Viktor Juscsenko ukrán elnök (képünkön) a 2009-es gázszállításokról szóló szerződés aláírását sürgeti a Gazprommal, ami a hazai mellett az európai energiaellátás stabilitását is biztosítaná. Az Európai Unió gázimportjának egynegyede ugyanis Oroszországból származik, ennek 80 százaléka pedig Ukrajnán keresztül érkezik. 2006 óta a Gazprom állami gázóriás kétszer korlátozta az Ukrajnába irányuló gáz mennyiségét, mindkét alkalommal árviták miatt. Az orosz vállalat 2006-ban megduplázta, 2007-ben 37, idén pedig 38 százalékkal növelte a Kijevbe exportált gáz árát. A NAK Naftogaz Ukrainy állami energiatársaság szeptember közepén bejelentette, hogy akár az év végéig is eltolná a 2009-re vonatkozó szerződés aláírását, mert az olaj- és a gázárak esése miatt kedvezőbb ajánlatot remélnek. Juscsenko azonban a minél előbbi megegyezést szorgalmazza kormányánál attól való félelmében, hogy a hideg téli hónapokban már politikai érdekek dominálhatnak.
Oroszország rendelkezik a világ feltárt gázkészleteinek 30 százalékával, a kitermelés 2008 első nyolc hónapjában 1,2 százalékkal, 434 milliárd köbméterre nőtt. Első számú gázexportőrként Moszkva a legnagyobb gázszállító országok kartellbe tömörülését, egy "gáz-OPEC" létrehozását sürgeti. Ennek mintegy előfutára a 2001-ben alakult Gázexportáló Országok Fóruma (GECF), amely Iránt, Algériát, Indonéziát, Líbiát, Malajziát, Nigériát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Egyiptomot, Trinidad és Tobagót, valamint Venezuelát fogja össze (Norvégia megfigyelőként van jelen). Türkmenisztán, Bolívia, Indonézia, Líbia és Omán szintén részt vett a fórum eddigi munkájában, különféle miniszteri megbeszéléseken képviselve országát. Eddig Katar, Egyiptom, Algéria és Irán is jelezte, szívesen adna otthont az új szervezet központjának, utóbbi három állam hivatalosan is benyújtotta erre vonatkozó igényét, Moszkva tegnap csatlakozott hozzájuk. A végső döntést november 18-án hozzák meg Moszkvában.
Szerencsi Ágnes