Szigeti Ildikó

Egy év alatt ezer fővel nőtt a biztosítottak létszáma

Egyre nagyobb feladatot ró az egészségügyi ellátórendszerre a kínai betegek gyógyítása. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint az elmúlt egy évben csaknem ezerrel nőtt a biztosítási jogviszonyt létesítő kínaiak száma. Míg 2007. június végén 5081-en voltak biztosítva, addig 2008. augusztus 6-án már 6027-en vehették teljes joggal igénybe a hazai ellátást. Az OEP-nél nem rendelkeznek információval arról, hogy a biztosított kínaiak jellemzően milyen típusú szolgáltatást igényelnek leginkább, kórházi forrásokból úgy értesültünk, a szülészeteken fordulnak elő a legnagyobb számban. Az egészségbiztosítónál nem mertek becslésekbe bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy vajon hány, kínai állampolgár által vezetett egészségügyi szolgáltatónak van érvényes finanszírozási szerződése. Információink szerint ennek hátterében az áll, hogy az esetek többségében - noha kínai szakember nevével hirdetik a rendelőt - a tulajdonos általában magyar állampolgár, így az OEP vele köt megállapodást. A kínaiak egyébként inkább a természetgyógyászati ellátás terén meghatározó jelentőségűek, ám ezt a tevékenységi formát az OEP - egyelőre - nem finanszírozza. A két ország egészségbiztosítója között nincs együttműködési megállapodás, amely megnyugtatóan rendezné az ideiglenesen avagy tartósan itt élő kínai állampolgárok biztosítási jogviszonyát. Az ideiglenesen itt tartózkodókra (vagyis akiknek csak tartózkodási vízumuk van) ugyanaz érvényes, mint más külföldi személyekre, vagyis a gyógyítás költségeit kötelesek megtéríteni, mert nem tekinthetők biztosítottnak. Tartózkodási engedély birtokában megállapodást köthet a biztosítóval, amely szerint a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeget kell fizetnie havi járulékként. A letelepedési engedéllyel rendelkező kínai állampolgár belföldinek minősül, így ha egyéb módon nem biztosított, a magyarokra érvényes jogok és kötelezettségek vonatkoznak rá, azaz 4350 forintos egészségügyi járulékot kell fizetnie havonta.

Csak pozitív listát tesz közzé az ÁNTSZ

A korábbi évek gyakorlatától eltérően az idén csak azoknak a vendéglátó-ipari egységeknek a listáját teszi közzé a tisztiorvosi szolgálat, amelyek minden szempontból megfeleltek az élelmiszer-biztonsági előírásoknak. A hivatal felhívja a figyelmet az ételmérgezések számának növekedésére, amit a terület gazdátlanságával magyaráz.

Nem az alapanyagokkal, a feldolgozással van gond

Az elmúlt esztendők gyakorlatától eltérően az idén már nem csupán a klasszikus szalmonellafertőzések, hanem a calicivírus okozta ételmérgezések is egyre jellemzőbbé váltak. Míg a szalmonella főként a nem megfelelő tárolásra utal, addig a calicivírus miatti megbetegedések az ételek tálalásával, a konyha rossz higiénés körülményeivel függnek össze. A Kánikula kommandó legfrissebb jelentése szerint a június 30. és július 23. közötti időszakban az ÁNTSZ helyi intézetei 3379 ellenőrzést végeztek 3049 egységben, 209 szakember részvételével. A vizsgált helyek hatodában találtak valamilyen hiányosságot, problémát. Főként a vendéglőkre fokuszáltak, az ellenőrzött egységek többsége étterem vagy büfé volt, a többi tömeges étkeztetést végző gyermeküdülő, tábor, egészségügyi intézmény és egyéb, közétkeztetést ellátó főző- és melegítőkonyha. A pénzbírsággal sújtott helyek közel 90 százaléka vendéglátó-ipari egység volt, ezeknek 497 esetben kellett összesen 20,722 millió forint büntetést fizetni. Az ÁNTSZ ellenőrei 1277 esetben figyelmeztették a vendéglátót, 9 esetben viszont felfüggesztették a működést. Valamennyi közegészségügyi előírásnak maradéktalanul megfelelő vendéglátó-ipari egységet alig találtak - áll a jelentésben. A tapasztalt hiányosságok egyértelműen a dolgozói fluktuációval, a kötelező, megszabott óraszámú, vizsgával egybekötött oktatás megszűnésével, illetve a személyi higiénés szemlélet komoly problémáival, a dolgozók mulasztásával állnak összefüggésben. Az elmúlt időszakban példátlanul sok ételeredetű megbetegedés történt a közép-magyarországi régióban. Júliusban 4 ételmérgezés miatt 194 fő betegedett meg, közülük 50 személy került kórházba. Ilyen eset történt a zuglói IKEA áruház személyzeti étkezőjében, egy 33 fős norvég diákcsoport tagjai egy XIII. kerületi kollégiumból kerültek kórházba, a XV. kerületben a Raiffeisen Bank dolgozói betegedtek meg, két esküvő résztvevőit érintette a Jánoshegyi úton található étteremben tapasztalt piszok és a lejárt fogyaszthatósági idejű termékek felhasználása miatt bekövetkezett megbetegedéssorozat.

Már költik az E-Alap többletét

Noha az egészségügyi miniszter a napokban még nem kívánta pontosan megbecsülni az E-Alap várható szufficitjét, a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón már a maradványok szétosztásáról beszélt. Székely Tamás a kalkulált 10 milliárd forintos maradványból szeptemberben 5,7 milliárd forintot juttatna az ágazat kritikus területeinek. Többletpénzt kapnak a több településen ügyeletet vállaló háziorvosok, a krónikus betegeket ápoló intézmények és azok a fekvő- és járóbeteg-ellátók is, amelyek részt vesznek a jogviszony-ellenőrzésben. A pluszpénz jóvoltából emelik a finanszírozott kapacitáshatárokat például az egynapos sebészetnél, valamint az úgynevezett hemodinamikai beavatkozásokat (mint amilyen a szívkatéterezés) várólisták alapján végző szolgáltatóknál. A súlyponti kórházak teljesítményhatárát is emelik, mint ahogy a magas üzemanyagárak kompenzálásában is reménykedhetnek az érintettek. Erre 270 millió forint áll rendelkezésre. A tárca vezetője egy háttérbeszélgetésen azt mondta: a pénzügyminiszterrel megegyeztek abban, hogy a kassza többletét mindenképpen az ágazatban használják fel. Korábban voltak olyan elképzelések, miszerint az E-Alap szufficitjéből enyhítenék a költségvetési hiányt.

Hatástanulmány nélkül startol a fővárosi kórházholding

Néhány héten belül kiírják azt a pályázatot, amelyben a Budapest Egészségügyi Modell (BEM) szakértői anyag elkészítésére tehetnek ajánlatot - tudtuk meg a humán várospolitikai főpolgármester-helyettestől. Horváth Csaba közölte: a kórházholding kialakításának várható költségeire, pontosabban az előkészítő munkákra nettó 250 millió forintot hagyott jóvá nemrégiben a Fővárosi Közgyűlés. Az egységbe szervezés 12 budapesti kórházat érint, az intézmények a jövőben gazdasági társaságként működnek. A szocialista városvezető rámutatott: a megszavazott pénzből fedezik az új egészségpolitikai koncepció és az ellátórendszer-működtetés új, hatékonyabb modelljének kidolgozását, az átfogó és részletes helyzetelemzést és az üzleti terv szintű kidolgozott javaslatok megfogalmazását. Információink szerint a BEM előkészítésére szánt összeg szerves részét képezi az érintett kórházak részletes auditja is. Ennek forrásigényét korábban intézményenként 20-20 millió forintra becsülték. Ezzel összefüggésben Horváth Csaba most azt hangoztatta: a forrásigény ily módon való meghatározása megalapozatlan, az átvilágítást végző céget közbeszerzés útján választják ki. A városvezető elismerte, hogy most készül az a hatástanulmány, amelyből egyértelműen kiderül, mennyi időn belül térülhet meg a holding előkészítésére szánt több mint 300 millió forint. A most megpályáztatott tanulmány célja, hogy feltárja, és konkrét számokkal mutassa be az integrációban lévő lehetőségeket. A megtérülés - elvben - a számok ismerete nélkül is nyilvánvaló, hiszen a csoport-optimum előnyeiből, a szinergiákból egyértelműen következik - mutatott rá a főpolgármester-helyettes. Horváth Csaba külföldi és hazai példákkal illusztrálta a szocialista városvezetés elképzelésének életszerűségét. Mint mondta, Felső-Ausztriában egy vállalatcsoport a legnagyobb ellátó, 9000 munkavállalót alkalmaz, 11 kórházat üzemeltet 14 különböző körzetben. A hazai példák közül a debreceni modellt emelte ki. A hajdúsági városban az önkormányzat létrehozott egy vagyonkezelő társaságot, és az egészségügyi intézményeket, saját szakrendelőjét és a megyei kórházat kht.-vá alakította.

Drágulnak az agyhártyagyulladás elleni szerek

Ezúttal csaknem annyi orvosság lesz olcsóbb, mint amennyi drágul.

Tízmilliárd forint maradványra számít Székely az E-alapban

A jövő év közepéig valamennyi szolgáltatóval új szerződést köt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A finanszírozási megállapodás alapja, hogy az ellátó megfeleljen a módosított minimumfeltételeknek - mondta Székely Tamás. Az egészségügyi miniszter egy tegnapi háttérbeszélgetésen rámutatott: ha folytatódik a jelenlegi trend, év végére 10 milliárd forint körüli maradványra számítanak az E-alapban. A szufficit szétosztásában prioritást kapnak a többletteljesítményt nyújtó járóbeteg-ellátók és az egynapos sebészetet kínáló szolgáltatók. A pluszpénzből akarja a várólistákat rövidíteni a tárcavezető. Várhatóan ez az összeg szolgál forrásként a (háziorvosoknál már honorált) jogviszony-ellenőrzés díjazásának patikusokra és szakorvosokra történő kiterjesztésében. A mostani tervek szerint az új rendelkezések többsége 2009 januárjától lép hatályba, március végéig átrendezik a kapacitásokat és módosítják a teljesítményvolumen-korlátokat is - fogalmazott a szakminiszter. Székely szakítani akar az úgynevezett bázisalapú finanszírozással, amelyben a 2003-as teljesítmények alapján húzták meg a finanszírozott ellátás felső határát. Ehelyett a területi igényekhez igazítaná a volumenkorlátot, amelyet folyamatosan felülvizsgáltatna. A tárca vezetője beszámolt a bérfejlesztési elképzelésekről is. A minisztériumban egyelőre csak annyit tudnak, hogy ha az ágazatban is az országos átlagnak megfelelően, azaz öt százalékkal emelnék a béreket, az legalább 20 milliárd forint pluszköltséget jelentene, amire jelenleg nincs fedezet. Az egészségbiztosító jövőjét illetően a miniszter jelezte: szándékai szerint a központi irányítás megmaradna az OEP-nél, helyi szinten viszont hét regionális pénztár koordinálná a finanszírozással kapcsolatos ügyeket. Ismételten hangsúlyozta: a pénztárak szabad kezet kapnak abban, hogy mely szolgáltatóval szerződnek. A szerződéskötési kötelezettség - bár egységes marad - némileg rugalmasabbá válik. Székely Tamás beszélt a regionális egészségügyi tanácsok nemrégiben tett, a kapacitások elosztását célzó javaslatáról is. Mint mondta, valamennyi helyi testület élt javaslattételi jogával, ám a tárcához beérkezett indítványok zömét nem tudják figyelembe venni. Lapunk információját, miszerint az SZDSZ sem támogatja a régiós felosztáson alapuló új egészségbiztosítási rendszert, a tárca vezetője nem kommentálta. Csupán annyit jegyzett meg, hogy az ellenzéknek az a dolga, hogy megvétózza a kormány javaslatát, ám észérvekkel minden képviselő meggyőzhető.

Tiszták a magyar olimpikonok

Noha az athéni olimpiához képest kevesebb, 35 helyett 27 egészségügyi szakember kíséri a magyar sportolókat Pekingbe, a létszám megfelelő - mondta lapunknak Tállay András, az olimpiára utazó küldöttség orvosi csoportjának vezetője. A szakember szerint a csapat egészségügyi felkészültsége jó, noha a szükséges állami forrásokat csak április végén kapták meg. A későn jött támogatás miatt nem volt mód arra, hogy az átutalt 50 millió forintból az összes szükséges műszert és berendezést beszerezzék. A sportolók testi és lelki épségére 11 orvos és két pszichológus vigyáz Pekingben, de fizikoterapeuták és masszőrök is utaznak a csapattal. Tállay András már járt az ötkarikás játékok helyszínén, beszámolója szerint az olimpiai faluban jól felszerelt poliklinika működik, a komolyabb eseteket a szervezők által kiválasztott városi kórházakban látják el. A szennyezett levegő kapcsán a szakember elmondta: a játékok helyszínén jelenleg inkább a sűrű pára és a homok okoz gondot. Úgy tudja, a szervezők a legfrissebb szennyezettségi adatok ismeretében döntik el, hogy egy-egy szabadtéri versenyt elhalasztanak-e - az bizonytalan, mi történik akkor, ha a játékok végéig sem javul a helyzet. Az olimpiára való felkészülés nemcsak az egészségügyi stábnak jelentett nagy kihívást, hanem a "doppingipar" szereplőinek is. A Magyar Antidopping Csoport (MACS) tegnapi tájékoztatóján elhangzott, hogy az összes pekingi olimpikont legalább négyszer ellenőrizték, és eddig nem találtak pozitív mintát. Tiszeker Ágnes, a MACS ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére rámutatott: a tiltott szerek forgalmazása jóval nagyobb üzlet, mint azok ellenőrzése. A tesztek ára jelenleg 180 és 230 euró között van, ezt általában a megrendelő fizeti a vizsgálatot végző laboratóriumnak. Az ellenőrök óradíja négyezer forint. A mintavételt kezdeményezheti a Magyar, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a szakosztály, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) és az állam is. A sportért felelős minisztérium idén 1300 mintavételt rendelt és fizetett. Az olimpikonoknak július 27. és augusztus 24. között kétórás bontásban jelezniük kell a tartózkodási helyüket az ad hoc ellenőrzések miatt, ez a nemzetközi ajánlás. Az igazgató emlékeztetett rá: a 2004-es athéni botrányok miatt a világ arról szerzett tudomást, hogy Magyarországon rosszul működik a tiltott szerek elleni küzdelem. A tavaly augusztusban megalakult MACS a közelmúltban minden ötkarikás résztvevőnek eljuttatta az aktuális tiltólistát. Tiszeker Ágnes hozzátette: a világon 33 akkreditált labor működik, a magyar mintákat egy Bécs melletti intézménybe küldik. Az ügyvezető nem tartja kizártnak, hogy belátható időn belül Budapesten is megkezdheti működését egy doppinglabor.

Tízmilliárd maradhat az e-kasszában, ki kéri?

Minden ellátóval új szerződést köt az OEP.