Szerencsi Ágnes

EBRD: maradunk, amíg válság van

Megnövelt hitelkerettel, továbbra is aktívan közreműködik a régió stabilizálásában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), mely a Nabucco gázvezeték finanszírozásába is beszállna - mondta el a Napinak Thomas Mirow, a pénzintézet vezérigazgatója.

Újabb gödörben az eurózóna gazdasági hangulatindexe

Sorozatban nyolcadik hónapja csökkent az európai kiskereskedelmi eladások volumene, elsősorban az elbocsátások növekvő száma és a fogyasztói bizalom folytatódó süllyedése következtében. Noha a Bloomberg beszerzési menedzserindexének értéke az eurózóna országaiban a decemberi 41,4-ről 44 pontra nőtt, az 50 alatti érték még mindig zsugorodást jelez. Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban folytatódott az index június óta tartó esése: a decemberi 42,3 után januárban 41,7 volt az értéke, a rendkívüli árengedmények és akciók ellenére is. A francia kiskereskedelmi forgalom ezzel szemben négy hónapos csökkenés után nőtt, így az index a decemberi 47,3-mal szemben 50,5 ponton áll, vagyis zsugorodásból bővülésbe fordult, a fogyasztói bizalom pedig kilenchavi csúcsponton tetőzött. A pozitív irányú változást a lassuló inflációval és a fogyasztás fellendítését célzó árleszállításokkal magyarázzák a szakértők. Olaszországban a decemberi 31,9-ről 38,6 pontra nőtt az index értéke, a kiskereskedők mégis a várakozásoktól elmaradó eredményekről számolnak be, és több mint egy éve nő az elbocsátások mértéke. Tovább esett a gazdasági szereplők hangulatát tükröző mutató értéke is: az eurózónában 70,4-ről 68,9 pontra, az EU-ban pedig 68,2-ről 64,9 pontra, ez mindkét esetben a mutatók 24 éves történetének legalacsonyabb értéke. Az eurózónában kiemelkedő a pénzügyi szolgáltatásokba vetett bizalom csökkenése, ennek értéke 13 ponttal, -22 pontra esett.

Spanyolország sem menekült meg a recessziótól

A spanyol nemzeti bank adatai szerint 2008 negyedik negyedévében a harmadik három hónap 0,2 százalékos mínusza után 1,1 százalékkal zsugorodott a GDP, vagyis tizenhat év óta először Spanyolországot is utolérte a recesszió. Az Európai Unióban Madridot sújtja leginkább a visszaesés, a munkanélküliségi ráta 13,9 százalékon áll, s az uniós szakértők a jövőben a 19 százalékos értéket sem tartják kizártnak. A BNP Paribas szakértői éves szinten a gazdaság 3 százalékos szűkülését valószínűsítik, a spanyol kormány optimistább, csak 1,6 százalékos zsugorodást prognosztizál. Az elmúlt években a spanyol volt a kontinens egyik legegészségesebb és Európa ötödik legnagyobb gazdasága, az elszabaduló munkanélküliség és a világgazdasági válság azonban komoly gondokat okoz az országban. A legnagyobb veszteségeket az ingatlanpiaci buborék kipukkadása után a tradicionálisan erős építőipar szenvedte el. A költségvetés hiányát idén 5,8 százalékra várják, ami a legderűlátóbb vélemények szerint 2011-re 3,9 százalékra olvadhat, a kormányzati hitelfelvétel értéke pedig a 2007. év végi 36-ról idén a GDP 47 százalékára nőhet, s 2011-ben az 53 százalékot is elérheti.

"A válságban egymást kell megmentenünk"

Megnövelt hitelkerettel, továbbra is aktívan közreműködik a régió stabilizálásában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), mely a Nabucco gázvezeték finanszírozásába is beszállna - mondta el a Napinak Thomas Mirow, a pénzintézet vezérigazgatója.

Mélyponton a német sörfogyasztás

Az elmúlt években folyamatosan csökkent a sör fogyasztása az egyik őshazájának számító Németországban, olyannyira, hogy 2008-ban történelmi mélypontra süllyedt a "folyékony kenyér" értékesítése. A statisztikai hivatal jelentése szerint a sörfőzdék tavaly összesen 10,3 milliárd litert adtak el, 1,1 százalékkal kevesebbet, mint 2007-ben. A belföldi értékesítés 0,9 százalékkal, 8,8 milliárd literre, az export pedig 1,9 százalékkal, 1,5 milliárd literre csökkent, az egy főre jutó fogyasztás 2,2 literrel, 109,5 literre mérséklődött, szemben az 1970-es években egy főre jutó átlagos 150 literrel. A német sörfőzdék szövetségének vezetője, Peter Hahn demográfiai okokkal, a megváltozott fogyasztói szokásokkal és a dohányzási tilalommal magyarázta a változást - utóbbi rendelet következtében a csapolt sör fogyasztása tavaly 20-25 százalékkal esett vissza. A szakértők idén sem számítanak jelentős változásra, mondván, hosszú távon is a mínuszba forduló trend folytatódására kell berendezkedni. Ez számos kis- és közepes méretű sörfőzde végét is jelentheti, így jelentős koncentrálódás indulhat meg az ágazatban, az egyesülések és felvásárlások mindenesetre gyakoribbak lesznek a jövőben.

Jól teljesít, de óvatos a Yahoo!

A várakozásoknál magasabb profitot termelt a negyedik negyedévben a Yahoo! Inc., a második legnépszerűbb amerikai kereső, a sikeres kiadáscsökkentésnek és a hazai kereslet szerény fellendülésének köszönhetően. Ugyan az év utolsó három hónapjában 303 millió dollár nettó hiányt könyvelt el a cég, a leírásokat és az átalakítással járó egyszeri kiadásokat leszámítva 238 millió dolláros a profit, szemben a 2007-es 205,7 millióval. Év/éves bázison az árbevétel 1,4 százalékkal, 1,81 milliárd dollárra esett. Az október-decemberi időszakban 11 százalékkal nőttek a keresőszolgáltatáshoz kapcsolódó reklámbevételek, míg a hagyományos internetes reklámokból származó bevételek 2 százalékkal csökkentek. A kilátásokat illetően a keresőóriás igen óvatosnak mutatkozik: az első negyedévre 1,53 milliárd és 1,73 milliárd dollár közti eladásokat remélnek, éves előrejelzést pedig nem adtak. A cég októberben bejelentett költségcsökkentő terve szerint munkaerő-állományának 10 százalékától megválik, a két héttel ezelőtt hivatalba lépő, Jerry Yangot követő vezérigazgató, Carol Bartz ezenkívül egyes alkalmazottak bérének befagyasztását is kilátásba helyezte.

Elfordulhatnak Európától a turisták

Hat éve először csökkenhet idén a regisztrált turisták száma a világon - olvasható az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) jelentésében. A madridi székhelyű intézet adatai azt mutatják, hogy az elmúlt év első félévének ötszázalékos növekedése után a második hat hónap már egyszázalékos csökkenést hozott, így az éves átlag két százalék körül alakul. A gazdasági válság leginkább az európai turizmusban éreztette hatását, ahol éves szinten stagnált a beutazás. Közel-Kelet, Afrika és az amerikai kontinens 11, 5 és 4 százalékos növekedéssel a várakozásoknál is jobban teljesített. A második félév Európán túl Ázsiában is háromszázalékos visszaesést hozott, pedig az utóbbi térség 2007-ben még kétszázalékos növekedést produkált. Amerika, Afrika és a Közel-Kelet ezzel szemben még a július-decemberi időszakban is pozitív eredményeket hozott. A jelentés szerint a recesszió felé tartó, illetve már abban lévő fejlődő országok idegenforgalmi szektora 2009-ben is tovább lassul, s a feltörekvő országok felé tolódik el, így Kína, India és Brazília lehetnek a jövő elsődleges turistacélpontjai, a szakértők Ázsiában és a csendes-óceáni térségben idén is növekedésre számítanak. A világ egészét vizsgálva az UNWTO 2009-ben az ágazat 0-2 százalék közti visszaesését prognosztizálja, ami leginkább Európa idegenforgalmát fogja sújtani.

Egyre rosszkedvűbbek az európaiak

Az Európai Unió megítélése stabil, a gazdaság helyzetét és a gazdasági kilátásokat azonban a pénzügyi válság hatására a korábbinál jóval feketébben látják az állampolgárok - derül ki az őszi, sorban hetvenedik Eurobarometer felmérésből. Az október 6. és november 6. között 30 országban, összesen 31 130 fő megkérdezésével készített jelentés szerint az unió polgárainak 69 százaléka gondolja rossznak országa gazdasági helyzetét, ez 20 százalékponttal magasabb az előző évi felmérés eredményénél. A megkérdezettek 58 százaléka Európa gazdasági helyzetét sem látja jónak, itt a fél évvel ezelőtti jelentéshez képest 31 százalékpontos a növekedés. Ennél is többen, az állampolgárok 71 százaléka látja negatívan a világgazdasági helyzetet, éppen annyian, mint a nemzetgazdaság helyzetét. (Utóbbi megítélésében a magyarok különösen pesszimisták: 10-ből 9 gondolja úgy, hogy a hazai gazdaság még az európai átlagnál is rosszabb állapotban van.) A közösség a jelenlegi helyzeten túl a kilátásokat mérlegelve is borúlátónak bizonyul: a világgazdaság a válaszadók fele, míg a kontinens gazdasága 41 százalék szerint rosszabbodik a következő 12 hónap során. Az infláció mellett így a gazdasági helyzet kapta a legtöbb szavazatot az ország előtt álló legnagyobb nemzeti kihívásokat illető kérdés kapcsán, a válaszadók 37 százaléka említette ezt első helyen, bronzérmes a munkanélküliség, ugyanakkor Törökországban például a terrorizmustól való félelem vezeti a listát, Máltán a bevándorlás kérdése foglalkoztatja leginkább a népességet, Nagy-Britanniában és Horvátországban pedig a bűnözés. Az általános és növekvő pesszimizmus ellenére viszonylag állandó értéket mutat az uniós intézményekbe vetett bizalom indexe: idén az Európai Bizottság 47, az Európai Parlament 51, az Európai Központi Bank 48 százalékot kapott, ugyanakkor a bizalmatlanok számában is növekedés érzékelhető, utóbbi esetében arányuk 26-ról 30 százalékra nőtt. Az uniós tagságot a megkérdezettek 53 százaléka jó dolognak tartja, köztük is többségben vannak a férfiak (57 százalékkal), valamint a még tanulmányaikat folytató fiatalok (70 százalék). A grúziai konfliktusról nyilatkozva az uniós polgárok 26 százaléka vélte úgy, hogy az Európai Unió kulcsfontosságú szerepet játszott a helyzet kezelésében. A válaszadók 60 százaléka szerint a konfliktus hatással lehet az unió energiaellátásának biztonságára, ám a közös energiapolitikát sürgetők az ötödik helyre szorulnak, a terrorizmus elleni közös fellépést, a közös tudományos és technológiai kutatást, az uniós környezetvédelmi politika kialakítását és a közös kül- és biztonságpolitikát szorgalmazók mögött. Az uniós polgárok 48 százaléka érzi úgy, hogy a bővítés megszilárdította az uniót és mintegy kétharmaduk (65 százalék) gondolja, hogy a berlini fal leomlása kedvező hatással volt az unióra. Legfontosabb célkitűzésnek a polgárok a gazdaság fejlesztését és a növekedés dinamikusabbá tételét, valamint az életszínvonal emelését tekintik.

A gyenge forinttal küzdenek a légi mentők

Idén januárban többmilliós veszteséget okoz a légi mentőknek a gyenge forint, mivel a kiadásaik nagy része a közös európai valutában jelentkezik, a költségvetést pedig 260 forintos átlagárral tervezték. A másik veszélyforrást az üzemanyagárak alakulása hordozza magában. Túri Péter, az OMSZ Légimentő Kht. ügyvezető igazgatója szerint a kerozin árának tavalyi, drasztikus mértékű emelkedése nem okozott komoly problémákat éves szinten, mert az árak kiegyenlítődtek, gondot jelent viszont, hogy a kht. - a balatonfüredi és szentesi két saját bázis kivételével - csak a viszonteladóktól tudja beszerezni az üzemanyagot, ami literenként 100-130 forintos többletköltséget generál. A 2005 novemberében alakult, 100 százalékban állami tulajdonban lévő kht. 1,7 milliárd forintból gazdálkodik, mely a tavalyi 1,58 milliárdos kerethez képest közel nyolcszázalékos növekedést jelent - mondta a Napinak Túri Péter, aki szerint az emelkedést a kapacitásbővítés, az új bázisok létesítésének költségei teszik indokolttá. Elmondása szerint ez a költségvetés csupán a napi működésre, a karbantartások finanszírozására elegendő, beruházási fedezetet nem jelent. Idén legalább 2600-3000 feladattal számolnak. A Légimentő Kht. jelenleg nyolc helikopterrel, hét állandó bázissal rendelkezik, idén utóbbiak építésének folytatása kap prioritást. Tavaly decemberben készült el a szentesi létesítmény, a továbblépéshez a Légimentő Kht. most fedezetre vár. A központi budaörsi létesítmény mint karbantartó bázis felépítését létfontosságúnak tartja az ügyvezető igazgató, a jövőben ugyanis onnan történne a cég irányítása.