Papp Zoltán

Egységes elektronikus személyi az EU-ban?

Az elektronikus személyazonosítás, valamint az elektronikus szolgáltatások körének bővítése és összehangolása volt a két fő téma az európai országok kormányainak képviselőit tömörítő Porvoo Group legutóbbi konferenciáján. Az ötödik alkalommal, ezúttal Tallinban megrendezett fórumon a résztvevők megállapították, hogy az elektronikus igazolványok jelentőségét illetően az országoknak mára sikerült konszenzusra jutniuk, a távlati cél most az, hogy az egyes országokban kiadott elektronikus igazolványokat kölcsönösen elismerjék más országokban is. Ehhez jogi, technikai és szervezésbeli együttműködésre van szükség az illetékes hatóságok között, aminek ki kellene terjednie a standardizációra is, azaz a kibocsátás, az adattartalom és -védelem, valamint a kötelezettségek összehangolására. A projekthez azok az országok csatlakozhatnak, amelyek megfelelnek az elektronikus aláírásról szóló uniós direktívának. Ezzel kapcsolatban a konferencia több résztvevője is nehezményezte, hogy a direktíva nem teremt szilárd alapot az EU-szintű uniformizált elektronikus aláíráshoz, hanem különböző szabványokat fogad el, amelyek többféle alternatív megoldást engednek. A Porvoo Csoport ezért javasolta a direktíva pontosítását. A konferencián áttekintették azt is, hogy mely országok járnak a legelőrébb az elektronikus azonosítási rendszer kiépítésében. A technológia különösen fejlett Észtországban, ahol 2002-ben kötelezővé tették az elektronikus személyi igazolványokat, s az 1,4 millió lakosból félmillió már meg is kapta okmányát. Finnországban és az EU-n kívüli Norvégiában az állampolgárok különféle állami szolgáltatásokat vehetnek igénybe az elektronikus azonosítás révén, többek közt az egészségügyben, a társadalombiztosításban, a helyi önkormányzati ügyek intézésében vagy épp ösztöndíjpályázatok esetében.

Atomfeszültség Prága és Brüsszel között

Néhány héttel az Európai Unióhoz való csatlakozás után máris kialakult az első konfliktus Prága és Brüsszel között, mégpedig a temelíni atomerőműben június 6-án történt üzemzavar kapcsán. Az Európai Bizottság már másnap vizsgálócsoportot küldött a helyszínre, amit a nukleáris biztonságért felelős cseh állami hivatal igencsak zokon vett, olyannyira, hogy most hivatalosan panasszal él az EB ellen. A brüsszeli szakemberek – akárcsak cseh kollégáik – azt állapították meg, hogy az erőmű kettes reaktorában bekövetkezett hűtővízszivárgás nem jelentett környezeti veszélyt, ám a prágai hivatal nem is a vizsgálat eredményét kifogásolja, hanem annak módját. Szóvivője, Pavel Pitterman szerint csak az újságokból értesültek arról, hogy a bizottság elküldte saját csoportját Temelínbe, amit nem előzött meg semmilyen konzultáció, s így az intézkedés teljesen ellenkezik a cseh állam és az Euratom, az uniós nukleáris biztonsági szervezet közti megállapodással. Amikor Írországban vagy Portugáliában történt hasonló kaliberű üzemzavar, Brüsszel csak 16 hónap múlva küldött ki vizsgálókat – tette hozzá Pittermann. Gilles Gantelet, az EB szóvivője szerint a csehek túlreagálják a dolgot. Az EU-csatlakozási szerződés értelmében Brüsszelnek joga van bármikor vizsgálócsoportot küldeni az erőművekbe – mutatott rá Gantelet –, s a csehek tévednek, amikor az intézkedést ellenük irányuló lépésként fogják föl. Megjegyezte mindazonáltal, hogy Temelínben az elmúlt tíz évben több kisebb üzemzavar is előfordult, s ha ezek nincsenek, talán nem sietnek ennyire a vizsgálat elrendelésével.

Az új kormány javítja az iraki olajszektor biztonságát

A hatalmat átvevő iraki ideiglenes kormány várhatóan az eddigieknél hatékonyabban fogja garantálni az olaj-infrastruktúra biztonságát, ami kedvezően hathat a világpiaci árakra.

Az angol gazdaság megérzi az EB-kiesést

Bár Nagy-Britanniában az egész ország fájlalja a nemzeti válogatottnak a labdarúgó-EB-ből való kiesését, a gazdaság egyes szereplőit különösen lehangolta a múlt csütörtöki negyeddöntőben a házigazda portugáloktól elszenvedett vereség. A londoni Gazdasági és Üzleti Kutatóközpont (CEBR) számításai szerint ha az angol válogatott eljut a torna végéig, az elődöntő és a döntő egyenként 100-150 millió fontos bevételt hozott volna a kocsmáknak és egyéb, a szurkolókat valamilyen formában kiszolgáló intézményeknek, vagyis a gazdaságot akár 300 millió fontos veszteség is érheti. A korai búcsú a kiskereskedelmi vállalatokat és a kocsmákat sújtja a leginkább, de – mint az a tőzsdei reakciókból is kitűnik – a vesztesek közé tartoznak a sörgyártók, a fogadóirodák és a reklámbevételektől eleső médiatársaságok is. A brit kiskereskedelmi szövetség szerint az üzletek meccsenként 30 millió font extrabevételhez jutottak volna, amihez a Footfall piackutató cég hozzáteszi, hogy a boltok az EB kezdetén jelentős többletkészleteket halmoztak föl, s most az áruk egy részét nem fogják tudni értékesíteni. Az EB alakulása egyébként Portugália számára a legjobb, mármint gazdasági szempontból, nem a csapat szereplését tekintve. A Datamonitor elemző cég korábban azt jósolta, hogy a portugál sörpiac több évi stagnálás után idén 2,4 százalékkal nő, döntően az EB-re érkező angol, német, dán és svéd szurkolóknak köszönhetően. Csakhogy ezek a csapatok már kiestek, így a prognózis teljesüléséért már érdemben egyedül a csehek tehetnek valamit.

Lemond a cseh kormányfő

PAPP ZOLTÁN Elemzők kisebb koronaeladási hullámot jósoltak mára, miután a kormányzó cseh Szociáldemokrata Párt központi bizottságának szombati ülését követően Vladimír Spidla bejelentette lemondását a pártelnökségről, amivel megszűnik kormányfői megbízatása, és így az egész kormány mandátuma is. Új választásokat nem írnak ki, a miniszterelnök várhatóan Stanislaw Gross belügyminiszter, Spidla pártbeli ellenlábasa lesz. Az európai parlamenti választásokat értékelő KB-ülésen – a szociáldemokraták csak 2 helyet szereztek meg a 24-ből – a Spidlával elégedetlenek a szavazáson majdnem elérték a menesztéséhez szükséges háromötödös többséget, s ilyen helyzetben a kormányfő nem akart megmaradni posztján. A párton belül sokkal nagyobb bizalmat élvező Gross kitenné a koalícióból a jobboldali liberálisokat, és a kommunisták külső támogatásával kormányozna tovább.

Pert vesztett az RTL

Öt évig tartó jogi huzavona után a német szövetségi bíróság végérvényesen elutasította az RTL keresetét, amelyben a legnagyobb német kereskedelmi televízió a reklámmentes televíziózást biztosító készülék betiltását szerette volna elérni – adta hírül a Financial Times Deutschland online kiadása.

Kilenchavi mélyponton a német Ifo-index

A német Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe júniusban váratlanul 94,6 pontra esett a májusi – 97,8-ról utólag korrigált – 96-ról. A Bloomberg elemzői konszenzusa 96,5, a Reutersé és a Dow Jonesé 96,4 pont volt júniusra, s még a legóvatosabb prognózis is 95,7 pontról szólt. Az idén a hat hónapból négyszer csökkent a hétezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló Ifo-index, a júniusi értéknél alacsonyabbat utoljára tavaly szeptemberben regisztráltak. A jelenlegi helyzet megítélését tükröző részindex 93,2 pontra süllyedt a májusi 94,4-ről, a kilátásokra vonatkozó részindex 97,7-ről 96-ra változott. Az eredmények azt jelzik, hogy a ciklikus fellendülésnek még nincs széles és erős alapja – kommentálta az adatokat Hans-Wener Sinn, az Ifo elnöke, hozzátéve, hogy ha a mutató júliusban is romlik, az Európai Központi Banknak (ECB) kamatot kellene csökkentenie. A váratlan júniusi gyengülés legfőbb oka a lakossági fogyasztás gyengesége, amit az is bizonyít, hogy bár a bizalom a gazdaság mind a négy szektorában romlott, a hangulat a kis- és a nagykereskedelmi cégek körében a legnyomottabb. Elemzők szerint az Ifo-index megerősíti azt a helyzetértékelést, hogy a társaságok egyelőre nagyon visszafogottak foglalkoztatási és beruházási stratégiáikban, ami rontja a növekedési kilátásokat. Az exportáló vállalatok teljesítménye valamennyire ellensúlyozza ezt, de miután az exporttermékekhez egyre inkább külföldről szerzik be az alkatrészeket, a nagyobb külpiaci kereslet nem jelenti automatikusan a foglalkoztatás erősödését.

Vészhelyzetre hivatkozva véget vetett a kormány a norvég olajsztrájknak

Mintegy egy százalékkal csökkent pénteken az olaj ára, miután a norvég kormány gazdasági vészhelyzetre hivatkozva elrendelte az olaj és gázipari dolgozók nyolc nappal korábban kezdett sztrájkjának beszüntetését. Londonban 34,97, New Yorkban 37,55 dollárba került az olaj hordója augusztusi határidőre, ami 33, illetve 38 centtel alacsonyabb a csütörtöki záróárnál. Norvégia a napi hárommillió hordós mennyisséggel világ harmadik legnagyobb olajtermelője Szaúd-Arábia és Oroszország után, emellett Nyugat-Európa legnagyobb földgázexportőre is, naponta mintegy 200 millió köbmétert szállít. A magasabb bérekért és a munkahelyek biztonságáért kezdett sztrájk ideje alatt az olajtermelés 375 ezer hordóval csökkent, de vasárnapra már mindenütt teljes kapacitással dolgoztak a kutak. A kormány azt követően rendelte el a sztrájkolók számára a munka felvételét, hogy a munkaadók kilátásba helyezték: hétfőtől kizárják a munkából az összes szakszervezeti tagot, mintegy háromezer embert. Ez esetben a termelés gyakorlatilag teljesen leállt volna, így a kormány a vészhelyzetre vonatkozó – a szakszervezetek által egyébként bírált – jogszabály alapján beavatkozhatott a munkaügyi vitába.

Időt nyert a Jukosz

Némi időt nyert a megmenekülésre az orosz Jukosz olajtársaság, miután a 3,4 milliárd dollárnak megfelelő adóhátraléka ügyében eljáró bíróság pénteken két héttel elhalasztotta a döntést. Korábban az adóügyi minisztérium a 2000. év utáni tartozás azonnali behajtatását követelte, ami csak a Jukosz felszámolásával lenne kivitelezhető. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter azonban egy hete közölte, hogy egyeztetések kezdődtek a vállalat és az adóügyi tárca között (NAPI Gazdaság, 2004. június 22., 2. oldal). Elemzők szerint a mostani bírósági halasztás lehetőséget ad egy olyan egyezség kialakítására, amely szerint a Jukosz eladhatja pillanatnyilag még zárolt vagyonának bizonyos elemeit, s a bevételből törlesztheti az adótartozást. E kifejlet valószínűségét erősítik a társaság éves közgyűlésén elfogadott személyi változások is. Simon Kukes elnök-vezérigazgató – a letartóztatásban lévő Mihail Hodorkovszkij utódja – lemondott mindkét pozíciójáról, az elnöki tisztségben Viktor Gerascsenko volt jegybankelnök, a vezérigazgatói poszton pedig a hozzá hasonlóan amerikai állampolgárságú, korábban a ConocoPhillipsnél dolgozó Steven Theede váltja őt. Elemzők szerint a Kremllel jó kapcsolatokat ápoló – emellett válságkezelői tapasztalatokkal is rendelkező – Gerascsenkónak van esélye arra, hogy megegyezzen a kormánnyal, amelynek tagjai közül Kukes sokakat irritált.