Szerencsi Ágnes

Nagyot esett a Holcim nyeresége

Az idei első félévben 56 százalékkal csökkent a világ második legnagyobb cementgyártója, a svájci Holcim AG nettó nyeresége. Az árbevétel 4,4 százalékkal, 12,4 milliárd frankra csökkent, ami nagyjából megfelelt az elemzők 12,33 milliárdos várakozásának. A cementgyártó elsősorban a energiaárak emelkedésével és az Egyesült Államok építőiparának visszaesésével magyarázza a romló adatokat, utóbbi fokozottan is érinti a Holcimot, ugyanis éves árbevételének 20 százalékát az észak-amerikai értékesítés teszi ki. Az iparágat az ingatlanpiaci válság következtében visszaeső ingatlanberuházások, a nyugat-európai kereslet csökkenése, a gyenge dollár és a nyersanyagköltségek emelkedése is negatívan befolyásolja, aminek következtében a mexikói Cemex is lefelé változtatott adózás előtti nyereségét illető kilátásain. A cég egyúttal figyelmeztetett, hogy bár hosszabb távon megvalósíthatónak tartja az üzemi EBITDA-eredmény évi 5 százalékos emelkedését, az idén csak a tavalyi eredmény megismétlésére számít. A Holcim lábatlani és hejőcsabai egységeivel hazánkban is jelen van, 2010-re pedig 350 millió eurós beruházással Nyergesújfalun Európa legmodernebb és legkörnyezetkímélőbb cementgyárának felépítését tervezik.

A lisszaboni szerződés nélkül is boldogul az unió

Az Európai Reformközpont egy augusztus eleji jelentése szerint a lisszaboni szerződés nélkül is van jövője az Európai Uniónak, és a dokumentum elutasítása - egyes politikusi véleményekkel ellentétben - korántsem jár katasztrofális következményekkel. A londoni központú intézet megjegyzi, hogy a kormányközi testületek munkájának összehangolásával és új, a közös érdekérvényesítést ösztönző törvények bevezetésével a huszonhetek továbbra is hatékonyak tudnak maradni. A lisszaboni szerződés életbelépésével ugyanakkor tisztázódnának az eddig vitatott jogkörök a közösségen belül, a külügy, az igazságügy és a belpolitika terén is könnyebbé válna a döntéshozatal, ezenkívül a nemzeti parlamenteknek is nagyobb jogkör jutna a jövőben. Charles Grant, a jelentés szerzője és a központ igazgatója szerint az ír elutasítás után három lehetséges út áll az unió előtt. Az egyes számú forgatókönyv szerint - miután az ország biztosítékokat kapott a közösségtől, hogy bizonyos témákat, mint az adó, a semlegesség és az abortusz nem bolygatnak - Írországban újabb népszavazást tartanak. Ebben az esetben a megismételt referendum időpontja lehet igazán érdekes, hiszen ha jövő áprilisáig nem kerítenek rá sort, akkor az uniós biztosok létszámának régóta tervezett csökkentése nem válik lehetővé. Ha azonban Dublin mégsem tartana népszavazást, az a szerződés végét jelentené. Bizonyos részeket Horvátország csatlakozási dokumentumába tudnának átmenteni, ezt ugyanis nem kell minden tagállamnak ratifikálnia, és népszavazást sem kell tartani róla. A harmadik, leginkább borúlátó forgatókönyv szerint ugyan sor kerül majd népszavazásra, az ír állampolgárok azonban ismét elutasítják a szerződést, ami jelentős belső feszültségekhez vezet, s az ország EU-tagsága is heves vita tárgyává válhat. Bármelyik változat váljon is valóra, a közösségnek valószínűleg most van utoljára alkalma arra, hogy egy ilyen nagy súlyú szerződést elfogadjon. Ennek ellenére úgy tűnik, a huszonhetek inkább az egyes ágazatokra vonatkozó, kisebb volumenű módosításokat preferálják.

A grúz válság a Nabucco végét jelentheti

Az orosz-grúz háború miatt alapjaiban rendült meg a Grúzián át történő olaj- és gázszállítás biztonságosságába vetett bizalom, s ez az európai energiaellátást biztosítani hivatott Nabucco-tervek alkonyát is jelentheti - írja a Kommerszant. A kicsiny ország a közép-ázsiai nyersanyagok Nyugatra irányuló legfontosabb útvonala, mely elkerüli Oroszországot, s éppen ezért az európai vezeték tervezői is központi szerepet szántak neki. Az elmúlt hetek eseményei azonban az ország kiszolgáltatottságát igazolták, és Európát egyenesen sokkolta Grúzia gyengesége. Az országon átmenő három nemzetközi fontosságú vezeték egyike sem sérült meg az orosz légitámadások során, ám a történtek után valószínűleg senki sem fog új projektekbe beruházni - nyilatkozta Konsztantyin Szimonov, a tbiliszi székhelyű, nemzeti energiabiztonságért felelős alap vezetője. Az útvonal biztosításán túl a kontinens ellátásához szükséges gáz beszerzése is gondot jelent a Nabucco vezetékkel kapcsolatban. A kívánt mennyiséget Európa a Kaszpi-tengeri mezők készleteiből szeretné biztosítani, ezért Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal és Türkmenisztánnal is folynak a tárgyalások, ezek azonban úgy tűnik, inkább Oroszországot választják szövetségesnek. Moszkva a múlt hét végén erősítette meg, hogy - Alekszej Miller Gazprom-vezér júniusi ajánlatát megerősítve - továbbra is kész azeri gázt vásárolni a Shah Deniz-i mezőkről. A térségben, ahol mintegy 1,2 trillió köbméter gáztartalékra számítanak, idén kezdődött a kitermelés, amelyből Oroszországon kívül Grúziába, Törökországba és Görögországba is exportálnának. Türkmenisztánnal augusztus elején született meg a szerződés, amelynek értelmében Moszkva 2009-től a mostani 140 dollár helyett 225-295 dollár közti összeget fizet Ashabadnak ezer köbméter gázért, az európai és ukrán árak alakulásától függően. Ezenkívül a helyi energiaprojekteket is a Gazprom finanszírozza, ezzel is biztosítva a türkmén gázexport feletti fennhatóságát. Az események tükrében Európa számára az Oroszországot megkerülő egyetlen lehetőség a Nabuccóhoz az iráni gáz vásárlása maradt, ezt azonban az Egyesült Államok hevesen ellenzi.

Minimálbér-emelést tervez a szlovák kormány

A mostani 8100-ról legalább 8900 koronára emelné a szlovák kormány a minimálbér összegét 2009-ben - jelentette be Robert Fico miniszterelnök a szakszervezeti vezetőkkel folytatott tegnapi tárgyalásait követően. A tízszázalékos emelés ellentmond annak a törvényi kikötésnek, amely szerint a minimálbér csak az átlagbér növekedésének mértékével emelkedhet, kivéve, ha a szakszervezetek és munkáltatók máshogyan döntenek. A munkaadók ellenzik a kormány tervét, sőt a tavalyi 7,2 százalékos átlagbér-növekedésnek megfelelő emelést sem támogatják, mert attól félnek, hogy a fizetések növelése magasabb munkanélküliséget generál. Egyes vélemények szerint az ország versenyképessége is veszélybe kerülhet, hiszen az olcsó ázsiai termékekkel versenyezni kényszerülő iparágakban - mint például a cipőgyártás - a munkaerő költségének növekedése az árakban is tükröződik majd. A kormány nem tartja indokoltnak az aggodalmakat, és akár törvénymódosításra is hajlandó, ennek értelmében a jövőben saját belátása szerint határozná meg a béremelés mértékét. Martin Hostak, a szlovák munkaadók szövetségének elnöke szerint a jogi keretek megváltoztatásával a kormány a gazdasági stabilitást veszélyezteti.

Vége a korrupciónak Oroszországban?

A korrupció elleni erőteljesebb fellépést szorgalmazza Dmitrij Medvegyev orosz elnök, aki szeptemberben terjeszti a parlament elé erről szóló törvényjavaslatát - tudósít a RIA Novosztyi hírügynökség. Vlagyimir Putyin utóda a szegénység leküzdése mellett a korrupció elleni harcot jelölte meg elnökségének egyik prioritásaként, és már két héttel beiktatása után határozatot hozott egy korrupcióellenes tanács felállításáról. A nagyobb átláthatóság jegyében a jövőben rendszeresen vizsgálják a hadsereg tisztjei, a köztisztviselők, a bírák és a rendőrök vagyoni helyzetét, az állami hivatalnokok felelősségre vonására pedig speciális fegyelmi bíróságot állítanak fel. A tervezet külön fejezetben szabályozza az állami és a köztulajdonban lévő értékek használatát és használatba adását, valamint a közbeszerzési eljárásokat is alaposabban ellenőrzik. Az októberre várható szövetségi jogszabálycsomag mellett november 1-jéig minden kormányzati testületnek saját korrupcióellenes tervet kell összeállítania. Medvegyev elnök még júniusban kijelentette: Oroszország a nemzetközi szerződésekhez, így az ENSZ korrupcióellenes konvenciójához, illetve az Európa Tanács vonatkozó egyezményéhez is csatlakozni kíván, ám azt szeretnék elkerülni, hogy ez kampánnyá váljon. Az előírások szigorítására szükség is van, hiszen az orosz állam egyik legsúlyosabb problémája a korrupció: az első félévben mintegy 27 ezer korrupciós ügyet tártak fel, ez mintegy tíz százalékkal több, mint 2007 hasonló időszakában. Ahogy Alekszandr Bukszman, az orosz főügyész első helyettese a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapnak elmondta, a megvesztegetési ügyek száma rohamosan nő, az év első hat hónapjában már hat százalékkal több esetet jelentettek az egy évvel ezelőttinél. A lap ugyanakkor az ügyvédi kamara elnökét is idézi, aki szerint a hivatalos statisztikák a valós korrupciós eseteknek csupán elenyésző részét, alig három százalékát tükrözik. Problémát jelent, hogy az állami hivatalnokok maguk is jócskán profitálnak tisztségükkel járó hatáskörükből és kapcsolatrendszerükből - a főügyészség vizsgálata szerint évente a költségvetés egyharmadának megfelelő összeg vándorol az orosz tisztségviselők zsebébe. Hogy ennek a gyakorlatnak véget vessen, a duma a jövőben a lobbizást is legitimálná. A piaci szereplők ugyanakkor szkeptikusak ezzel kapcsolatban, hiszen több hasonló kezdeményezés is megbukott már Oroszországban. Az érdekérvényesítés határai nagyon nehezen definiálhatóak, de a gazdaság és a társadalom között kialakult érdekérvényesítő mechanizmus megváltoztatása is komoly ellenállásba ütközne. Jellemző, hogy nemritkán az állami tisztségekre történő kiválasztás is ismeretség vagy "likviditás" alapján történik: Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz politika fenegyereke azt állítja, hogy egy kormányzói tisztség ára 5-7 millió euró között mozog, ugyanennyibe kerül egy hely a parlament felsőházában is, de a kisebb tisztségek, mint például egy minisztérium vagy egy szövetségi hivatal vezetése már 3-4 millió euróért is megkapható. Alekszandr Gurov, a duma biztonsági bizottságának tagja, aki Mihail Gorbacsov idején a szervezett bűnözés elleni harcot irányította, a lapnak nyilatkozva kijelentette: ha minden korrupt tisztségviselő ellen vizsgálatot indítanának, nem maradna senki, aki az országot vezethetné, mert le kellene csukni a parlamenti képviselők háromnegyedét és csaknem valamennyi kormányzót.

Az acélos oroszok amerikai csőbe fektetnek

A Novolipetszk, Oroszország negyedik legnagyobb acélgyártója megvásárolja az amerikai John Maneely Co. (JMC) vállalatot, s ezzel jelentős pozícióra tesz szert az acélcsőgyártás piacán. Az ohiói székhelyű tengerentúli céget az oroszok a Carlyle Groupon keresztül, és a másik tulajdonos, a Zekelman család részvényeit megszerezve vásárolták fel, összesen 3,53 milliárd dollárért. Az amerikai üzletet a Novolipetszk saját forrásai mellett kétmilliárd dollár értékben a Merrill Lynch, a Deutsche Bank és a Société Générale rövid lejáratú kölcsöneiből fedezi. A Carlyle Group 2006-ban vette meg a 128 éves múltra visszatekintő John Maneely vállalatot 550 millió dollárért, majd az Atlas Tube-bal és a Sharon Tube-bal egyesítve a három cégből hozta létre a JMC-t. A társaságnak 11 üzeme van az Egyesült Államokban és Kanadában, s évente több mint hárommillió tonna acélcsövet gyárt. A csőgyártás iránti kereslet az elmúlt időszakban igencsak fellendült, mivel a magas energiaárak az olaj- és gázipari vállalatokat a kitermelés fokozására kényszerítik. Acélcsöveket a fúrásokon kívül többek közt a nyersanyagok piacra juttatásához használnak. Az orosz vállalatok amerikai terjeszkedését a gyenge dollár is ösztönzi, a valuta gyengesége ugyanis jelentős előnyt biztosít az exportpiacon. A Novolipetszk évi hárommilliárd dolláros forgalomra számít - jelentette ki Vlagyimir Liszin, a cég milliárdos tulajdonosa.

Szerbia vonzó befektetési célpont lehet

Mirko Cvetkovics gazdasági és regionális fejlesztési miniszter szerint a jövőben 3-5 milliárd euró értékű külföldi működőtőke érkezhet Szerbiába, így az ország egy főre eső GDP-je év végéig akár a 7000 eurót is elérheti. A befektetőket különféle gazdasági kedvezményekkel próbálják az országba vonzani: készülőben van egy javaslat, amelynek értelmében - Délkelet-Európában egyedüliként - az állam 25 százalékot átvállal a 200 milliárd euró felett beruházó, legalább ezer embert foglalkoztató vállalatok költségeiből. A nagyvonalú ajánlattal a szerb piacra újonnan érkezők letelepedését kívánják segíteni, ám a támogatás csak két évig, 2010-ig illetné meg a cégeket. A befektetési kedvet tovább növelheti, hogy az újonnan megalakult kormány a stabilizációs és társulási megállapodás aláírását sürgeti az Európai Unióval, és egy szerb-orosz energiaügyi megállapodást is a parlament elé terjesztett. Szerbia a Déli Áramlat gázvezeték építéséről, Banatski Dvor föld alatti gáztározójáról és a szerb állami olajvállalat, a NIS mindkét ország számára előnyöket hozó privatizációjáról is szeretne megegyezni Moszkvával. Cvetkovics elmondta, hogy már több régióbeli nagyvállalat is érdeklődött a befektetési lehetőségek iránt, az olasz Fiattal folytatott tárgyalások pedig végső stádiumban vannak, így 2009 végén már el is kezdődhet a munka a Zasztava gyárban.

Gondot okoz az erős korona Csehországban

A közép-európai régió több gazdaságához hasonlóan Csehországnak is egyre nagyobb gondot okoz az erősödő nemzeti valuta. A kormány már vizsgálja, hogy milyen okok állnak a korona gyors felértékelődésének hátterében, és mielőbbi lépeseket tervez a folyamat megfékezése érdekében - jelentette be Mirek Topolánek miniszterelnök. A korona egy év alatt 18,86 százalékot erősödött az euróval szemben, messze a leggyorsabb ütemet produkálva az egész világon. A mind újabb rekordokat döntő cseh valuta ugyan a központi bank számára segítséget jelent a külső inflációs veszélyek mérséklésében, de hosszú távon jelentősen csökkenti a gazdasági szereplők exportból származó profitját, s az átváltási arányok kedvezőtlen alakulása az idegenforgalmi szektort is igen kedvezőtlenül érinti. Az árfolyamkülönbségekből adódó romlás a makrogazdasági adatokban is tükröződik: a jegybank idén a tavalyi 6,6 százalékos GDP-növekedés lassulásával számol, az optimistább becslések szerint is csupán 4,7 százalék közeli bővülés várható. A központi bank múlt héten kamatcsökkentést hajtott végre. Erre az uniós versenyképesség megőrzése miatt is szükség volt, a Prága által lehívható közösségi támogatások értéke ugyanis az árfolyam emelkedésének következtében egyre kisebb lett. Csehország a 2007-2013 közötti időszakban a költségvetésből összesen 26,7 milliárd eurót kap, ami mai árfolyamon átszámítva mintegy 614 milliárd koronának felel meg. Tavaly év végén ugyanez az összeg még 140 milliárddal többet, mintegy 750 milliárd koronát jelentett volna. Topolánek szerint megoldást jelentene, ha országa ezt az összeget euró helyett más pénznemben kapná meg, erre azonban aligha adódhat lehetőség, hiszen az európai büdzsét is euróban határozzák meg. Az üzleti szféra kerülőutak helyett inkább a közös pénzre való mielőbbi átállást szorgalmazza, mert az szerintük fegyelmezettebb nemzeti költségvetést és kiszámíthatóbb tervezést jelentene. A miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, a bevezetés céldátumának kijelölésére csak a gazdasági reformok végrehajtása, az egészségügyi és a nyugdíjrendszer átalakítása után kerülhet sor.

Ismét csökkent az észt GDP

Észtország gazdasága a második negyedévben a január-márciusi időszak 0,5 százalékos visszaesését követően már 0,9 százalékkal zsugorodott, így Dánia után - az unióban másodikként - a balti államot is recesszió fenyegeti. A GDP évi szinten 1,4 százalékkal csökkent, ami 1994 harmadik negyedéve óta a legnagyobb visszaesés. Az észt gazdaság nagyarányú visszaesését a második negyedévben elsősorban a kézművesipar, a kis- és nagykereskedelmi forgalom gyengülése, a közlekedési, energia- és ingatlanszektor hanyatlása okozta. Az elemzők a következő hónapokban sem számítanak számottevő javulásra, hiszen a negatív világgazdasági kilátások a fogyasztók és befektetők bizonytalanságát fokozzák. Az egész régió mély és elhúzódó hanyatlás előtt áll, s csak idő kérdése, hogy Lettország mikor követi Észtországot a recesszióba - prognosztizálják a szakemberek. A múlt héten nyilvánosságra hozott adatok alapján Lettország gazdasága a második negyedévben 0,2 százalékkal lassult, ilyen alacsony értékre az elmúlt 12 és fél évben nem volt példa. A litván gazdaság ezzel szemben szerényebb mértékben, az első negyedéves hét százalék után az év második három hónapjában 5,5 százalékra lassult. Az elemzők szerint ugyan Litvániában is folytatódik a lassulás, ennek ellenére az ország akár el is kerülheti a recessziót. A világgazdaság gyengélkedése, a magas infláció és az energiaárak emelkedése következtében csökkenő fogyasztás és a zuhanó ingatlanberuházások miatt mindhárom balti állam gazdasága lelassult, s az elemzők régóta figyelmeztetnek, hogy az egykor mintagazdaságoknak tekintett országokat is recesszió fenyegeti.