Papp Zoltán

Szabadon forgalmazható a reklámblokkoló készülék

Öt évig tartó jogi huzavona után a német szövetségi bíróság végérvényesen elutasította az RTL keresetét, amelyben a legnagyobb német kereskedelmi televízió a reklámmentes televíziózást biztosító készülék betiltását szerette volna elérni – adta hírül a Financial Times Deutschland online kiadása. A koblenzi TC Unterhaltungselektronik által gyártott Fernsehfee nevű eszköz a reklámblokk idejére – a beállítástól függően – vagy teljesen kikapcsolja a tévét, vagy átvált egy másik csatornára, ahol nem sugároznak reklámot, ezenkívül a videofelvételek készítésekor is kiszűri a reklámbetéteket. A kereskedelmi televíziók kizárólag a reklámbevételekből élnek, s az RTL álláspontja szerint a Fernsehfee veszélyezteti a működést, továbbá sérti a műsorszolgáltatás szabadságát, mivel annak lényegi eleme a finanszírozás is. A karlsruhei taláros testület azonban nem fogadta el az érvelést, mondván, a reklámblokkoló készülék nehezíti ugyan az RTL tevékenységét, ám az nem állja meg a helyét, hogy létében fenyegetné a társaságot. A Fernsehfee csupán technikai segítséget ad a nézőknek a reklámtalanításhoz, az viszont már a fogyasztókon múlik, hogy használják-e a berendezést. A bíróság szerint az sem igaz, hogy az eszköz sérti a műsorszabadságot. Az RTL fontolgatja, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az ügyet, a TC Unterhaltungselektronik ellenben bejelentette, hogy megkezdi a Fernsehfeehez hasonló új típusú készülék gyártását, amelyet a karácsonyi szezonra kíván piacra dobni.

Javított Horvátország hitelkilátásain az S&P

A Standard & Poor’s hitelminősítő intézet stabil pozitívra javította a horvát adósságbesorolás kilátását, megerősítve egyúttal a devizaadósságra vonatkozó BBB-mínusz és a belföldi valutában felvett hitelekre érvényes BBB-plusz minősítést. Az indoklás szerint a demokraták által vezetett kormány, amely a múlt év végén lépett hivatalba, komoly szerkezeti reformokat hajt végre, csökkenti a költségvetési kiadásokat és javítja a fiskális átláthatóságot. Az S&P arra számít, hogy a reformok folytatódásával 2005-re az államháztartásnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hiánya 4,3 százalékra mérséklődik a tavalyi 6,3 százalékról, s középtávon 3 százalék felé konvergál, így az államadósság a GDP 47 százaléka körül stabilizálódhat. A nemrég megkapott EU-tagjelölti státus várhatóan további ösztönzője lesz a reformoknak, s egyben növeli az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében.

Megkapja a kormánygaranciát az Alitalia

Nyolc százalékkal drágultak tegnap az Alitalia részvényei, miután kedd éjszakába nyúló ülésén az olasz kormány úgy döntött, hogy a légitársaság állami garanciát kap egy 400-500 millió eurós hitel felvételéhez. A keddi hírek még csak 400 milliós összegről szóltak (NAPI Gazdaság, 2004. június 23., 2. oldal). Ha a kormány nem hagyja jóvá a garanciát, a napi több mint egymillió eurós veszteséggel működő Alitalia kénytelen lett volna csődvédelmet kérni. Az áthidaló hitel felvételéhez azonban még szükség van az EU brüsszeli bizottsága beleegyezésére is, márpedig ez nem vehető lefutott ügynek, annál is kevésbé, mivel megtörténhet, hogy az Alitalia fő riválisai panaszt emelnek Brüsszelben az állami segítségnyújtás miatt.

Berlin privatizációval csökkentené a deficitet

A német kormány tegnap jóváhagyta a jövő évi költségvetés sarokszámait, elkötelezve magát amellett, hogy a hiány nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. Az 1,8 százalékos gazdasági növekedéssel számoló terv szerint a kiadások az idei 257,3 milliárdhoz képest csupán egymilliárd euróval emelkednek, a hiány pedig 22 milliárd euró lesz. Erre az évre közel 30 milliárd euró deficitet irányoztak elő, de az összeg várhatóan mintegy tízmilliárd euróval magasabb lesz végül. A hiány az előző két évhez hasonlóan az idén is magasabb lesz a GDP 3 százalékánál, s ha 2005-ben sikerül is belül maradni a limiten, ez nem szerkezeti változtatásoknak lesz köszönhető. A kormány ugyanis rekordnagyságú, 15,45 milliárd eurós privatizációs bevétellel számol, az értékesítendő vagyonok között szerepel a Deutsche Telekom és a Deutsche Post állami tulajdonrésze. Az ellenzék mellett Axel Weber jegybankelnök is bírálta a deficitcsökkentésnek ezt a módját, elemzők pedig kételyeiknek adtak hangot azt illetően, hogy a privatizációs célkitűzés teljesíthető-e. Hans Eichel pénzügyminiszter kijelentette: ha a büdzsé helyzete a vártnál rosszabbul alakulna jövőre, korrekciós intézkedéseket fognak végrehajtani a 3 százalék cél megvalósításáért.

Sarkozy összeboronálná a nagy EU-tagokat

Az Európai Unió hat legnagyobb tagállamának szoros együttműködését szorgalmazta Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter, aki egyúttal a 35 órás munkahét ellen is szót emelt.

Brit milliárdosoké a Telegraph

A Sir Frederick és Sir David Barclay fivérek által ellenőrzött Barclay Brothers’ Press Holdings 665 millió fontért megveszi a kanadai Hollinger Inc. kiadóvállalat többségi tulajdonában lévő Hollinger International brit lapérdekeltségeit, nevezetesen a Daily Telegraph napilapot, ennek vasárnapi változatát, valamint a Spectator magazint. A milliárdos fivérek – a londoni Ritz szálló és a Littlewoods üzlethálózat tulajdonosai – több hónapon keresztül harcoltak az újságokért, végül magasabb ajánlatukkal ők nyertek a 3i brit és a Veronis Suhler Stevenson befektetési társaságokkal szemben; egy ideig a Daily Mail & General Trust és a német Axel Springer Verlag is versenyben volt, de ők már korábban kiestek. A Barclayk nem terveznek változtatást a 149 éve alapított Telegraph vezetésében, néhány elemző azonban arra számít, hogy a konzervatívokat támogató lap a tulajdonosváltás nyomán függetlenebbé válhat.

Kiegyezett hitelezőivel az Alstom

A kritikus pénzügyi helyzetben lévő Alstom SA francia gépipari vállalat megállapodásra jutott mintegy harminc hitelező bankjával arról, hogy módosítják az hitelszerződésben foglalt feltételeket. A négymilliárd eurónyi adósságra vonatkozó egyezség értelmében törlik azt a követelményt, hogy a társaság az idén szeptemberrel záruló üzleti évben 230 millió euró nyereséget érjen el üzemi szinten, s ezt felváltja az, hogy jövő szeptemberre kell legalább nullszaldóssá válnia. Ugyancsak a könnyítés jegyében megemelik a 2004-re és 2005-re engedett adósságlimitet, igaz, 2006-ban már az eredetinél szigorúbb kritérium lesz érvényes. A hitelmegállapodás újratárgyalása azért vált szükségessé, mert márciusban világossá vált, hogy az Alstom képtelen lesz teljesíteni a feltételeket. A turbinákat, TGV-vonatokat és hajókat gyártó társaság számára a bankokkal történt megegyezés azért is fontos, mert így egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy elindíthassa a 2,5 milliárd eurós, kötvénykibocsátásból és vagyoneladásokból álló megmentési programot. Ebbe az állam is beszáll részvényekre konvertálható kötvények jegyzésével, ezért szükséges a brüsszeli bizottság jóváhagyása is, amely július 7-ére várható. A cég Magyarországon szervizszolgáltatásokat nyújt.

Közös adatbázis a terrorizmus ellen

A terrorszervezetek és egyes külföldi rezsimek finanszírozásának megakadályozása végett az Európai Bizottság és az európai hitelnyújtási szektor négy szervezete – az Európai Bankszövetség, az Európai Takarékbankok Csoportja, a Szövetkezeti Bankok Európai Szövetsége és az Állami Bankok Európai Szövetsége – megállapodott egy közös elektronikus adatbázis létrehozásáról, amely tartalmazza az uniós pénzügyi szankciók által érintett személyekre, csoportokra és más entitásokra vonatkozó összes releváns információt. Chris Patten, a bizottság külkapcsolatokért felelős tagja szerint a pénzügyi szankciók elektronikusan konszolidált listája (e-CTFSL) fontos új eszköz a terrorizmus elleni harcban, s egyúttal jó példája a hatékony public-private együttműködésnek a biztonságpolitika terén. Az Egyesült Államok ellen elkövetett 2001. szeptember 11-ei merényletek után az EU Hivatalos Közlönye számos terroristaellenes pénzügyi szankciót tett közzé, melyek betartása a magán- és az állami szektornak egyaránt kötelező. A közös adatbázis kialakítására a bankok tettek javaslatot még tavaly, létrehozását is ők finanszírozták, a fenntartás és a frissítés viszont már az EB feladata. Az e-CTFSL segítségével a bankok és más vállalatok hatékonyabban végezhetik el a számlák és más vagyonok zárolását, s egyben felgyorsul a Hivatalos Közlönyben megjelenő információk feldolgozása. A lista hozzáférhető az EB új weblapján, a http://europa.eu.int/comm/external_relations/cfsp/sanctions/index.htm címen.

Őrizetben a Vivendi volt vezére

A francia rendőrség pénzügyi csoportja az értékpapír-kereskedelmi törvények megsértésének gyanújával 48 órára őrizetbe vette Jean-Marie Messier-t, a Vivendi Universal SA távközlési- és médiacsoport volt elnök-vezérigazgatóját. A részben hivatalos, részben kiszivárgott információk szerint Messier-t azzal gyanúsítják, hogy irányítása alatt a Vivendi több szempontból is illegálisan folytatott részvény-visszavásárlást az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után, amelyek világszerte az árfolyamok zuhanását okozták. Először is tilos lett volna az eredményjelentést megelőző tizenöt napban részvényeket visszavásárolni, márpedig a Vivendi ezt tette, másodszor a társaság a megengedettnél – az előző három kereskedési nap átlagos volumenének 25 százalékánál – több részvényt vásárolt, harmadszor –szintén a szabályokat megszegve – a tőzsdei nyitáskor és záráskor is vett saját részvényeket. A tiltott árfolyamfelhajtáson túl fennáll a bennfentes kereskedés gyanúja is, ugyanis Messier és más csúcsvezetők 2001 decemberében váltották be részvényopcióikat és adtak túl nagy nyereséggel a papírokon, holott akkor már tudtak arról, hogy a következő hónapban sor kerül egy 3,3 milliárd eurós – az árfolyamot lenyomó – részvénykibocsátásra. Messier-nek 2002 júliusában kellett távoznia a Vivendi éléről, miután az általa vezényelt akvizíciós stratégia balul ütött ki, hatalmas adósságba és veszteségbe sodorva a társaságot.