Akár két éven belül uniós taggá válhat Izland - nyilatkozta Olli Rehn bővítési biztos a legnagyobb brit baloldali napilapnak, a Guardiannek. A közösség a pénzügyi összeomlástól akarja megmenteni a világgazdasági válság által sújtott, 300 ezres országot. Ha Reykjavík hamarosan benyújtja jelentkezését és a tárgyalások is gyorsan zajlanak, Izland Horvátországgal együtt, vagyis már 2011-ben elnyerheti a tagságot.
Az ország jelenleg is az Európai Gazdasági Térség része, a világ egyik legrégebbi demokráciája, az EU pedig szívesebben vesz fel két országot, mint egyet - sorolta Rehn a bővítés melletti érveket. A csatlakozást egyébként mások is támogatják, így az EU soros elnökségét betöltő Csehország és a Prágát július 1-jétől felváltó Svédország vezető diplomatái. Az EU-tagság az izlandi választási kampánynak is fő témája lesz, a Geir Haarde vezette konzervatív kormány szétesése utáni átmeneti kabinet egyik fő erejét adó szociáldemokraták is a gyors csatlakozást szorgalmazzák. A május eleji választásokon legnagyobb eséllyel induló baloldali zöld párt azonban idáig a közös valuta ellen kampányolt, s elsősorban a halászati politika miatt óvatosabban közelíti meg a témát, abban ugyanakkor mindkét párt egyetért, hogy népszavazást kell tartani a kérdésről. A csatlakozással azonban nem oldódik meg minden probléma: a megmentőnek tekintett euró bevezetése több évig is eltarthat, komoly gondokat okozhat a szigorú maastrichti kritériumok betartása is, valamint a nemzeti bank 18 százalékos irányadó kamatlába, melynek mértéke csaknem megegyezik az inflációval. A jegybank idén 10 százalék körüli GDP-csökkenést valószínűsít, a munkanélküliséget pedig 2010 első negyedévére 11 százalék körüli csúcsra becsüli.
Szerencsi Ágnes