Papp Zoltán

Brüsszel átírná a stabilitási paktumot

A tagállamok fiskális fegyelmét előmozdítani hivatott stabilitási paktum megreformálására tett javaslatokat Joaquin Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja. Az egyelőre nem hivatalos brüsszeli álláspont szerint a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) százalékában limitáló paktumon három tekintetben kellene módosítani. Először szükséges volna, hogy a tagországok a gazdasági fellendülés idején konszolidálják államháztartásukat, s kellő tartalékok felhalmozásával komolyabb hiány nélkül átvészeljék a dekonjunktúrát. Másodszor Almunia nem kizárólag a deficitre helyezné a hangsúlyt, hanem jobban figyelembe venné az egyes országok adósságának szintjét. Végül tekintettel kellene lenni az országok sajátos gazdasági helyzetére, lazítva a jelenlegi uniformizált megközelítésen. A reformról tavaly november óta esik különösen sok szó, akkor ugyanis a pénzügyminiszterek tanácsa lényegében felfüggesztette a paktumot azzal, hogy megakadályozta az EB által Németország és Franciaország ellen a háromszázalékos limit túllépése miatt kezdeményezett eljárást. Brüsszel az Európai Bírósághoz fordult emiatt, de egyúttal napirendre vette az előírások módosítását is. Almunia az elkövetkező hetekben kétoldalú megbeszéléseket kíván folytatni erről a kormányok és az Európai Központi Bank illetékeseivel, ugyanakkor jobbnak látja, hogy a reformról hivatalosan majd csak a következő bizottság döntsön.

Elhibázottnak bizonyult a keletnémet újjáépítés

Egy szakértői bizottság elemzése szerint kudarcot vallott az eddigi politika, amely úgy tömte pénzzel Németország keleti tartományait, hogy abból alig jutott a nyugati országrészhez való felzárkóztatásra.

Lassult az eurózóna szolgáltató szektora

A májusi 55,8-ról 55,3 pontra csökkent júniusban az euróövezet szolgáltatási szektorának teljesítményét jelző beszerzésimenedzser-index (PMI). A Reuters megbízásából az NTC Research által készített index tizenkettedik hónapja van az aktivitás erősödését és gyengülését elválasztó 50 pontos határ fölött. A bővülés júniusi lassulásában - amely megfelelt a piaci várakozásoknak - nagy szerepet játszott, hogy a magas olajárak és a bérinfláció miatt a szolgáltató cégek üzemi költségei áprilishoz és májushoz hasonlóan ismét nőttek, ezenkívül a beszerzési árak emelkedése mellett a vállalatok többsége az erős verseny miatt február óta csökkenteni kényszerül árait, ami lenyomja a nyereségrátát. A szolgáltatási szektor az eurózóna bruttó hazai termékének (GDP) mintegy kétharmadát adja. A legnagyobb gazdaságok közül ezúttal az olasz szerepelt a legjobban, a PMI a májusi 56,9 pontról 58,2-re javult. Németországban viszont jelentősen, 53,6-ról 52,3 pontra süllyedt az index, és szintén lassult a növekedés Franciaországban, ahol a májusi 58,5 pont után júniusban 57,9 pont volt a mutató. A szolgáltatásokhoz hasonlóan az eurózóna feldolgozóipara is visszavett júniusban a tempóból, itt az index 54,4 pontra csökkent a májusi 54,7-ről (NAPI Gazdaság, 2004. július 2., 2. oldal), így a két szektor együttes teljesítményét kifejező index 56,1-ről 55,6 pontra változott. Az NTC szerint a PMI-adatok azt implikálják, hogy az eurózóna GDP-je a második negyedévben éves összehasonlításban 2,3 százalékkal gyarapodott, ami kerek 1 százalékponttal több az első negyedévi bővülésnél.

Az Adidas is nyert a foci Eb-n

A világ nagy sportszergyártói közül az Adidas-Salomon AG nyerte a portugáliai labdarúgó Európa-bajnokságot, a vasárnapi döntőben győztes görögök ugyanis a német cég felszerelésében játszottak, míg a házigazdákat az amerikai Nike Inc. szponzorálta. Két évvel korábban, a dél-koreai világbajnokságon épp fordított eredmény született, akkor az Adidasban játszó német válogatott kikapott a Nike-szerelésben focizó braziloktól. Az Adidasnál egyébként valószínűleg nem gondoltak arra, hogy épp a görögök révén lesznek képviselve a fináléban, hiszen a vállalat még a német, a francia, a spanyol és a lett együttesnek is szállított. A Nike a portugálok mellett a hollandokat, az oroszokat és a horvátokat látta el szereléssel. Az Adidas persze kezdettől fogva főszerepet játszott az Eb-n, mégpedig a külön erre az alkalomra kifejlesztett szürke Roteiro labdákkal, melyekből 2300 darabot szállított. A varrásmentes technológiával készült bőrgolyót a játékosok jelentős része utálta, szerintük nehezebb irányíthatósága és keménysége miatt, az Adidas ellenben óriási piaci sikernek tartja. Herbert Hainer vezérigazgató szerint idén 6,3 millió darab Roteiro eladásával számolnak. Nagyrészt az Eb hatására a labdarúgáshoz kapcsolódó termékekből származó forgalom - amely az összbevétel 17 százalékát teszi ki - idén előreláthatólag 850 millió euróra nő a tavalyi 800 millióról, így bizonyosan megvalósul az Adidas ez évre szóló 3-5 százalékos bevételnövelési célkitűzése.

Jól kezdte a nyarat a Ryanair

Közel három százalékkal drágultak tegnap a legnagyobb európai fapados légitársaság, az ír Ryanair Plc részvényei, miután közölte, hogy utasainak száma júniusban éves összevetésben 24 százalékkal, 2,27 millióra nőtt. A kapacitáskihasználtság 87 százalékra javult az egy évvel korábbi 79-ről. Mindez nagyrészt annak eredménye, hogy a járathálózatát gyorsan bővítő Ryanair a verseny erősödése közepette levitte árait, rendszerint 5-10 százalékos mértékben. Ez lenyomja ugyan a nyereségrátát, de a társaság korábban azt közölte, hogy elégedett a nyárra (a teljes éves profit felét hozó időszakra) beérkezett helyfoglalásokkal. A vállalat egyébként már szinte kizárólag az interneten keresztül ad el jegyeket, az online értékesítés részaránya júniusban 97 százalék volt, 3 százalékponttal magasabb a tavaly júniusinál. Ugyancsak emelkedett - 2,6 százalékkal - a rivális angol easyJet Plc árfolyama annak a hírnek a hatására, hogy a fő tulajdonos, a görög Steliosz Hadzsi-Iannou felvásárolná a közkézen lévő részvényeket. Az üzletember 1995-ben alapította az easyJetet, 2002-ig elnöke is volt, akkor azonban távozott e posztról, s ezzel egyidejűleg eladta a részvények többségét. Ő és családja jelenleg 41 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik. A kivásárlást az motiválja, hogy Hadzsi-Iannout riasztja az easyJet árfolyamának két éve tartó esése: akkor egy részvény több mint 500 pennyt ért, tegnap 161 penny volt az árfolyam; a legutóbbi nagy zuhanásra a múlt hónapban került sor, amikor a társaság az árharcra és az üzemanyag drágulására hivatkozva profitwarningot adott ki. Az easyJet piaci értéke 627,7 millió font, Hadzsi-Iannou a hírek szerint 650 milliót szán a teljes tulajdon megszerzésére. Szóvivője közölte, hogy ez még csak opció, végleges döntés egyelőre nincs.

Rekordot döntött a Pókember 2

Bemutatójának napján 40,5 millió dollár jegybevételt hozott az egyesült államokbeli és a kanadai mozikban a Pókember című film második része, megdöntve ezzel az eddigi 39,4 millió dolláros első napi bevételi rekordot, amelyet az első rész ért el még 2002-ben. A Sony Pictures filmstúdió által gyártott, az első részhez hasonlóan Sam Raimi rendezésében, Tobey Maguire és Kirsten Dunst főszereplésével készült produkció bemutatását intenzív reklámkampány előzte meg, és az érdeklődést fokozták a kedvező előzetes kritikák is. A filmet 4152 moziban kezdték vetíteni – ez csak rekordközeli szám, a csúcsot ugyanis a Shrek 2 májusi bemutatója tartja 4163 filmszínházzal. A Pókember 2 előreláthatólag a Sony idei legnagyobb sikere lesz, a képregény-alapú sorozat harmadik része a tervek szerint 2007 májusára készül el. Az első film az Egyesült Államokban több mint 400 millió, külföldön pedig 822 millió dollár bevételt hozott összesen, a második rész várhatóan ennél is jobban fog szerepelni.

Nagyberuházásokon múlik az olajár alakulása

Az elkövetkező másfél évben az olajár szempontjából meghatározó lesz, hogyan alakul a küszöbönálló tizenegy nagyberuházás sorsa – derül ki a Reuters ágazati felméréséből. A volt Szovjetunióban, Brazíliában és Nyugat-Afrikában megvalósuló projektek – részben olajkút-, részben vezetéképítések – révén 2005 végéig előreláthatólag napi 2,4 millió hordóval bővül a világpiaci kínálat. A tervezett kisebb beruházások ezt további 1 millió hordóval növelik. Ha a projektek késést szenvednek, az felnyomhatja az olaj árát, ugyanis – döntően a kínai gazdaság megnövekedett igényei miatt – a kereslet rohamosan nő. Idén a világkereslet eddig napi 2,3 millió hordóval emelkedett, elérve a napi 80 millió hordót, ehhez képest a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli termelők csak 1,2 millió hordóval fokozták kitermelésüket. Jövőre az elemzők újabb napi 1,5-2 millió hordós keresletnövekedést várnak, viszont az OPEC jelenlegi kitermelése már napi 1, de legfeljebb 2 millió hordóra megközelíti a maximális kapacitást. Ilyen helyzetben kulcsfontosságú az OPEC-en kívüli beruházások tervek szerinti megvalósulása, ellenkező esetben egy komolyabb, terrorcselekmény vagy műszaki hiba okozta kínálati zavar hirtelen drasztikus drágulást idézhet elő. A fejlesztések szükségességét jelzi az a tény is, hogy Oroszországban júniusban újabb posztszovjet rekordszintre, a májusi napi 9,09 millióról 9,26 millióra nőtt ugyan a kőolaj-kitermelés, de a vezetékhálózatot üzemeltető Transznyefty a kapacitásgondok miatt csak 70 ezer hordóval, 4,05 millió hordóra tudta növelni az exportot. A tartályhajókkal történő szállítást az útvonalak zsúfoltsága miatt nemigen lehet bővíteni, a vasúti szállítás pedig meglehetősen drága.

Megroggyant az Amerikai Egyesült Államok autópiaca

Meglepően visszaesett az Egyesült Államok autópiaca júniusban az Autodata piackutató cég adatai szerint. Összesen 1,448 millió személy- és könnyű teherautó talált gazdára, ez szezonális korrekcióval éves szintre kivetítve 15,4 millió járművet jelent, ami komoly visszaesés mind az egy évvel korábbi 16,5, mind a májusi 18 millióhoz képest. Elemzők számítottak ugyan arra, hogy éves összehasonlításban gyengülnek az eladások, de csak csekély csökkenést vártak. A változás jórészt annak tudható be, hogy májusban az autógyárak nagy összegű kedvezményeket kínáltak, ami hatott is, viszont az akciók lezárultával megcsappant a vásárlási kedv. A június legnagyobb vesztese a General Motors Corp., amelynek eladásai éves viszonylatban 15 százalékkal zuhantak. Rosszul szerepelt a Ford Motor Co. is, 7,7 százalékos visszaeséssel, ugyanakkor a DaimlerChrysler AG Chrysler részlege 4,9 százalékkal növelni tudta eladásait, elsősorban az új 300C szedán sikerének köszönhetően. Ezzel együtt a három amerikai vállalat hazai piaci részesedése 58,5 százalékra zsugorodott az egy évvel korábbi 61,6-ról. A GM máris jelezte, hogy újabb kedvezményes akciókkal kívánja felfuttatni az értékesítést. A hazai gyártókkal szemben a japán cégek folytatták nyomulásukat, közülük ezúttal a Nissan Motor Co. lehet a legbüszkébb, miután 9 százalékkal növelte értékesítését. A Toyota Motor Corp. és a Honda Motor Co. amerikai divíziói 5,2, illetve 1,1 százalékkal több autót adtak el, mint tavaly júniusban.

Lassul az infláció az eurózónában

A kétéves csúcsot jelentő májusi 2,5 százalékról 2,4 százalékra mérséklődött júniusban az euróövezet tizenkét havi inflációja – jelentette az Eurostat. Az enyhe javulást elsősorban az olaj árának csökkenése okozta. Bár az érték még így is fölötte van az Európai Központi Bank kétszázalékos plafonjának, elemzők az elkövetkező hónapokra további dezinflációt jósolnak, s biztosra veszik, hogy az ECB a törékeny gazdasági fellendülés közepette nem fog ma kamatot emelni. Emellett szól az is, hogy júniusban az eurózóna átfogó gazdasági bizalomindexe 99,8 pontra gyengült a májusi 100,1-ről. A fogyasztók és az iparvállalatok körében valamelyest erősödött ugyan a bizalom, az előbbi mutató mínusz 16-ról mínusz 14-re, az utóbbi mínusz 5-ről mínusz 4-re változott, ám ez nem tudta ellensúlyozni azt, hogy a szolgáltatási bizalmi index 10-ről 7 pontra esett, főként a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható hangulatromlás miatt.