Szerencsi Ágnes

Hároméves csúcson a munkanélküliség az euróövezetben

Februárban a vártnál is nagyobb mértékben romlott a munkanélküliségi ráta az euróövezetben: a januári 8,3 százalékról 8,5 százalékra emelkedett - jelentette tegnap az Eurostat. Ilyen alacsony értéket 2006 májusa óta nem regisztráltak, az elemzők előzetesen stagnálást valószínűsítettek. A huszonhét tagú Európai Unióban hasonlóan alakul a trend: az állástalanok aránya itt a januári 7,7 százalékról 7,9 százalékra nőtt, vagyis februárban az unióban 19,156 millióan, az eurózónában pedig 13,486 millióan voltak munka nélkül. Az euróövezet országaiban kivételnek számít Hollandia, ahol sorozatban már hetedik hónapja stabil, 2,7 százalékos a munkanélküliségi ráta, ez messze a legalacsonyabb az EU-ban. Legnagyobb mértékben Írországban és Spanyolországban nőtt a munkanélküliek aránya: januárról februárra egyaránt 0,7 százalékponttal, 10, illetve 15,5 százalékra emelkedett. Idén valószínűleg eléri a tíz százalékot az állástalanok aránya a valutaövezetben - vélik a Reutersnek nyilatkozó elemzők. Ez lefelé nyomja a bér-, illetve az inflációs nyomást, így ha az Európai Központi Bank ma ülésező döntéshozóinak szükségük volt még egy érvre a kamatcsökkentés mellett, akkor most megkapták - fogalmazott a UBS egyik közgazdásza. Az elemzők 50 bázispontos vágásra számítanak - ezzel egy százalékra eshet az eurózóna alapkamata.

A nap bukása

Nagyot fékezett a japán autópiac

A Balkán lehet Európa új energiaforrása

A Balkán energiaforrásaira fokuszál az EU s a térségben tervez nagyobb befektetést az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) is - ez derült ki a héten Szarajevóban megtartott regionális energiafórumon. A térség elsősorban a megújuló energiák - így a vízi, nap- és szélerőművek telepítése - terén jelenthet a közösség számára potenciált, a szakértők szerint ebbe az ágazatba 2020-ig akár 20 milliárd eurónyi befektetés is érkezhet. A modernizálás és az infrastruktúra fejlesztése mellett azonban a gazdasági keretfeltételeket is meg kell változtatni az érintett országokban, a regionális energiapiac létrehozásához mindenekelőtt lehetővé kell tenni a külföldi befektetéseket - hangsúlyozta az EBRD részéről Thomas Mirow elnök és Andris Piebalgs energiaügyekért felelős EU-biztos. A gazdaságot is negatívan befolyásoló belpolitikai feszültségeknek is véget kell vetni, Bosznia-Hercegovina esetében például a két entitás közti politikai viszály miatt áll az állami energiaszolgáltató. Az EBRD bejelentése szerint a szervezet egyelőre 110 millió eurót invesztálna a nyugat-balkáni államokba: az összeg felét közvetlenül a magánvállalatok, másik felét a kereskedelmi bankokon keresztül a cégek és a háztartások kapják meg. Az ágazat fejlesztése a gazdasági válságból is kivezető utat jelenthet - vallják a térség országainak vezetői.

Még több német munka nélkül

A vártnál is nagyobb mértékben emelkedett a német munkanélküliség márciusban - jelentette a nürnbergi szövetségi munkaügyi hivatal. A munkanélküliek száma 69 ezerrel, 3,4 millióra nőtt, szemben a Bloomberg elemzői konszenzusa által prognosztizált 52 ezerrel. Nyugat-Németországban rosszabb a helyzet: ott az elmúlt egy hónapban 57 ezerrel, míg Kelet-Németországban 12 ezerrel emelkedett az állásukat elvesztők száma. A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta országosan a februári 8-ról 8,1 százalékra emelkedett. A munkanélküliek csapdába kerültek: a munkaerő-kereslet is megcsappant, miközben az adóbevételek csökkenése miatt a szociális támogatások is visszaestek. Az állástalanok száma november óta folyamatosan emelkedik, a munkaügyi hivatal számításai szerint idén - a gazdaság 3,5 százalékos zsugorodása mellett - 430 ezer fővel akár 3,7 millióra is nőhet, más elemzések viszont a négymilliós munkanélküliséget is elképzelhetőnek tartják. A kormány összesen 82 milliárd euró ráfordításával igyekszik fellendíteni Európa legnagyobb gazdaságát, s a munkahét lerövidítésével próbálja visszaszorítani a munkanélküliség rohamos növekedését.

Óvatosan optimisták a németek

Több mint 26 éves mélypontra, a februári 82,6 pontról 82,1 pontra süllyedt márciusban az Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe, ám a hosszabb távú kilátásokat tükröző részindex emelkedett. A jelenlegi helyzet megítélésének mutatója a korábbi 84,3-ról 82,7 pontra esett, ugyanakkor a következő fél évre előretekintő várakozások részindexe a februári 80,9-ről 81,6 pontra kúszott fel. Az optimizmus erősödését jelezte a mannheimi ZEW kutatóintézet múlt héten megjelent bizalmi indexe is, amely márciusban -3,5 pontra emelkedett a februári -5,8-ról. Az Ifo adatának megjelenésére lényegében nem reagált az euró árfolyama. Bizonyára szintén a pozitív fejlemények közé sorolható, hogy tegnap a Porsche AG 10 milliárd eurós hitelkeretet kapott, amit a Volkswagen-részvények megvásárlására fordít. Az összeget, mely rövid időn belül 12,5 milliárd euróra nőhet, egy 15 bankból álló konzorcium nyújtja, amelynek tagjai közt a Commerzbank, az UBS, a Credit Suisse és a BNP Paribas is helyet kapott. A Porsche január elején 50,8 százalékos tulajdonnal rendelkezett a német autógyártóban, amit az év végéig 75 százalékra kíván növelni.

Egyszerűsödik a közös agrárpolitika

Az Európai Bizottság célkitűzéseinek megfelelően 2012-re 25 százalékkal csökkenhetnek az adminisztratív terhek a mezőgazdaságban - adja hírül az unió hivatalos honlapján. Az elmúlt három és fél évben a közös agrárpolitikát (CAP) illetően több olyan intézkedés is született, amely a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszeriparban működő cégeket és a nemzeti közigazgatásokat terhelő bürokráciát csökkenti és hatása várhatóan több millió euróval mérsékli az éves költségeket, hozzájárulva az európai mezőgazdaság versenyképesebbé tételéhez. A bizottság 2005 óta dolgozik a CAP egyszerűsítésén, cselekvési tervének keretein belül már több száz elavult jogszabályt helyeztek hatályon kívül, az engedélyköteles esetkörök száma az import terén 500-ról 65-re csökkent, az export terén pedig csupán 43 esetben maradt fenn az engedélykötelezettség. Csak az utóbbi intézkedés 7,4 millió euró megtakarítást jelent a jövőben. Az egységes közös piacszervezés elfogadásával a 21 egyedi piac közös szervezését egyetlen piacszervezés váltja fel, ezáltal a vonatkozó cikkek száma 920-ról nagyjából 230-ra csökken. Az elmúlt három évben javult a jogalkotási gyakorlat is, csakúgy, mint az informatikai rendszerek, ezek jobb kihasználása további 400 millió euró megtakarítást jelentene. A jövőbeli tervek közt szerepel a megfeleltetési szabályok ésszerűsítése, a jogszabályok rendszeresebb felülvizsgálata és az EU minőségpolitikáját érintő módosítások bevezetése is, csakúgy, mint a tisztviselők továbbképzése.

Az EBRD egymilliárd eurót ad a román csomaghoz

Egymilliárd eurót fektet be a következő két évben Romániában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a 20 milliárd eurós nemzetközi segélycsomag részeként - jelentette be a pénzintézet.

Megfúrta a liberalizációt az energialobbi

Az Európai Unió nem kényszeríti arra az energiatermeléssel és -szolgáltatással is foglalkozó európai energiaipari nagyvállalatokat, hogy tulajdonosi szinten is szétválasszák ezt a két tevékenységüket. Az Európai Parlament úgy foglalt állást, hogy a vállalatok továbbra is rendelkezhetnek saját energiaelosztó hálózattal, de annak működtetését önállóvá kell tenniük. Egy független szervezet ellenőrizni fogja, hogy a cégek biztosítják-e a hozzáférést más vállalatoknak is a kiépített energiaelosztó rendszerekhez, például szerveznek-e belső aukciókat a hálózatok használati jogának odaítélésére. Emellett korlátozzák a vállalatok jogát külföldi gáz- vagy áramhálózatok felvásárlására és a kormányok beleegyezésére lesz szükség ahhoz, hogy EU-n kívüli vállalatok részesedést szerezzenek gázvezeték- vagy elektromos hálózatokban. Az új szabályozás több jogot biztosít a fogyasztóknak is: például előírja, hogy a cégeknek három héten belül lehetővé kell tenniük a szolgáltatóváltást és a felhasználók több információt kaphatnak a fogyasztásukról. Az Európai Bizottság 2007 szeptemberében javasolta, hogy az energiavállalatokat kötelezzék hálózataik eladására, ám a legnagyobb európai energiacégek hazájának számító országok, élükön Németországgal és Franciaországgal, tavaly júniusban elérték, hogy az eredetileg tervezettnél lazább szabályozásról tárgyaljanak. Az EP azonban eddig ragaszkodott az eredeti elképzeléshez - úgy tűnik azonban, hogy a gazdasági válság ezen a területen is új helyzetet teremtett. Az energiaágazat liberalizálásáról májusban szavaz a parlament.

Leminősítette Litvániát az S&P

Az eddigi BBB pluszról BBB-re minősítette vissza Litvánia szuverén adósságkockázati besorolását a Standard & Poor's tegnap. A hitelminősítő az ország jelenlegi fiskális és monetáris politikájának fenntartását kérdőjelezte meg a lépéssel, az országot ugyanis nemcsak a világgazdasági válság következtében visszaeső bel- és külföldi kereslet-visszaesés sújtja, de a külföldi tőkebeáramlás is minimálisra csappant, ezenkívül Vilnius hatalmas külföldi adósságot halmozott fel, a litas árfolyama pedig 2002 óta az euróhoz van kötve. A gazdasági nehézségek enyhítésére Litvánia az IMF-hez, az EU-hoz vagy más országokhoz fordulhat segítségért - áll az S&P jelentésében. A hitelminősítő idén 9 százalékos, 2010-ben 1,2 százalékos gazdasági zsugorodást valószínűsít. A SEB bank, az ország legnagyobb kereskedelmi bankja 2009-re szintén 9 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos mínuszt vár, s becslése szerint a költségvetési hiány 4,5 és 5 százalék körül alakulhat. A pénzintézet elemzői szerint elkerülhetetlen az IMF-hitel igénybevétele, ami a hitelezés segítésén túl az országba vetett bizalmat is visszaállítaná.