Az Európai Unió nem kényszeríti arra az energiatermeléssel és -szolgáltatással is foglalkozó európai energiaipari nagyvállalatokat, hogy tulajdonosi szinten is szétválasszák ezt a két tevékenységüket. Az Európai Parlament úgy foglalt állást, hogy a vállalatok továbbra is rendelkezhetnek saját energiaelosztó hálózattal, de annak működtetését önállóvá kell tenniük. Egy független szervezet ellenőrizni fogja, hogy a cégek biztosítják-e a hozzáférést más vállalatoknak is a kiépített energiaelosztó rendszerekhez, például szerveznek-e belső aukciókat a hálózatok használati jogának odaítélésére. Emellett korlátozzák a vállalatok jogát külföldi gáz- vagy áramhálózatok felvásárlására és a kormányok beleegyezésére lesz szükség ahhoz, hogy EU-n kívüli vállalatok részesedést szerezzenek gázvezeték- vagy elektromos hálózatokban. Az új szabályozás több jogot biztosít a fogyasztóknak is: például előírja, hogy a cégeknek három héten belül lehetővé kell tenniük a szolgáltatóváltást és a felhasználók több információt kaphatnak a fogyasztásukról.
Az Európai Bizottság 2007 szeptemberében javasolta, hogy az energiavállalatokat kötelezzék hálózataik eladására, ám a legnagyobb európai energiacégek hazájának számító országok, élükön Németországgal és Franciaországgal, tavaly júniusban elérték, hogy az eredetileg tervezettnél lazább szabályozásról tárgyaljanak. Az EP azonban eddig ragaszkodott az eredeti elképzeléshez - úgy tűnik azonban, hogy a gazdasági válság ezen a területen is új helyzetet teremtett. Az energiaágazat liberalizálásáról májusban szavaz a parlament.
Szerencsi Ágnes