Szerencsi Ágnes

Sokba kerül az új egycentes

Fél évszázad után először kap új külsőt az amerikai egycentes pénzérme. Az új váltópénzből rögtön négy változatot is kiadnak Abraham Lincoln születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Az érmék előlapján továbbra is az elnök arcképe szerepel majd, hátoldalán pedig a Lincoln Memorial helyett életének egy-egy fontos eseményét jelenítik meg. Így az egyik változaton látható lesz a kentuckyi fakunyhó, ahol született, a másikon a pihenés közben könyvet olvasó, vasutasként dolgozó fiatal Lincoln tűnik fel, a harmadikon ügyvéd Illinois államban, a negyediken pedig már a félig kész Capitolium előtt áll az USA 16. elnökeként. Az első sorozat 2009. február 12-én kerül forgalomba. A közvélemény határozottan üdvözölte az újítást, szakértők részéről azonban éles kritikát is kapott az intézkedés. Az összesen 36 millió dollár névértékű érme elkészítése ugyanis 50,4 millió dollárba került. A 3,6 milliárd új egycentesért tehát darabonként 0,014 dollárt kell kiadni. A Los Angeles Times teljesen haszontalannak bélyegezte az aprópénzt, és javasolta, hogy ezt a címletet vonják ki a forgalomból.

Pesszimisták a németek

Hároméves mélypontra zuhant a gazdasági szereplők bizalma Németországban, elsősorban a mélyülő pénzügyi válság következtében romló globális gazdasági kilátások miatt. A müncheni székhelyű Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi mutatója az augusztusi 94,8-ról 92,9 pontra esett vissza, ez a Bloomberg elemzői konszenzusa által várt 94,3 ponttól is elmarad. Az üzleti várakozások részmutatója 87-ről 86,5 pontra fogyatkozott. A kilátásokat illető pesszimizmusra eddig hónapról hónapra rácáfolt az aktuális üzleti körülmények megítélésének részmutatója, azonban szeptemberre már ez is száz pont alá esett, így most - az augusztusi 103,2 után - 199,8 ponton áll. A gazdasági szereplők borúlátását fokozza, hogy az esseni RWI kutatóintézet a 2009-re vonatkozó növekedési kilátásait - a gyenge exportra és az inflációra hivatkozva - múlt héten a júniusi 1,5 százalékról 0,7 százalékra mérsékelte. Az intézet az idei évre is csupán 1,7 százalékos növekedést prognosztizál az eddigi 2,2 százalék helyett. A bizalom visszaesése az egész euróövezetre jellemző: Franciaországban a várt stagnálás helyett ötéves mélypontra, az augusztusi 97-ről 92-re esett vissza szeptemberben a bizalmi mutató, Olaszországban pedig a múlt havi 83,5 után 82,7 ponton áll az index, ilyen alacsony értékre 2001 októbere óta nem volt példa. Az Európai Bizottság 2008-ra vonatkozó növekedési előrejelzését az eddig várt 1,7-ről 1,3 százalékra módosította, Németország és Spanyolország számára pedig recessziót jósolt. Az európai gazdaság gyengélkedése és az amerikai pénzpiaci események miatt az elemzők most az Európai Központi Bank (ECB) irányadó kamatlábának csökkenését várják, ami június óta 4,25 ponton áll.

A Világbank reálisnak tartja a lengyel céldátumot

Ambiciózusnak, de teljesíthetőnek ítéli a Világbank Lengyelország tervét, hogy 2011-re készen fog állni az euró bevezetésére - jelentette be a szervezet tegnap. Bár a szakértők a 2012-es céldátumot tartják reálisabbnak, Donald Tusk lengyel miniszterelnök két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a valutacserére az eddig tervezettnél korábban, akár már három év múlva sor kerülhet. A Világbank 2008-ra 5,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, a 4,8 százalékos júliusi és augusztusi infláció azonban a lengyel központi bank 2,5 százalékos célértékének csaknem kétszerese. Varsónak csökkentenie kell költségvetési hiányát, ezenkívül a szakértők további reformok bevezetését, a gazdaság liberalizációját és egy rugalmasabb munkaerőpiac kialakítását is szorgalmazzák. Ahhoz, hogy a kormányzat terve sikerüljön, legalább egyszer emelni kell az irányadó kamatlábat - nyilatkozta a jegybank monetáris politikai tanácsának (RPP) több tagja. Bár erre tegnap nem került sor, a tanács, október 28-29-i ülésén már számolnak ezzel a szakemberek. Lech Kaczynski lengyel államfő felelőtlennek nevezte a 2011-es dátum kitűzését, s ellenzéki pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) a kérdésben népszavazás kiírását szorgalmazza. A közös európai valuta bevezetéséhez módosítani kell a lengyel alkotmányt, ehhez pedig a parlament kétharmados többségének beleegyezése szükséges. A kormányon lévő Polgári Platform (PO) és koalíciós partnere, a Lengyel Néppárt (PSL) összesen 240 képviselővel bír a 460 fős törvényhozásban.

Kijev az orosz gázszállítások miatt aggódik

Viktor Juscsenko ukrán elnök (képünkön) a 2009-es gázszállításokról szóló szerződés aláírását sürgeti a Gazprommal, ami a hazai mellett az európai energiaellátás stabilitását is biztosítaná. Az Európai Unió gázimportjának egynegyede ugyanis Oroszországból származik, ennek 80 százaléka pedig Ukrajnán keresztül érkezik. 2006 óta a Gazprom állami gázóriás kétszer korlátozta az Ukrajnába irányuló gáz mennyiségét, mindkét alkalommal árviták miatt. Az orosz vállalat 2006-ban megduplázta, 2007-ben 37, idén pedig 38 százalékkal növelte a Kijevbe exportált gáz árát. A NAK Naftogaz Ukrainy állami energiatársaság szeptember közepén bejelentette, hogy akár az év végéig is eltolná a 2009-re vonatkozó szerződés aláírását, mert az olaj- és a gázárak esése miatt kedvezőbb ajánlatot remélnek. Juscsenko azonban a minél előbbi megegyezést szorgalmazza kormányánál attól való félelmében, hogy a hideg téli hónapokban már politikai érdekek dominálhatnak. Oroszország rendelkezik a világ feltárt gázkészleteinek 30 százalékával, a kitermelés 2008 első nyolc hónapjában 1,2 százalékkal, 434 milliárd köbméterre nőtt. Első számú gázexportőrként Moszkva a legnagyobb gázszállító országok kartellbe tömörülését, egy "gáz-OPEC" létrehozását sürgeti. Ennek mintegy előfutára a 2001-ben alakult Gázexportáló Országok Fóruma (GECF), amely Iránt, Algériát, Indonéziát, Líbiát, Malajziát, Nigériát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Egyiptomot, Trinidad és Tobagót, valamint Venezuelát fogja össze (Norvégia megfigyelőként van jelen). Türkmenisztán, Bolívia, Indonézia, Líbia és Omán szintén részt vett a fórum eddigi munkájában, különféle miniszteri megbeszéléseken képviselve országát. Eddig Katar, Egyiptom, Algéria és Irán is jelezte, szívesen adna otthont az új szervezet központjának, utóbbi három állam hivatalosan is benyújtotta erre vonatkozó igényét, Moszkva tegnap csatlakozott hozzájuk. A végső döntést november 18-án hozzák meg Moszkvában.

A luxuslakások piacának rangsorát is átrendezi a globális válság

Átvette London helyét Monaco, így ma már a földközi-tengeri hercegségben lehet legdrágábban felső kategóriás ingatlanhoz jutni a világon - írja a Bloomberg a Knight Frank brit vállalat felmérésére hivatkozva. A luxuslakások ára Monacóban egy év alatt átlagban 30 százalékkal nőtt, ezzel szemben a brit fővárosban mindössze 1,8 százalékos drágulást mértek. A szigetországbeli kereslet visszaesése elsősorban a banki elbocsátásokkal és a pénzügyi szektorban dolgozó 300 ezer alkalmazott fizetésének csökkenésével, valamint a továbbra is bizonytalan kilátásokkal magyarázható. A luxuslakáspiac eddig jórészt ezekre a tehetős bankárokra épült, ám csak a Lehman Brothers csődjének következtében 4500 banki dolgozó került utcára a múlt héten. Az ingatlanok átlagos ára augusztusban öt év óta először csökkent, s továbbra is ez a trend folytatódhat, ugyanis a szakértők szerint a globális válság elhúzódásával jövőre akár újabb 42 ezer állás is megszűnhet. Ugyanakkor a 10 millió fontnál többet érő lakások ára tovább nő, élükön az új építésű vagy újrabútorozott lakásokkal. Monaco, London és New York mellett egyébként a francia Riviéra és a francia Alpok ingatlanai tartoznak a legdrágábbak közé, ezeket nagyrészt oroszok vásárolják, ahogy a legdrágább londoni és New York-i lakásokat is. Egy magát megnevezni nem kívánó vevő például augusztusban 496 millió euróért vásárolta meg a francia Riviéra jelképének számító Villa Leopoldát - számolt be az adásvételről a Nice-Matin francia újság. A lap információi szerint Mihail Prohorov orosz milliárdos az új tulajdonos, ám a Forbes 2008-as listája alapján a világ 24. leggazdagabbjának számító üzletember szóvivője cáfolta az értesülést.

Tömeges csődök, vállalatbezárások fenyegetnek

Tömeges csődhöz és vállalatok ezreinek bezárásához vezethet a feltörekvő országokban, hogy a gazdaság szereplői 2009 végéig kénytelenek adósságuk nagy részét visszafizetni. A pénzhiányt növeli, hogy a kötvénykibocsátások a visszaeső kereslet miatt idén meredeken zuhantak.

Tönkrement a Malév-tulajdonosok légiszövetsége

Az MNV figyelemmel kíséri a Malév privatizációs szerződésben vállaltak betartását.

Ázsiai invázió a nyugati bankszektorban

Kihasználhatják a legnagyobb ázsiai bankok a világot sújtó pénzügyi válságot, s részesedést szerezhetnek a csődtől rettegő nagy európai és amerikai kereskedelmi bankokban.

Csődhullámmal fenyeget a hitelszűke

Tömeges csődhöz és sorozatos vállalati bezárásokhoz vezethet a feltörekvő országokban, hogy a gazdaság szereplői 2009 végéig kénytelenek eddig felhalmozott adósságuk nagy részét visszafizetni. A gazdasági kihívásokkal küszködő országok által felvett, összesen mintegy 111 milliárd dollár értékű kölcsön törlesztéséhez szükséges források ugyanis a pénzügyi válság következtében korlátozottak: a globális krízis miatt a kötvény- és kölcsönpiacok kevésbé likvidek, a hitelfelvétel feltételei pedig jóval szigorúbbak, mint eddig. A forráshiányt tovább növeli, hogy a feltörekvő piacok az elmúlt években rekordokat döntő kötvénykibocsátása a visszaeső kereslet miatt idén már meredeken zuhant: a júliusi 10 milliárd dollárral szemben szeptemberben mindössze 330 millió dollár értékben dobtak piacra értékpapírokat, pedig tavaly augusztusban még átlagosan 20 milliárd dollárt tett ki a kibocsátás. Bár a múlt hét pénteken az egész hetes tőzsdei zuhanást követően némileg visszatért a befektetők bizalma, az MSCI fejlődő részvénypiaci indexe szeptember eleje óta 14 százalékkal esett. Szintén sokatmondó, hogy az elmúlt két hétben összesen 6,5 milliárd dollárt, június elseje óta pedig összesen 35 milliárd dollárt vontak ki a feltörekvők részvénypiacáról. Az elemzők szerint az orosz vagy a kazah bankok lehetnek a legnagyobb vesztesek, ezek már a válság előtt is óriási kölcsönöket halmoztak fel. Jobbak a kilátásai a jelentősebb pénzkészlettel rendelkező Brazíliának vagy Chilének, a magas nyersanyagáraknak és a viszonylag nyugodt gazdaságnak köszönhetően. Az Egyesült Államok pénteki bejelentését követően valamelyest megnyugodtak a feltörekvő piacok, ám a középtávú kilátások tekintetében továbbra is aggodalmukat fejezték ki a befektetők.