Az elektronikus személyazonosítás, valamint az elektronikus szolgáltatások körének bővítése és összehangolása volt a két fő téma az európai országok kormányainak képviselőit tömörítő Porvoo Group legutóbbi konferenciáján. Az ötödik alkalommal, ezúttal Tallinban megrendezett fórumon a résztvevők megállapították, hogy az elektronikus igazolványok jelentőségét illetően az országoknak mára sikerült konszenzusra jutniuk, a távlati cél most az, hogy az egyes országokban kiadott elektronikus igazolványokat kölcsönösen elismerjék más országokban is. Ehhez jogi, technikai és szervezésbeli együttműködésre van szükség az illetékes hatóságok között, aminek ki kellene terjednie a standardizációra is, azaz a kibocsátás, az adattartalom és -védelem, valamint a kötelezettségek összehangolására.
A projekthez azok az országok csatlakozhatnak, amelyek megfelelnek az elektronikus aláírásról szóló uniós direktívának. Ezzel kapcsolatban a konferencia több résztvevője is nehezményezte, hogy a direktíva nem teremt szilárd alapot az EU-szintű uniformizált elektronikus aláíráshoz, hanem különböző szabványokat fogad el, amelyek többféle alternatív megoldást engednek. A Porvoo Csoport ezért javasolta a direktíva pontosítását.
A konferencián áttekintették azt is, hogy mely országok járnak a legelőrébb az elektronikus azonosítási rendszer kiépítésében. A technológia különösen fejlett Észtországban, ahol 2002-ben kötelezővé tették az elektronikus személyi igazolványokat, s az 1,4 millió lakosból félmillió már meg is kapta okmányát. Finnországban és az EU-n kívüli Norvégiában az állampolgárok különféle állami szolgáltatásokat vehetnek igénybe az elektronikus azonosítás révén, többek közt az egészségügyben, a társadalombiztosításban, a helyi önkormányzati ügyek intézésében vagy épp ösztöndíjpályázatok esetében.
Papp Zoltán