A lengyel kormány minden követ megmozgat, hogy hajógyárai megmentésére tett javaslatát elfogadtassa Brüsszellel, a jelek szerint azonban sikertelenül. A kormány szeptember elején előzetes megállapodást kötött a nehézségekkel küszködő gdanski, gdyniai és szczecini hajógyárak eladásáról és jelentős állami támogatást ígért ezek kelendőbbé tétele érdekében. Állami támogatást azonban az uniós jogszabályok szerint csak megfelelő szerkezetátalakítási tervhez kapcsolva lehet adni, így a hajógyáraknak a privatizációs terv elutasítása esetén összesen 2,3 milliárd eurónyi állami támogatást kellene visszafizetniük, ez pedig egyet jelent a gyárak azonnali csődjével. Alexander Grad lengyel pénzügyminiszter kedden találkozott Neelie Kroes uniós versenyügyi biztossal, aki jelezte, hogy Brüsszel nem tartja elfogadhatónak a benyújtott privatizációs terveket. Az Európai Bizottság (EB) szóvivője kedden közölte, hogy eddig nem hoztak határozatot az ügyben, de a várható döntés csak a gdyniai és a szczecini hajógyárat fogja érinteni, a gdanskit nem.
Az esetleges kedvezőtlen döntés az egész lengyel gazdaságra negatív hatással lehet, a tömeges elbocsátások következtében pedig mintegy 60 ezer ember maradhat állás nélkül. Grad még nem tekinti lezártnak az ügyet, az EB ugyanakkor úgy érvel, hogy elegendő időt adott a lengyeleknek, hiszen már négy éve dolgoznak a kormánnyal a megoldáson. A hangulatot jól jelzi, hogy Krzystof Zaremba kormánypárti szenátor szerint ha Brüsszel bezáratja a gyárakat, Lengyelországnak meg kell tagadnia a lisszaboni szerződés ratifikálását. A politikus hozzátette: német és francia lobbit sejt a brüsszeli elutasítás mögött.
Szerencsi Ágnes