Szerencsi Ágnes

Peking szupergyors vonatot akar

A világ leggyorsabb hagyományos vasútjának megépítését tervezi Kína az 1318 kilométer hosszúságú Peking-Sanghaj vonalon - közölte tegnap a pekingi vasútügyi minisztérium. A szupergyors szerelvények óránként csaknem 380 kilométer megtételére lesznek képesek, öt óra alatt érnek el egyik városból a másikba, ami a jelenlegi utazási idő fele. Korábban ezen a vonalon is a Peking és Tiencsin között közlekedő, 350 km/h-s sebességű vonatokat tervezték használatba állítani, ám a technológia továbbfejlesztésével a sebesség növelése is lehetővé vált. Az elmúlt években Kína Franciaországtól, Japántól és Kanadától vásárolt 200-250 km/h-s sebességre képes járművek előállítására alkalmas technológiát. A most alkalmazni kívánt technológiát teljes egészében a német Siemens biztosítja. A Tangshan Railway Vehicles ezt továbbfejlesztve már meg is kezdte a kivitelezési munkálatokat, amelyek a tervek szerint négy éven belül be is fejeződhetnek - közölte a tárca. Az észak-déli irányú vonal része annak a nagyszabású kínai építkezési projektnek, amelynek keretében 2020-ra több mint 12 ezer kilométer, az ország legfontosabb nagyvárosait összekötő gyorsvasútpálya épül majd ki. A beruházás a kormányzat szerint több száz milliárd dolláros költséggel jár majd.

Flottaszűkítésre kényszerülhet a Swiss

Járatainak és repülőgépflottájának csökkentésére kényszerülhet a Lufthansa tulajdonában lévő svájci Swiss International Air Lines légitársaság, ha nem kap a mostaninál jóval kedvezőbb árajánlatot beszállítóitól és partnereitől. A 2002-ben a csődbe került Swissair utódaként létrehozott vállalat célja, hogy költségeit 15 százalékkal csökkentse anélkül, hogy azt az utasaira hárítaná át. Megegyezés hiányában a magas üzemanyagárak miatt járat- és flottaszűkítésre kerülhet sor - mondta el Andrea Kreuzer, a Swiss szóvivője a Sonntag című lapnak nyilatkozva. Konkrét tervek mind ez idáig még nem születtek, az elmúlt hetekben a légitársaság képviselete személyesen kereste fel beszállítóit és partnereit, köztük a zürichi repülőteret. A reakciók a társaság közlése szerint vegyesek, de a többség együttműködőnek mutatkozik. Ez nem utolsósorban annak tudható be, hogy a Swissair összeomlása megmutatta egy légitársaság és beszállítói egymásra utaltságát. A kerozin drágulása miatt üzemanyagra megy el a Swiss kiadásainak 30 százaléka, csak az idén 300 millió frankkal (272,38 millió dollár) kellett többet költenie üzemanyagra, de jövőre az 500 millió frankot is elérheti a többletkiadás.

Peking adócsökkentést és kiadásnövelést tervez

A kínai kormányzat ösztönző csomag bevezetésére készül, mivel el kívánja kerülni, hogy az olimpiai láng kialvása után a gazdaság is lehűljön. A Morgan Stanley 1956-ig visszamenőleg vizsgálta az olimpiát rendező országokat és kimutatta, hogy a sporteseményt megelőző befektetői kedv és gazdasági növekedés a játékok végeztével jelentősen visszaesik, az egyetlen kivételt az USA jelentette 1996-ban. A kínai hatóságok most igyekeznek mindent megtenni, hogy a hanyatlást megakadályozzák és ezzel az egész ázsiai térség stabilitását biztosítsák. Ez Kína közvetlen szomszédjainak, Koreának vagy Tajvannak is kedvező, de Ausztrália és Brazília nyersanyagtermelőit is előnyösen érinti, amelyeket az Egyesült Államok, Japán és Európa hanyatló kereslete is fenyeget. Az országban már enyhítettek a hitelfelvétel feltételein, és nem engedik felértékelődni a jüant. Ez utóbbi hatása már a korábban gyengülésnek indult export fellendülésében is érezhető. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt négy negyedév mindegyikében lassult, ezért a vezetés most egy 400 milliárd jüan (58 milliárd dollár) értékű gazdaságélénkítő csomag bevezetését tervezi. Az elfogadásra váró csomag értelmében 220 milliárd jüannal növelnék a kormányzati kiadásokat és 150 milliárd jüan összegű adócsökkentést hajtanának végre. A 2010-ig érvényes ötéves terv egyébként 4800 milliárd jüant szán csak új erőművek építésére és infrastrukturális beruházásokra. A jegybank augusztus 15-én bejelentette, hogy ha a visszaesik a külföldi kereslet, enyhíti monetáris politikáját. Az enyhítést a lanyhuló infláció is megkönnyíti: a februári 8,7 százalék után júliusban már csak 6,3 százalékos volt a pénzromlás üteme.

Tovább csökkent a német munkanélküliség

A vártnál nagyobb mértékben, a júliusi 20 ezer után további 40 ezer fővel, 3,2 millióra csökkent augusztusban az állástalanok száma Németországban, ilyen alacsony értékre 16 éve nem volt példa - jelentette be a nürnbergi székhelyű szövetségi munkaügyi hivatal. A munkanélküliségi ráta így 7,6 százalék, szemben az egy évvel korábbi 8,8 százalékkal. Heinrich Alt, a hivatal igazgatóhelyettese szerint a folyamat lassabban ugyan, de folytatódhat, így novemberre akár hárommillió alá csökkenhet a munkahellyel nem rendelkezők száma. A hosszabb távú kilátások ezzel szemben korántsem ilyen fényesek, hiszen a világgazdaság gyengélkedése már Európa legnagyobb gazdaságát is elérte: a visszaeső lakossági fogyasztás és befektetések következtében a német GDP a második negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott, a befektetői bizalmi index pedig 36 havi mélypontra süllyedt augusztusban. Ez a trend egyelőre nem érzékelhető a foglalkoztatásban, mivel ezek a hatások a munkaügyi mutatókban a többi szektorhoz képest mintegy hat hónapos csúszással jelentkeznek. A második negyedévben összesen 1,13 millió új munkahely jött létre, ez már 15 ezerrel kevesebb, mint az első három hónapban.

Hullámvölgyben az európai kiskereskedelem

Sorozatban harmadik hónapja hanyatlik a kiskereskedelem volumene Európában, elsősorban a 16 éves csúcsot döntő infláció és a recesszió fenyegetése miatt visszaeső fogyasztói bizalom következtében - derült ki a Bloomberg mintegy 1200 német, francia és olasz kereskedőt megkérdező jelentéséből. Bár a beszerzésimenedzser-index (PMI) a júliusi 46-ról augusztusban 47,7-re emelkedett, még mindig a növekedés határát jelentő 50 alatt marad. Az eladások európai átlagban az elmúlt nyolc hónap mindegyikében estek. A német kiskereskedelmi forgalom a júliusi 46,4-ről 44,1-re csökkent, a leggyorsabb ütemben az idei év során. Európa legnagyobb gazdasága a második negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott, a fogyasztói bizalom pedig ötéves mélyponton van. Hasonló gondokkal küzd Olaszország is, ahol már másfél éve tart a visszaesés. Franciaországban ezzel szemben második hónapja nőttek a kiskereskedelmi eladások, a júliusi 51,3 után augusztusban 53,7-re. Az elemzők ezt az olaj árának mintegy húszszázalékos csökkenésével és az inflációs nyomás enyhülésével magyarázzák. A mélyponton lévő fogyasztói bizalom és a gazdaság további gyengülése miatt azonban a következő hónapokra vonatkozóan már a francia gazdaságot illetően is borúlátóbbak a kilátások.

Nagy szerep jut a turizmusnak Bulgáriában

Meglepően nagy részét, 14 százalékát adja a bolgár GDP-nek a turizmus - ez derül ki az Oxford Business Group 2007-es idegenforgalmi adatokat feldolgozó jelentéséből. A tanulmány kiemeli, hogy új munkahelyek teremtésével és a külföldi vásárlók határokon belülre vonzásával a gazdaságban évek óta jelentős szerepet játszik ez a szektor. Az elmúlt év első nyolc hónapjában összesen 1,83 milliárd dollárt termelt az ágazat, ez 14,3 százalékos növekedést jelent 2006 hasonló időszakához képest. Augusztus végéig 4 millióan keresték fel a balkáni országot, 7 százalékkal többen, mint egy évvel korábban, az unió tagországaiból pedig 30 százalékkal több vendég érkezett. A bolgár turizmus folyamatosan fejlődik, bár az ország elavult infrastruktúrája és az egyes üdülőhelyek - elsősorban a tengerpart mentiek - túlzsúfoltsága Szófiának is problémát okoz. Az ország legfőbb előnye, hogy mind a nyári, mind pedig a téli hónapokban vonzó célpontot jelent, és megfizethető árakkal várja a turistákat. Százával épültek a szállodák, s a beruházási hullám idén is folytatódik: a déli központ, Burgasz közelében 12 millió euró értékben ötcsillagos hotel épül, a legrégibb és leghíresebb, Borovec környéki síparadicsomban pedig 35,7 millió eurónyi fejlesztéseket terveznek.

Korrupcióval gyanúsítanak egy magas rangú nyomozót Moszkvában

Korrupció gyanújával őrizetbe vették a 2007-ben felállított, korrupciós ügyeket is vizsgáló Ügyészségi Nyomozó Bizottság (SZK) igazgatóságának egyik egykori vezetőjét. Dmitrij Dovgijt, aki több nagyszabású nyomozást felügyelt - így például az Anna Politkovszkaja újságíró 2006-os meggyilkolását követő vizsgálatot is -, most egymillió dollár (750 ezer euró) kenőpénz elfogadásával vádolják. A magas rangú tisztviselőt hasonló okokból egy belső vizsgálatot követően már márciusban felfüggesztették, felmerült ugyanis a gyanú, hogy két üzletembertől is több millió dollár kenőpénzt fogadott el annak érdekében, hogy az SZK lezárja a cégeik ellen folyó vizsgálatot. Dovgijt áprilisban mégsem ezért bocsátották el hivatalából, hanem mert a Politkovszkaja-gyilkosság kapcsán bizalmas információkat közölt a sajtó képviselőivel. Jurij Bagrajev, a gyanúsított ügyvédje az Interfaksz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, védence szerint a vádakat a nyomozóbizottság vezetése koholta ellene, hogy így büntesse meg őt korábbi, a szervezeten belüli visszaéléseket és erőszakot leleplező sajtónyilatkozataiért. Egyes források szerint Dovgij egyszerűen a Kremlen belüli érdekcsoportok harcának áldozatává vált. A hivatalnok ugyanis kezdeményezte Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettes és Alekszandr Bulbov, a kábítószer-ellenes nyomozóhivatal osztályvezetőjének letartóztatását. Tette mindezt főnökének, a bizottságot vezető Alekszandr Basztrikinnek - Putyin egykori leningrádi évfolyamtársának - utasítására, s saját meggyőződése ellenére, hiszen a mai napig azt állítja, hogy a vádlottak ártatlanok. A két tisztviselőt 43 millió dollár elsikkasztásával, államtitkok kiszivárogtatásával és illegális telefonlehallgatásokkal vádolják, ám tény, hogy mindketten a Putyin miniszterelnökkel szembenálló, egyre erősebbé váló hatalmi körnek a tagjai. Dovgij nevét áprilisban ismerte meg a világsajtó: nem sokkal elbocsátása előtt ugyanis az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva Borisz Berezovszkijt, a jelenleg Nagy-Britanniában élő oligarchát gyanúsította meg Anna Politkovszkaja megöletésével. A túl sok információval rendelkező nyomozóra most akár 12 év hallgatás is várhat.

Egekbe tör a Lufthansa

Hivatalosan is megerősítette a Lufthansa vezetősége, hogy versenybe száll a komoly gondokkal küszködő osztrák Austrian Airlines Group részvénypakettjének megszerzéséért. A bécsi kormányzat augusztus 24-én jelentette be a légitársaságban lévő 43 százalékos részesedésének kiárusítását, mintegy 157 millió euró értékben. A bécsi székhelyű Austrian Airlines évek óta fontos partnere a Lufthansának, s a két légitársaság 2000 óta a világ legnagyobb légitársaságait tömörítő Star Alliance-nak is részese. Az adásvétel feltétele, hogy az idén 90 millió eurós veszteséggel számoló, és emellett komoly adósságot is felhalmozó légitársaság 25 százaléka osztrák befektetők, illetve amennyiben ilyen nem akad, a kormány kezében maradjon. A németeken kívül a Turkish Airlines, a szibériai S7, az Aeroflot és az Air France-KLM is jelezte már vásárlási szándékát. A Lufthansa, Európa második legnagyobbja azonban korántsem áll meg az osztrák határon: a társaság az olasz Alitaliával is tárgyalásokat folytat, s a La Stampa című napilap kormány közeli forrásai szerint a British Airlinest és az Air France-t is lekörözve a német társaság a legesélyesebb rá, hogy az olasz nemzeti légi szállító első számú partnerévé váljon. Az Alitalia komoly anyagi gondokkal küzd, csak az idei év első negyedévében 215 millió euró veszteséget könyvelt el, majd 300 millió eurós állami támogatást kapott, hogy a teljes csődtől megmeneküljön. A Lufthansa házon belül is erősíti pozícióit: a Der Spiegel arról számolt be, hogy Albrecht Knauf, a légitársaság fapados leányvállalatának, az Eurowingsnek a többségi tulajdonosa szeptember végéig az anyacégnek adja el 51 százalékos részesedését, amely így a Cityline mellett az Eurowingsnek is többségi tulajdonosává válhat. A Lufthansa, a TUI és az Arcandor utazásszervezők már hetek óta tárgyalnak fapadosaik, a Germanwings, a TUIfly és a Condor chartertársaság egyesítéséről, s az Eurowings bevonásával akár négyes fúzió is létrejöhet. A német fapadosok egyesülése igen erős piaci pozíciót és így jelentős konkurenciát jelent az Air Berlin, Németország második legnagyobb légitársasága számára.

Kevesebb kelet-európai megy dolgozni Nagy-Britanniába

Az EU 2004-es bővítése óta idén érkezett a legkevesebb kelet-európai munkavállaló Nagy-Britanniába - derül ki a brit belügyminisztérium által tegnap közzétett adatokból. Eszerint a második negyedévben 40 ezren jelezték munkavállalási szándékukat, csaknem 14 ezerrel kevesebben, mint egy évvel ezelőtt, és 9 ezer fővel kevesebben, mint az idei év első negyedévében. A negatív trend Románia és Bulgária munkavállalói esetében is érvényesül: idén április és június között 7005 kérelem érkezett a tavalyi második féléves 10 860-hoz képest, a két ország 2007-es csatlakozása óta így mélypontra süllyedt a szigetországban elhelyezkedni kívánók aránya. A folyamatot a szakértők a világgazdasági lassulásnak s a munkavállalók jelentős méretű hazavándorlásának tulajdonítják. A jelentésből az is kiderül, hogy a szigetországból kiutasítottak száma is jelentősen nőtt: az idei első félévben 32 230 fő volt, ami 6 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.