Egyre nagyobb feladatot ró az egészségügyi ellátórendszerre a kínai betegek gyógyítása. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint az elmúlt egy évben csaknem ezerrel nőtt a biztosítási jogviszonyt létesítő kínaiak száma. Míg 2007. június végén 5081-en voltak biztosítva, addig 2008. augusztus 6-án már 6027-en vehették teljes joggal igénybe a hazai ellátást.
Az OEP-nél nem rendelkeznek információval arról, hogy a biztosított kínaiak jellemzően milyen típusú szolgáltatást igényelnek leginkább, kórházi forrásokból úgy értesültünk, a szülészeteken fordulnak elő a legnagyobb számban. Az egészségbiztosítónál nem mertek becslésekbe bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy vajon hány, kínai állampolgár által vezetett egészségügyi szolgáltatónak van érvényes finanszírozási szerződése. Információink szerint ennek hátterében az áll, hogy az esetek többségében - noha kínai szakember nevével hirdetik a rendelőt - a tulajdonos általában magyar állampolgár, így az OEP vele köt megállapodást. A kínaiak egyébként inkább a természetgyógyászati ellátás terén meghatározó jelentőségűek, ám ezt a tevékenységi formát az OEP - egyelőre - nem finanszírozza.
A két ország egészségbiztosítója között nincs együttműködési megállapodás, amely megnyugtatóan rendezné az ideiglenesen avagy tartósan itt élő kínai állampolgárok biztosítási jogviszonyát. Az ideiglenesen itt tartózkodókra (vagyis akiknek csak tartózkodási vízumuk van) ugyanaz érvényes, mint más külföldi személyekre, vagyis a gyógyítás költségeit kötelesek megtéríteni, mert nem tekinthetők biztosítottnak. Tartózkodási engedély birtokában megállapodást köthet a biztosítóval, amely szerint a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeget kell fizetnie havi járulékként.
A letelepedési engedéllyel rendelkező kínai állampolgár belföldinek minősül, így ha egyéb módon nem biztosított, a magyarokra érvényes jogok és kötelezettségek vonatkoznak rá, azaz 4350 forintos egészségügyi járulékot kell fizetnie havonta.
Szigeti Ildikó