Szerencsi Ágnes

Már zsugorodik a piac

Tavaly nominálisan egy százalékkal nőtt a magyar könyvpiac forgalma, amely így 67,6 milliárd forint volt, ám 6,2 százalékos infláció mellett ez valójában ötszázalékos zsugorodást jelent - derül ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) adataiból. A jelentés 172 adatot szolgáltató cég, a külföldről behozott kiadványok és a félárú könyvek diszkontforgalma mellett az adatot nem szolgáltatókat illető becsléseken alapul. A számítások szerint a kiadói összforgalom 58 százalékát 14 cég, 77 százalékát pedig 40 kiadó bonyolította le, az összes, az MKKE számára adatot szolgáltató 172 cég 90,5 százalékot produkált. A válság hatására a jövőben az eddiginél erősebb koncentráció várható a könyvpiacon - osztják a vélekedést a megkérdezett könyvpiaci szereplők. A kiadói oldalon sok családi vállalkozás formájában működtetett kis kiadó létezik, melyek nem rendelkeznek elég megtakarítással ahhoz, hogy átvészeljék a vásárlószám és a forgalom csökkenését, a kereskedőknél remélhetőleg a volumenből adódóan ez könnyebb feladat - vallja Walitschek Csilla, a Libri ügyvezető igazgatója. Starcz Ákos, a Bookline.hu Nyrt. vezérigazgatója szerint a kiadók nagy része, főleg a kisebbek, egyelőre kivárnak, de már most is vannak s a jövőben is lesznek olyanok, melyek nem tudnak megfelelően alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, s elvéreznek. A piac tisztulása, konszolidálódása ugyanakkor pozitív folyamat, hiszen a magyar könyvpiacon - annak méretéhez és kapacitásához képest - túlságosan sok, évi több mint 14 ezer cím jelenik meg.

Kevesebb kötetet és csökkenő boltszámot hozott a válság

A kereslet visszaesése mellett a gyengülő forint és az emelkedő kamatok is sújtják a könyvesboltokat, a kiutat egyre inkább az online értékesítés jelentheti.

Teret hódít az elektronikus könyveladás

Kínálati oldalról a kisebb adminisztratív költségek, keresleti oldalról az állandó akciók jelentik az internetes könyvértékesítés legfőbb előnyeit, ezek pedig a válsággal csak felértékelődnek.

Zuhant az orosz külkereskedelmi többlet

Az év első két hónapjában 58 százalékkal, 15,3 milliárd dollárra esett Oroszország külkereskedelmi többlete a fő exportcikket jelentő olaj árának csökkenése következtében. A nyersolajért január-februárban 2008 hasonló időszakához képest 52 százalékkal fizettek kevesebbet, ez hordónként átlagban 43,35 dollárt jelent. Az orosz export éves bázison 48 százalékkal, 36 milliárd dollárra, az import 37,8 százalékkal, 20,7 milliárdra csökkent februárban - áll a szövetségi statisztikai hivatal közleményében. Az energiaexport - a nyersolaj- és a gázkereskedelmet is ideszámítva - 68,7 százaléka a balti és az egykori Szovjetunión kívüli országokba irányult, az import fő tételét 46 százalékkal a gépek és más, termelésben használatos felszerelés teszi ki. A statisztikai hivatal a központi banktól eltérő metódus alapján számol, utóbbi a január-márciusi időszakra 21,7 milliárd dolláros többletet jelentett, szemben a tavalyi első negyedéves 49,9 milliárd dollárral, miközben a nettó tőkekiáramlás 38,8 milliárd dollár volt. A jegybank az év második felére már fokozatos növekedést prognosztizál, míg az orosz kormány ez évre 2,2 százalékos zsugorodással számol.

Kivásárolta a Gazprom vegyesvállalatukból az Eni-t

Az Eni SpA 4,2 milliárd dollárért eladja az OAO Gazpromnyeftyben meglévő 20 százalékos részesedését a Gazpromnak - jelentette be Olaszország legnagyobb olajvállalata. Korábban úgy tűnt, a Gazpromnak nincs elég tőkéje az üzlethez, az Eni-nek pedig emiatt csökkentenie kell papíronkénti 1,3 eurós osztalékát vagy vissza kell fognia beruházásait. Az olasz olajvállalat még 2007-ben egy nagyobb, összesen 151,5 milliárd rubeles (4,5 milliárd dollár) szibériai üzlettel szerzett tulajdonhányadot a Gazpromnyeftyben az Enel SpA közszolgáltatóval együtt, s egyúttal jogot biztosított a Gazpromnak, hogy az a következő két évben - a tranzakciós költséget nem számítva - 3,7 milliárd dollárért megszerezze a részesedést. A Gazprom április végéig a két társaság által birtokolt SeverEnergia 51 százalékának megvásárlását is tervezi, de a három vállalat továbbra is szorosan együtt fog működni Oroszországban és külföldön - áll az Eni közleményében. Tegnap az olasz cégek Déli Áramlatba való bevonásáról tárgyalt Moszkvában Claudio Scajola ipari miniszter, akit mintegy ezer olasz üzletember is elkísért útjára.

Lengyelországban terjeszkedik a Starbucks

Ma nyitja meg első üzletét Lengyelországban a világ legnagyobb kávézólánca, az amerikai Starbucks. Az első kávézó az 1,7 milliós fővárosba, Varsóba települ, egy hét múlva ezt újabb üzletnyitás követi a nyugati országrészben lévő Wroclawban. A 2008. januári cseh piacra lépést követően Lengyelország lesz a Starbucks második kelet-közép-európai célpontja, s a kávézó hosszú távúra tervezi jelenlétét az országban. A cég vegyesvállalat formájában bonyolítja üzleteit, s ehhez az American Restaurants Holdingsot (AmRest), a KFC, a Pizza Hut és a Burger King kelet-közép-európai értékesítőjét választotta partneréül. A jelenleg a világ 43 országában jelen lévő Starbucks a múlt év elején még további expanziót hirdetett meg a régióban, s többek közt Magyarország és Románia is szerepelt a tervek közt. A világgazdasági válság eszkalálódásával azonban megváltozott a forgatókönyv: az Egyesült Államokban 200 helyett 140, külföldön pedig 270 helyett 170 új kávézót tervez a vállalat, amely számos üzletének bezárására kényszerül, így pedig a magyarországi nyitás is kétségessé vált.

Újabb bankokat minősített le az S&P

A magyar szuverén adósosztályzat és - ennek kapcsán - az OTP-csoport besorolásainak múlt heti rontására tekintettel további magyar bankokat minősített le hétfőn a Standard & Poor's azokra a hatásokra hivatkozva, amelyeket a magyar gazdaság - az S&P által 6 százalékra becsült - visszaesése gyakorol a pénzintézetekre. A világ legnagyobb hitelminősítője a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (Takarékbank) hosszú futamú osztályzatát a spekulatív sávon belül az eddigi BB pluszról BB-re módosította, negatív kilátással, rövid távon B maradt a besorolás. Az S&P szerint a gyorsan romló magyarországi gazdasági környezet miatt a Takarékbank és a szövetkezeti szféra eszközminősége és jövedelmezőségi mutatói is jelentősen romlanak. A hitelminősítő aggályosnak tartja, hogy a Takarékbank kinnlevőségeinek csaknem 55 százaléka devizaalapú, amelyet fedezettel nem bíró vállalati és fogyasztói ügyfélkörnek helyeztek ki.

Mégsem lesz IBM-Sun fúzió?

Megszakadtak az egyesülési tárgyalások az IBM és egyik legnagyobb riválisa, a Sun Microsystems között - jelentették a vállalatokhoz közeli források tegnap. Pénteken még arról lehetett hallani, hogy a felek mindenben megegyeztek, s a szerződéshez már csak az aláírás hiányzik. Most se szerződés, se megegyezés, a Sun ugyanis állítólag kevesli a részvényenkénti 9,4 dolláros árat, így nem egyértelmű az sem, folytatódnak-e a tárgyalások. Pedig az IBM riválisa piaci értékének több mint dupláját ajánlja, s ezzel 7 milliárd dollárra értékeli a vállalatot. Az IBM az egyik legnagyobb szervergépeket gyártó céget kebelezhetné be, a Sun ezenkívül komoly szoftverportfólióval rendelkezik, amelybe a Solaris operációs rendszer, a MySQL adatbázis-kezelő és a Java programnyelv is beletartozik. A Sun részvényei 70 százalékkal emelkedtek az akvizíció hírére, a tegnapi bejelentésre pedig 26 százalékkal zuhantak. A cég vagy meggyőzi befektetőit, hogy egyedül is boldogul, vagy új vevőt lesz kénytelen keresni magának. Utóbbi esetben szóba jöhet a Hewlett-Packard, a világ legnagyobb pc-gyártója vagy a szerverpiacra csak nemrég belépő Cisco Systems Inc. A tulajdonosváltásra azért lehet mindenképp szükség, mert a globális szervereladások a negyedik negyedévben 14 százalékkal estek vissza, a Sun pedig a 2009 júniusában végződő pénzügyi évben 1,24 milliárd dolláros veszteséget vár.

Fontolva halad az ECB

A piacokat meglepetésként érte, hogy az előzetesen várt 50 helyett mindössze 25 bázisponttal csökkentette irányadó kamatlábát az Európai Központi Bank (ECB) tegnap, így a ráta jelenleg a közös monetáris politika tízéves történetének legalacsonyabb szintjén, 1,25 százalékon áll. Az ECB nem zárja ki a további mérséklés lehetőségét, a letétekért fizetett kamatok ellenben 0,25 százalékkal elérték mélypontjukat, vagyis a közeljövőben nem valószínű, hogy változnak - mondta Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke a bejelentést követő sajtótájékoztatón. Ahogy az irányadó ráta nullához közelít, úgy Trichet szerint a piacbefolyásolás hagyományos lehetősége kimerülőben van. Ezért a monetáris tanács új intézkedések bevezetésén dolgozik - ezzel kapcsolatban a májusi kamatdöntés után teszik közzé a részleteket. Lucas Papademos alelnök nyilatkozata nyomán olyan feltételezések láttak napvilágot, amelyek szerint az ECB vállalati adósságok felvásárlására készül, ám sajtóértesülések szerint több monetáristanács-tag is ellenzi ezt a lehetőséget. Tegnap azt a hírt sem erősítették meg, hogy a bank a kelet-európai uniós országok devizáinak vásárlását tervezné, amivel segíthetnek megelőzni ezek további leértékelődését. Trichet bízik abban, hogy az eurózóna tagországainak fiskális gazdaságösztönző lépései, továbbá a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében tett intézkedések fellendítik a térségen belül a kül- és a belföldi keresletet. Az euró az ECB kamatdöntése után erősödött a dollárral szemben.