A jelenlegi trendek fennmaradása esetén az évszázad közepére drámaian átalakul az európai népesség szerkezete az aktívak és az inaktívak megoszlását tekintve. Ma még négy aktívra jut egy nyugdíjas, 2050-re ez az arány kettő az egyhez lesz. Ahhoz, hogy a nyugdíjak mostani szintjét fenn lehessen tartani, az állami kiadásoknak a bruttó hazai termék (GDP) tíz százalékának megfelelő mértékben kellene nőniük – idézi a Wall Street Journal Europe Kieran McMorrow-t, az Európai Bizottság közgazdászát, egy a népesség öregedésének gazdasági hatásaival foglalkozó könyv társszerzőjét.
A probléma fő forrása az, hogy az Egyesült Államoktól eltérően Európában az emberek többsége azonnal nyugdíjba megy, mihelyt eléri a korhatárt, sőt sokan élnek a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségével. Ebben természetesen nagy szerepe van a magas, a fizetés akár 80 százalékát elérő nyugdíjaknak, miként annak a kulturális ténynek is, hogy az európaiak életfelfogásához szervesen hozzátartozik a nyugodt, a munkától visszavonultan telő öregkor képe. Jelenleg az 55–64 éves korosztálynak csupán 40 százaléka aktív, míg az USA-ban ez a hányad 66 százalék. E mutató szerint Magyarország helyzete a második legrosszabb, a nevezett korosztálynak ugyanis 22 százaléka dolgozik. Ennél csak Szlovákiában kisebb az arány, 21 százalék, Magyarország előtt pedig Luxemburg és Belgium áll, 24, illetve 27 százalékkal.
Morrow szerint az elkövetkező évtizedekben az európai GDP évente átlagosan csak 1,25 százalékkal fog nőni, viszont ha mindenki 65 éves koráig dolgozna, a bővülés egy százalékponttal magasabb lenne. Néhány kormány a közelmúltban döntött ugyan a nyugdíjkorhatár vagy a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő emeléséről, de a német, a francia, az olasz és az osztrák példa azt mutatja, hogy egy ilyen intézkedéssel a választók tömegeit lehet elveszíteni.
Papp Zoltán