BUX 132426.66 1,03 %
OTP 42050 2,64 %
header

Szigeti Ildikó

08.
21.
23:59

Két vezető is távozik az Egészségügyi Minisztériumból

Viszonylag rövid pályafutást követően két vezető is távozik az Egészségügyi Minisztériumból. A miniszter kabinet- és sajtófőnöke - a hivatalos közlés szerint - közös megegyezéssel hagyja el a tárcát. Bíró Boldizsár kabinetfőnök három hónap után döntött a nyugdíjba vonulás mellett, míg B. Király Györgyi sajtófőnök mindössze egy teljes hónap után válik meg a posztjától. A minisztériumban igen szűkszavúan úgy nyilatkoztak, hogy erre mindkét munkatárs szerződése lehetőséget kínált. Bíró Boldizsár igen tapasztalt szakembernek számít, felkészültségét a Horn-kormány népjóléti államtitkáraként és Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter kabinetfőnökeként is bizonyíthatta. B. Király Györgyi szakmai alkalmasságát többen kétségbe vonták (úgy tudni, júliusi kinevezését nem Székely Tamás kezdeményezte). A rádiós újságíró vélhetően visszatér saját cégéhez, amely - egyebek mellett - a főváros legnagyobb egészségügyi intézménye, a Szent Imre Kórház kommunikációját szervezi. Lapunk úgy értesült, hogy a távozások hátterében a két érintett közötti konfliktus állt. Úgy hírlik, a sajtófőnök annak ellenére ragaszkodott az autonóm kommunikációhoz, hogy a szervezeti felépítés alapján munkáját csak a kabinetfőnök irányítása és jóváhagyása mellett végezhette. Az utódlásról egyelőre csak annyit tudni, hogy ismét felmerült Bartucz Attila neve, aki az egészségbiztosítónál szóvivő volt, majd később Matejka Zsuzsanna kabinetfőnök közvetlen munkatársaként is dolgozott. Most ismét a tárcánál tevékenykedik, saját kérésére a háttérben.

Szerző(k):
Szigeti Ildikó
08.
20.
23:59

Viharfelhők gyülekeznek a Mesterségek Ünnepe fölött

Noha az Unesco szellemi értékek védelméről szóló törvényét Magyarország 2006-ban átvette, a szándékokat nem követik tettek. A Mesterségek Ünnepének szervezői csökkenő állami támogatásról, későn kiírt pályázatokról és szigorodó adótörvényekről panaszkodnak. Nem kizárt, hogy - ha nem változik a támogatás rendszere - a Mesterségek Ünnepe is Kapolcs sorsára jut. A hagyományőrző népművészet legnagyobb hazai seregszemléje hiába vívta ki a kiemelt rendezvény címet, ez az állami juttatásokban nem tükröződik. Amennyiben a jegybevételekből nem sikerül fedezni a több tíz millióra rúgó költségeket, kérdésessé válik az immár 22. alkalommal megrendezett bemutató és vásár sorsa. Az idei Mesterségek Ünnepének megszervezése és lebonyolítása legalább húsz százalékkal kerül többe a tavalyinál - mondta lapunknak Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének (NESZ) ügyvezető igazgatója. Tájékoztatása szerint míg 2007-ben 80 millió forintot tett ki a rendezvény összköltsége, addig a mostani számítások legalább 96 millió forintot jeleznek. A drasztikus növekedés hátterében - egyebek mellett - az adótörvények szigorodása áll, jelesül az, hogy a társadalmi szervezetek kikerültek az áfakörből. További problémát okoz, hogy a pályázatokat későn írják ki az illetékes alapítványok, minisztériumok, így a NESZ-nél nem tudnak és nem mernek hosszú távú terveket készíteni. A hatezer mestert tömörítő szervezet emiatt sokszor csak az utolsó percekben értesítheti tagságát a rendezvényekről. A főtámogatóként emlegetett Nemzeti Kulturális Alap (NKA) idén 25 millió forinttal támogatta az ötnapos eseményt, a különbözetet alapvetően a jegybevételekből kell kigazdálkodni. Igyártó Gabriella a negatív tendenciák ellenére bizakodó. Reméli, hogy a tavalyihoz hasonlóan most is sikerül nullszaldósan zárni a rendezvényt, ami évente mintegy 80-100 ezer látogatót vonz, jelentős részben külföldi turistákat. Vagyis a népművészeti fesztivál nemcsak kulturális téren, hanem idegenforgalmi szempontból is jelentős esemény. Noha Magyarország is átvette az Unesco szellemi értékek védelméről szóló törvényét, az érintettek nem érzékelik a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés szándékát.

Szerző(k):
Szigeti Ildikó
08.
10.
23:59

Ősszel módosíthatják a gyógyszertörvényt

Lapunk értesülései szerint ősszel módosítják a 2007 elejétől hatályos gyógyszer-gazdaságossági törvényt. Az egészségügyi tárca szerint a változtatásokkal azt próbálják elérni, hogy az újonnan nyitó patikák a szükségletekhez illeszkedő valós többletszolgáltatást kínáljanak a betegeknek, valamint ott nyíljanak gyógyszertárak, ahol jelenleg nincsenek. Az utóbbi másfél évben mintegy ötven gyógyszertár szűnt meg és 321 új nyílt, az utóbbiak főként nagyvárosokban. A versenyt ösztönző intézkedések hatására a 2007 előtt létesített patikák többsége növelte nyitvatartási idejét és bővítette szolgáltatási palettáját; az újak viszont jórészt inkább az internetes kereskedelem révén biztosították az ügyeleti ellátást. Bár az E. Alap egyensúlyának javításához a gyógyszerészek is hozzájárultak, a szufficitből nem részesülhetnek. A hatályos jogszabály szerint a patikusokat csupán a jogviszony-ellenőrzés elmulasztásáért járó büntetés érinti, amely az ártámogatás tíz százaléka lehet. Az EüM szerint a gyógyszertárak nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók, ezért a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy a jogviszony-ellenőrzésért külön díjazásban részesüljenek. A változtatáshoz pedig törvénymódosítás szükséges. A tárca nem cáfolta lapunk információját, miszerint a patikusokat vényenként 12 forinttal motiválnák a jogviszony-ellenőrzésre. A várakozások szerint a gyógyszertörvény megnyitásakor azon 2,5-3 milliárd forint sorsa is eldől, amelyet a gyógyszerek helyettesítéséért nyújtandó ellentételezésre szánnak. Ehhez is törvényi felhatalmazás szükséges, melyre leghamarabb ősszel, a költségvetési törvény keretében lehet módot találni.

Szerző(k):
Szigeti Ildikó