Szerencsi Ágnes

Jól indult az év a nagybankoknál

A Deutsche Bank (DB) és a Credit Suisse (CS) is jól indította az évet, miután 2008-ra veszteségről számoltak be - jelentette a Bloomberg. Az Egyesült Államokban a Bank of America, a JPMorgan Chase és a Citigroup is nyereséges első két hónapról adott számot a héten, az elemzők így a tavalyi negyedik negyedév rendkívül rossz teljesítménye után az ágazat konszolidációjában bíznak. A legnagyobb német bank jó eredményeket produkált az első hónapokban - mondta el Josef Ackermann, a DB vezérigazgatója -, így nem alaptalan az a remény, hogy a kockázatos üzletek és a toxikus eszközök kiiktatása után idén nyereséges lehet a pénzintézet. A bank valószínűleg nem szorul külső forrásból finanszírozott tőkeemelésre sem. Tavaly a negyedik negyedévben a német bank 4,8 milliárd euró nettó veszteséget könyvelt el, és fél évszázad óta először az év egészére is mínuszt jelentett. A Credit Suisse, Svájc második legnagyobb hitelintézete szintén erős évkezdésről adott számot a minap azt követően, hogy 6,02 milliárd frank nettó veszteséget halmozott fel 2008 utolsó három hónapjában. Német riválisához hasonlóan a CS se vett igénybe kormányzati segítséget, ezzel szemben jelentős költségcsökkentésbe fogott: a tavaly decemberben bejelentett 5300 fős leépítés felét már végrehajtották. A takarékoskodás a vezetők javadalmazásán is meglátszik mindkét banknál: a DB vezére tavaly 1,39 millió eurót keresett, szemben az egy évvel korábbi 14 millióval, míg a Credit Suisse első embere a 2007-es 22,3 millió frank után 2008-ban 2,86 milliót vihetett haza.

Tovább romlik a légitársaságok helyzete

A légitársaságok összesített bevétele 12 százalékkal eshet vissza idén, nagyobb mértékben, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után - áll a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) tegnap nyilvánosságra hozott, 2009-es előrejelzésében. A jelentés szerint az utasok száma mintegy 6 százalékkal, a teherszállítás volumene 13 százalékkal csökken 2009-ben a visszaesést mutató előző évi eredményekhez viszonyítva is. Ez azt jelenti, hogy a becslések szerint az ágazat mintegy 4,7 milliárd dollár veszteséget halmoz fel idén a világgazdasági válság miatt visszaeső személy- és teherforgalom következtében. Decemberben a globális légiipar 93 százalékát, azaz 230 légitársaságot, köztük a British Airwayst, az United Airlinest és a Cathay Pacificot is tömörítő IATA még csupán 2,5 milliárd dolláros mínusszal számolt. A szövetség a 2008-as forgalomra vonatkozó becslésén is módosított: most globálisan 8,5 milliárd dollár veszteséget valószínűsít, szemben a korábbi 8 milliárdos prognózisával. Legsúlyosabban az ázsiai társaságokat érinti a válság, összesen 1,7 milliárd dolláros veszteséggel, legkevésbé pedig az észak-amerikaiak szenvedik meg a visszaesést - még szerény, 100 millió dolláros profitot is tudnak termelni. Az utasok száma éves bázison 5,6 százalékkal esett vissza januárban, elsősorban a prémium kategóriás utak számának csökkenése miatt. A teherszállítás eközben 23,2 százalékkal zuhant az előző év hasonló időszakához képest.

Tovább romlik a helyzet Lengyelországban

Februárban az elmúlt négy év során először csökkent a kiskereskedelmi forgalom Lengyelországban, ezzel párhuzamosan pedig tízhavi csúcsra emelkedett a munkanélküliségi ráta - adta hírül a varsói statisztikai hivatal tegnap. A kiskereskedelmi értékesítés éves bázison a 0,6 százalékos várakozásokkal szemben 1,6 százalékkal esett vissza, szemben a januári 1,3 százalékos bővüléssel. A munkanélküliség az előző havi 10,5 százalékról 10,9 százalékra kúszott, ami megegyezik a szakértők által prognosztizált értékkel. A regisztrált munkanélküliek száma februárban elérte az 1,72 millió főt, ami 4,9 százalékos emelkedés az előző hónaphoz képest. A következő hónapokban tovább nőhet az állástalanok száma, hiszen több vállalat és bank - így a tíz legnagyobb pénzintézet közé tartozó Kredyt Bank vagy a Bank BPH - is leépítéseket tervez a jövőben. A lengyel gazdasági kilátások év eleje óta rekordgyorsasággal romlanak, s bár a belső fogyasztás itt jobban mérsékli a globális válság hatásait, mint más térségbeli országokban, a gazdasági növekedés lassulása így is jelentős. A fogyasztásra a munkanélküliség emelkedése, a zloty gyengülése és a tavalyinak a felére mérséklődő bérnövekedési ráta is meghatározó hatással van.

Egyre nagyobb a kereskedelmi hiány Európában

A decemberi 1,7 milliárd euró után 10,5 milliárd euróra nőtt az eurózóna kereskedelmi hiánya januárban - áll az Eurostat tegnapi jelentésében. Az eredmény rosszabb az elemzők 9 milliárd dolláros prognózisánál, éves bázison ugyanakkor javulásról tanúskodik a mérleg, egy évvel ezelőtt ugyanis 11,1 milliárd volt a deficit. A 16 tagú eurózóna exportja egy hónap alatt 10,7 százalékkal, importja 7,3 százalékkal esett, szezonális kiigazítással 5,5 milliárd euró a hiány. Az eurózóna - csakúgy, mint a világ számottevő része - a gazdasági válság következményeit szenvedi: 2008-ban a térség az euró bevezetése óta legnagyobb kereskedelmi hiányt volt kénytelen elkönyvelni, egész évre vetítve 32,1 milliárd euró hiányt halmozott fel, szemben a 2007-es 15,8 milliárdos szufficittel. Az export 4, az import pedig 7 százalékkal nőtt 2008-ban. Hasonló a trend az Európai Unióban is: a 27 tagú közösségben az előzetes számítások alapján 26,3 milliárd euró a januári hiány, szemben 2008 első hónapjának 30,3 milliárdos mínuszával. A szezonálisan kiigazított adatok alapján az export 16,7, az import 8,1 százalékkal csökkent a decemberi értékekhez képest.

Az eddig várt duplájával esik a német gazdaság

A korábban várt 3-4 százalék helyett akár 7 százalékkal is zuhanhat a német bruttó hazai termék - állította Jörg Kramer, a Commerzbank vezető közgazdásza, és ilyen arányban rontotta eddigi prognózisát két intézet is - az RWI a decemberi 2 helyett 4,3 százalékos, az IMK 1,8 helyett 5 százalékos szűkülést jósolt. A Commerzbank még jövőre is csak 0,5 százalékos bővülést vár, vagyis alig észrevehető gazdasági növekedést jelez. Ez a válság egyenes következménye az erősen exportorientált gazdaságban, ahol januárban már negyedik hónapja zuhant a kivitel, a feldolgozóipar rendelésállománya 38 százalékkal maradt el a tavalyitól, és az adatok jegyzése óta a legnagyobb esést tapasztalták az ipari termelésben. A munkanélküliség szintje februárban elérte a 7,9 százalékot, de az év végére 8,6, míg jövőre 10,7 százalékot várnak. Az OECD prognózisa se jobb a legújabb német becsléseknél - 2009-re a GDP 5,1 százalékos csökkenésével számol, ami rosszabb az eurózóna 4,1 százalékos átlagánál. A bankrendszer stabilitását hangsúlyozta a cseh jegybankelnök a Financial Timesnak adott interjújában. A kisebbségi kormányt vezető Mirek Topolánek kormányfő ellen ugyanis ma tartják a bizalmi szavazást a parlamentben, amit az ellenzéki szociáldemokrata vezető, Jirí Paroubek kezdeményezett. A londoni lapban Zdenek Tuma (képünkön) kijelentette: Prága helyzete stabil, egyre mérséklődnek a gazdasági kockázatok, igaz, a válságot követő gazdasági lassulást Csehország sem tudja elkerülni. A központi bank elnöke 2009-ben immár a gazdaság kétszázalékos zsugorodását valószínűsíti, a hivatalos 0,3 százalékos mínusszal és a pár hónappal ezelőtti, 2,9 százalékos bővüléssel szemben. A romló adatok ellenére szerinte Csehország a régió egyik legegészségesebb gazdasága, Prága - más országoktól eltérően - nem szorul a Nemzetközi Valutaalap vagy más szervezet segítségére. A bankrendszer kellő likviditással rendelkezik, és a lakosság sem adósodott el olyan mértékben külföldi valutában, mint Magyarországon vagy Lengyelországban. A legnagyobb kockázatot az ország exportfüggősége jelenti, a kivitel a GDP 80 százalékát teszi ki. Az export gyengülésével visszaesett az ipari termelés is: éves bázison januárban 23,3 százalékkal romlott a mutató, az előző hónaphoz képest 2,9 százalékos a csökkenés. Az új ipari megrendelések 2008-hoz képest 73,4 százalékkal gyengültek. Az építőipari kibocsátás 10 százalékkal, havi bázison 0,4 százalékkal csökkent. A vállalatok által foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 5,8 százalékkal esett vissza, az átlagos havi bér ugyanakkor 2 százalékkal, 23 020 koronára nőtt.

Csak most jön a feketeleves a franciáknak?

Két hónapon belül már másodjára hirdettek általános sztrájkot a szakszervezetek Franciaországban: több mint kétszáz városban több százezer ember vonult utcára tegnap, hogy Nicolas Sarkozy államfő válságkezelő gazdaságpolitikája ellen tiltakozzon. A sztrájkkal a Paris Match magazin felmérése szerint a lakosság 78 százaléka egyetért, a társadalmi támogatottságnak is köszönhetően a vasúti közlekedés 65 százalékban leállt, a párizsi Orly repülőtéren minden második járatot töröltek, több iskola és középület zárva maradt és a sztrájk az energiaellátás akadozásával fenyegetett. A munkabeszüntetéshez vezető bírálatok szerint az elnök nem tesz meg mindent az immár kétmilliós és tovább növekvő munkanélküliség legyőzése érdekében, intézkedései nem segítenek megőrizni a bérek vásárlóerejét. A januári sztrájk után a kormány összeállított ugyan egy 2,4 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot, amely többek közt adókedvezményeket és egyes szociális juttatások emelését tartalmazza, ezt azonban a lakosság többsége nem tartja elegendőnek. Ennél többet viszont nem képes költeni az állam, hiszen a költségvetés hiánya így is a GDP 5,6 százalékára nőhet 2009-ben, a gazdaság 1,5 százalékosra becsült zsugorodása mellett. A franciák elégedetlensége csak még nagyobb lehet, amikor kiderül, hogy az elnök autóipart támogató intézkedései csak elodázzák az ágazat átalakulását. Szakértők szerint ha minden európai kormány maga próbálja megóvni országa autóipari munkahelyeit, akkor öt év múlva 50 százalékos kapacitásfelesleg alakulhat ki Európában. Franciaországban 2,1 millió autó készült 2008-ban, ami 1,1 millióval kevesebb az öt évvel korábbinál. Fél évtized múlva viszont már csak 1,1 millió autót fognak gyártani az országban. Miközben a francia autóipari csomag kiköti, hogy a gyártók nem zárhatnak be franciaországi üzemet addig, amíg vissza nem fizetik az adófizetők pénzét, a hazai bérköltségek még a németországinál is magasabbak 20 százalékkal, nem beszélve a kelet-európai kiadásokról. A kormány számításai szerint 1000 euróval kerül többe egy autó, ha Franciaországban készül, mint ha külföldön.

Agresszív hitelezést várnak a Fedtől

Az eddiginél sokkal több pénzt kell pumpálnia a gazdaságba a Fednek - fogalmazták meg szakértők a piac elvárását-várakozását az amerikai jegybank tegnap kezdődött kétnapos kamatdöntő ülése előtt. A bank eszközállománya a decemberi 2,31 ezer milliárd dollárról 1,90 ezer milliárdra zsugorodott, a négy likviditásbővítő programban kihelyezett kölcsönök értéke két hónap alatt 118 milliárd dollárral csökkent, azaz úgy tűnik, hogy az ezekben felkínált lehetőségek - például a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek, vállalati váltók felvásárlása - iránti kereslet elhalványult. A jegybank döntéshozóinak ezért agresszívebb lépésekre kellene elszánniuk magukat. Növelhetik például az USA két legnagyobb lakásjelzálog-hitelezője, a Fannie Mae és a Freddie Mac által kibocsátott értékpapírok felvásárlását, amire eddig 600 milliárd dollár állt rendelkezésre; bővíthetik az államkötvények és a vállalati kötvények keresletét; illetve elkezdhetik a lakossági, diák-, autó- és más járműhitelek, továbbá bizonyos ingatlankölcsönök nyújtását közvetve támogató 1000 milliárdos kötvényvásárlási program (TALF) végrehajtását. Eközben a Standard Chartered Plc, Nagy-Britannia második legnagyobb bankja csatlakozott a Barclayshez, a Citigrouphoz és a Bank of Americához, amelyek a napokban jelentették, hogy tevékenységük az év első hónapjaiban nyereségessé vált. Mindez megalapozni látszik Ben Bernanke Fed-elnök optimizmusát, aki hét végi tévényilatkozatában azt mondta, hogy elhárult a gazdasági depresszió veszélye.

Új erőre kaphatnak a magyar stúdiók

Kezd visszatérni a Magyarországba vetett bizalom, egyre több filmes érdeklődik az itteni forgatási lehetőségek iránt - mondta lapunknak Hidvégi Péter, a Stern Film Studio & Media Center stúdióvezetője. Az idei első három hónap ugyan gyakorlatilag nem hozott bevételt, azonban remélhetőleg két közepes költségvetésű film is készül idén a pomázi stúdióban, így a tavalyi nagy visszaesés után 2009 sokkal jobbnak ígérkezik. Az egyik egy hatrészes, kanadai-angol koprodukcióban készülő sorozat, melynek várhatóan az előkészületi munkálatai is ott folynak majd, októberben pedig egy angol játékfilm forgatása várható. Sok a bejelentett film, így további megkeresés esetén akár 65 százalék feletti kihasználtságra számít a Stern. Sok múlik azon, hogy hogyan sikerül propagálni külföldön a filmtörvényt és a kedvezményeket - tette hozzá Hidvégi. A külföldi bérmunkák és koprodukciók számára a tavalyinál kedvezőbbnek ítélte a hazai filmipar helyzetét Kakuk Andrea, az etyeki Korda Stúdió vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója is. A filmtörvény újbóli hatálybalépésével ugyanis újra felvették a versenyt más, európai forgatási helyszínekkel, s ennek köszönhetően 2009 elejétől egyre többet hallani Magyarországon forgató külföldi produkciókról. A tavaly több külföldi reklámfilmnek, valamint a Kaméleon és a Valami Amerika 2. című játékfilmnek is otthont adó Korda Stúdió jelenleg több fontos tárgyalást folytat mind hazai, mind külföldi partnerekkel - mondta lapunknak Kakuk. A várakozásoknak megfelelőnek ítélte a 2009-es évet Herskovits Éva, az Astra Filmstúdió vezetője is. A stúdió tavaly tavasszal nyitotta meg kapuit Mogyoródon, november közepe és február közepe közt ott forgatták a Boszorkányévad (Season of the Witch) című film egyes jeleneteit, Nicolas Cage főszereplésével. Idén májustól augusztusig szintén javában zajlik a munka: egy francia játékfilm készül a magyar helyszínen, a film költségvetése azonban üzleti titok.

Új piacok felé tör a Blogter

Minőségi diverzifikációra, a közösségi és hálózatépítő funkciókra koncentrál a Blogter, mely a magyar után a nemzetközi piacok meghódítására készül.