Az Európai Unió megítélése stabil, a gazdaság helyzetét és a gazdasági kilátásokat azonban a pénzügyi válság hatására a korábbinál jóval feketébben látják az állampolgárok - derül ki az őszi, sorban hetvenedik Eurobarometer felmérésből.
Az október 6. és november 6. között 30 országban, összesen 31 130 fő megkérdezésével készített jelentés szerint az unió polgárainak 69 százaléka gondolja rossznak országa gazdasági helyzetét, ez 20 százalékponttal magasabb az előző évi felmérés eredményénél. A megkérdezettek 58 százaléka Európa gazdasági helyzetét sem látja jónak, itt a fél évvel ezelőtti jelentéshez képest 31 százalékpontos a növekedés. Ennél is többen, az állampolgárok 71 százaléka látja negatívan a világgazdasági helyzetet, éppen annyian, mint a nemzetgazdaság helyzetét. (Utóbbi megítélésében a magyarok különösen pesszimisták: 10-ből 9 gondolja úgy, hogy a hazai gazdaság még az európai átlagnál is rosszabb állapotban van.) A közösség a jelenlegi helyzeten túl a kilátásokat mérlegelve is borúlátónak bizonyul: a világgazdaság a válaszadók fele, míg a kontinens gazdasága 41 százalék szerint rosszabbodik a következő 12 hónap során. Az infláció mellett így a gazdasági helyzet kapta a legtöbb szavazatot az ország előtt álló legnagyobb nemzeti kihívásokat illető kérdés kapcsán, a válaszadók 37 százaléka említette ezt első helyen, bronzérmes a munkanélküliség, ugyanakkor Törökországban például a terrorizmustól való félelem vezeti a listát, Máltán a bevándorlás kérdése foglalkoztatja leginkább a népességet, Nagy-Britanniában és Horvátországban pedig a bűnözés.
Az általános és növekvő pesszimizmus ellenére viszonylag állandó értéket mutat az uniós intézményekbe vetett bizalom indexe: idén az Európai Bizottság 47, az Európai Parlament 51, az Európai Központi Bank 48 százalékot kapott, ugyanakkor a bizalmatlanok számában is növekedés érzékelhető, utóbbi esetében arányuk 26-ról 30 százalékra nőtt. Az uniós tagságot a megkérdezettek 53 százaléka jó dolognak tartja, köztük is többségben vannak a férfiak (57 százalékkal), valamint a még tanulmányaikat folytató fiatalok (70 százalék).
A grúziai konfliktusról nyilatkozva az uniós polgárok 26 százaléka vélte úgy, hogy az Európai Unió kulcsfontosságú szerepet játszott a helyzet kezelésében. A válaszadók 60 százaléka szerint a konfliktus hatással lehet az unió energiaellátásának biztonságára, ám a közös energiapolitikát sürgetők az ötödik helyre szorulnak, a terrorizmus elleni közös fellépést, a közös tudományos és technológiai kutatást, az uniós környezetvédelmi politika kialakítását és a közös kül- és biztonságpolitikát szorgalmazók mögött. Az uniós polgárok 48 százaléka érzi úgy, hogy a bővítés megszilárdította az uniót és mintegy kétharmaduk (65 százalék) gondolja, hogy a berlini fal leomlása kedvező hatással volt az unióra.
Legfontosabb célkitűzésnek a polgárok a gazdaság fejlesztését és a növekedés dinamikusabbá tételét, valamint az életszínvonal emelését tekintik.
Szerencsi Ágnes