdöntés eredménye csak bizonyos idő után válik kézzelfoghatóvá. Másfelől a számviteli jogszabályok egy egzaktul meghatározható referenciarátához - általában az MNB deviza-középárfolyamához - viszonyíttatják az egyes konverziós ügyleteket, míg egy adott időszak kamatát nem kell hasonlóan értékelni egy másik periódus (például a 3 hónapos, egyéves) vonatkozó kamatfizetéséhez viszonyítva. Egy meg nem hozott kamatdöntés eredménye leginkább nem realizált eredményként (opportunity cost) értelmezhető, sokszor csak egy szubjektív viszonyítási alapra vonatkoztatva. Bár az elmúlt években a magyar pénz- és tőkepiac fejlődésével egyre több és egyre megbízhatóbb - másképp fogalmazva piacibb - referenciaráta áll rendelkezésre (például az ÁKK referenciahozamai, a hozamindexek vagy 2002. május 1-jétől a BUBOR-ok kibővült köre), ennek ellenére sem egyértelmű, mihez érdemes viszonyítani a kamatot egy adott vállalkozás esetében. Ráadásul a kamatérzékenyebb viselkedéshez nem elegendő egy megbízható referenciaráta, ha a szabályozás terén komoly problémák vannak. A Ptk. szerint az adós rendelkezésére áll a költségmentes előtörlesztés lehetősége, ami nem fedezhető kockázat elé állítja a hitelezőt. Az is igaz, hogy a legutóbbi hozamemelkedésekig a devizaliberalizáció óta eltelt időszak gyakorlatilag a nominális kamatok csökkenésének jegyében telt el, így a piaci szereplők várakozásaiban nem szerepelt a ráták felfelé mozdulásának lehetősége. Emellett az is igen valószínű, hogy az ügyfeleknek csak viszonylag kis csoportja számol a kamatok kamatoskamat-hatásával. Kevés piaci szereplő elemzi visszamenőleg egy hitel teljes ex post költségét összes járulékos kiadásával együtt. A fejlettebb kamatkockázat-fedezési technikák - például kamatderivatívák - elterjedésének több akadálya is van. Egyfelől ezek biztonságos kezeléséhez igen fejlett, költséges rendszerek szükségesek. Másfelől igazán szabad piacról csak szűk egy éve beszélhetünk, harmadrészt, ha egy piac várakozásai egy irányba mutatnak, senki se akar ellentétes pozíciót felvállalni. Ebből a szempontból a lehető legjobbat tette az MNB kamatemelése: felrázta a kamatcsökkentési várakozásba süppedt magyar pénzpiacot. Az elkövetkező évek slágertermékei a kamatkockázatok fedezésre szolgáló technikák lesznek. S. T. U.

A természetes hedge-ben és a szerencsében bíznak

A tudatosabb közép- és nagyvállalatok a sávszélesítés után egy évvel már árfolyamtervvel és árfolyam-kockázati stratégiával rendelkeznek. Míg egy évvel ezelőtt csak a dollár-euró árfolyamra kötöttek fedezeti ügyleteket, mára kialakult a dollár-forint, euró-forint termékek piaca is, mégis az a jellemző, hogy amelyik cég teheti, inkább a természetes árfolyamkockázat-fedezeti lehetőségeket veszi igénybe, fedezeti ügyletekhez csak ezek kimerülése után folyamodik.

Stratégiai együttműködésről állapodott meg a PSINet és a Dataplex

Hosszú távú együttműködésről szóló megállapodást írt alá a Dataplex Telekommunikációs Kft. és a PSINet Magyarország Kft. A PSINet az első olyan internetszolgáltató Magyarországon, amely stratégiai szövetségre lépett egy független infokommunikációs infrastruktúra-szolgáltatóval. A PSINet a Dataplex adatközpontjában építi ki emelt szintű hosting- és alkalmazásszolgáltató központját. A Dataplex nemzetközi IP-kapcsolatát ugyanakkor a PSINet biztosítja, amelynek sávszélessége az együttműködés keretében az igényeknek megfelelően dinamikusan bővül a jövőben. Felsmann Balázs, a Dataplex Kft. ügyvezető igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: olyan együttműködés jött létre, amely lehetővé teszi, hogy a két cég a jövőben közösen fejlesztett termékekkel és szolgáltatásokkal jelenjen meg az infokommunikációs piacon. A PSINet számára a Dataplex stabil infrastruktúrát jelent a most induló szolgáltatásához - tette hozzá Graur Tamás, a PSINet Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. (NAPI)

Közbeszerzés az MFB-cégeknél is

A közbeszerzés az MFB-nek és a tulajdonába tartozó vállalatoknak kötelező lesz, a külföldi forrásbevonáshoz miniszteri engedély kell, a vagyonkezelés az ÁPV Rt.-hez kerül - döntötte el pénteken a kormány.

Eladó a Postabank és az MFB kereskedelmi portfóliója

Az ÁPV Rt. és az MFB Rt. portfóliótisztítást hajt végre és megválik kereskedelmi banki érdekeltségeitől. Ennek eredményeképpen a bankpiac szinte minden szakértő szerint elkerülhetetlen konszolidációja tovább folytatódik s megindulhat a gazdaságosabb üzemméretek kialakítása.

Alkatrészüzem Kisbéren

Az Ortech Europe Kft. átadta autóalkatrész-gyárát a Komárom-Esztergom megyei Kisbéren. Az üzem beszállítóként az Opel Polska és a Suzuki számára dolgozik, jövőre követi őket a Ford és a DaimlerChrysler. Eközben már épül a tulajdonos japán U-Shin Ltd. legújabb üzeme Kínában.

Tavaly csak a magyarok és a törökök adója nőtt

Az OECD nemrég nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint 2001-ben a tagországok jelentős részében csökkent a bérből élők átlagjövedelmét terhelő adó. Egy százalékpontos adóteher-növekedés csak két vizsgált országban következett be: Magyarországon és Törökországban.

Évi 50-80 milliárd folyik el az FMCG szektorban

A naponta használt fogyasztási javak (FMCG) 1000 milliárd forintos magyarországi piacán évente 50-80 milliárd forint vész el termelékenységi problémák miatt. Az ellátási lánc javításával megtakarítható összeg 2-3-szorosára növelhetné az iparág társaságainak nyereségszintjét.