A horvát kormány az elmúlt napokban betiltotta új épületek emelését az Adriai-tenger partjától számított 70 méteres sávban. A kivételt ez alól mindössze a már eleve sűrűn lakott városi zónák képezik, ezeken kívül mindenütt tilos új házak, lakások, üdülők, apartmanok felhúzása.
A NAPI Gazdaság több, horvátországi ingatlanok értékesítésével foglalkozó céget is megkeresett a hír kapcsán, és a tapasztalatok szerint a megkérdezett vállalkozások némelyike még nem is hallott ilyen intézkedésről. (A lapunknak nyilatkozó cégek tudtak a változásokról, de sokan tájékozatlanok – annak ellenére, hogy gőzerővel hirdetik magukat az interneten és más fórumokon mint a délszláv ingatlanok specialistái.)
A mostani horvátországi változások érzékenyen érinthetnek néhány magyar befektetőt: akik nemrégiben vásároltak építési telket e mediterrán vidéken, méghozzá közvetlenül a tengerpart közelében, azok most pórul járhatnak, az invesztíciós céllal üres telket vevő magyarok pénze ugyanis könnyen befagyhat a mégoly napos déltengeren.
Ugyanakkor a folyamat nem feltétlenül hátrányos a magyarokra és általában az adriai partvidékre nézve. Beszeda Tamás, az Adria-Contact Kkt. tulajdonos-cégvezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta: a horvát tengerpart szépségeit csak úgy lehet megőrizni, ha nem építenek be minden egyes négyzetmétert. Más mediterrán tájakon már-már visszafordíthatatlan pusztítást végzett az idegenforgalom, ezért a lehetőségekhez képest meg kell kímélni ezt a szép partszakaszt. Beszeda úgy véli, hogy a horvát kormány tilalma után a meglévő tengerparti épületek ára jelentősen emelkedhet, jóllehet a bennfentesek már rég tudták, hogy egy ilyen intézkedés előkészületei megkezdődtek. A tilalom nyomán mindenesetre a jelenlegi, átlagosan 1400 eurós négyzetméterárak az apartmanházakban, apartmanlakásokban 1800-ra is felugorhatnak – tette hozzá.
A közvetlen tengerparti házak, amelyek teljes panorámával, tökéletes kilátással rendelkeznek, még drasztikusabban drágulhatnak: négyzetméteráraik a jelenlegi 1700–2000 eurótól indulhatnak felfelé. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a part közvetlen közelében 1500 euró alatt nem is igazán érdemes keresgélni, mert ott minden bizonnyal valami olyan probléma húzódik meg a háttérben, amit a magyar vevők nem feltétlenül ismernek, illetve nem valószínű, hogy át tudnak hidalni. Például előfordulhat, hogy építési engedély volt ugyan a házra, de – mondjuk – nincs használatbavételi engedély az ingatlanra, vagy olyan ingatlanszövetkezeti építményről van szó, amelyet nem lehet társasházzá alakítani, így képtelenség önállóan értékesíthető (rész)tulajdont szerezni benne. Ez utóbbi nehézségekre már Szilágyi Judit, a Judith Tours ügyvezető igazgatója hívta fel a figyelmet.
A parttól 500-600 méterre lévő házak értéke Beszeda szerint egyébként jelenleg 1300 euró körül alakul, persze van példa 1400-ra is. A távolabbi, rossz helyen fekvő ingatlanoknál viszont még vannak 1000 eurós árak is.
A horvátországi ingatlanok ára Szilágyi Judit szerint is felfelé indulhat a most elrendelt tilalom után. Szerinte azonban érdemes tudni azt is, hogy bizonyos területeken már eddig sem volt érdemes üres telkeket vásárolni. A crikvenicai Riviérán például az utóbbi időben gyakorlatilag lehetetlen építési engedélyt szerezni, jóllehet befolyásos (azaz gazdag) magyar invesztorok az utolsó pillanatig bíztak abban, hogy kapcsolataik, illetve pénzük révén elintézhetik a „formaságokat”. A magyaroknak azonban érdemes tudniuk, hogy a délszláv államban mindent nem lehet elintézni, például az építési engedélyek kiadása nemcsak a part mentén nehezült meg az utóbbi időben. Olyan helyekre, ahol nincs vezetékes víz vagy villany, immár szinte lehetetlen engedélyt szerezni, a hatóságok nem hagyják jóvá az építési munkálatokat.
Szegő Miklós Iván