Papp Zoltán

Jukosz-hírek hatására hintázik az olajár

Újabb rekordot döntött pénteken az olajár, bár zárásra valamelyest enyhült a keresleti nyomás. John Kerry amerikai demokrata elnökjelölt csökkentené az Egyesült Államok olajfüggőségét.

Alig nőtt a foglalkoztatás az USA-ban

A robusztus növekedésre vonatkozó piaci várakozással ellentétben mindössze 32 ezer új állás keletkezett júliusban az Egyesült Államokban, ami nyolc hónapja a legalacsonyabb szám. A munkanélküliségi ráta 5,6-ról 5,5 százalékra csökkent, ami viszont 2001 októbere óta a legkisebb. A Bloomberg által megkérdezett hetvennégy elemző a mediánátlag szerint 240 ezer új állás keletkezését prognosztizálta, a legóvatosabb jóslat is 170 ezer volt. A helyzetet tovább rontja, hogy a munkaügyi minisztérium erősen lefelé korrigálta a megelőző két hónap adatát, eszerint júniusban 78 ezer, májusban 208 ezer új munkahely jött létre, szemben a korábban közölt 112, illetve 235 ezerrel. Az elmúlt hónapokban dinamikusan bővülő szolgáltató szektor júliusban csak 14 ezer új állást teremtett, úgy, hogy ezen belül a kereskedelmi cégeknél 19 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. A feldolgozóiparban tízezer új állás született. A legenyhébb elemzői megfogalmazás szerint is sokkoló júliusi adat hírére estek a részvényárfolyamok, gyengült a dollár, s drágultak az amerikai állampapírok, mivel az állásteremtés alakulása a gazdasági növekedés lassulását vetíti előre. Péntekig egybehangzóan az volt a vélemény a piacokon, hogy a Federal Reserve nyíltpiaci bizottsága a holnapi ülésén folytatja a június végén elindított mérsékelt szigorítást, azaz újabb 25 bázisponttal, 1,50 százalékra emeli a szövetségi alapkamatot. A foglalkoztatási adat hatására azonban az elemzők egy része már arra tippel, hogy a Fed inkább kivár az újabb hiteldrágítással, jóllehet a többség még mindig emelésre számít.

Veszítenek tőkevonzó képességükből a konvergenciaországok

A közép- és kelet-európai térségen belül Magyarország igen kevéssé vonzó a külföldi működőtőke-befektetések szempontjából - állapítja meg a német Deka-Bank tanulmánya, amelyből kiderül, hogy a gyenge pozíció főleg a bérköltségek emelkedésének tudható be.

Kiszállnak a befektetők az easyJetből

Csaknem három százalékkal, a 2000-es tőzsdei bevezetés óta a legalacsonyabb szintre süllyedt pénteken a második legnagyobb európai fapados légitársaság, a brit easyJet Plc árfolyama, miután a befektetők kevés biztatót találtak a cég által az üzleti év júniussal zárult harmadik negyedére közölt számokban. Noha az utasszám az új járatok bevezetésével 6,3 millióra nőtt az egy évvel korábbi 5,2 millióról, a helykihasználtság 1,9 százalékponttal, 82,9 százalékra csökkent, az egy utasra jutó bevétel – vagyis az átlagos jegyár – pedig 6,7 százalékkal, 42,97 fontra esett. A nagyobb rivális ír Ryanair Plc-nél ugyanebben az időszakban valamivel kisebb mértékben, 6 százalékkal csökkent a jegyár (NAPI Gazdaság, 2004. augusztus 4., 5. oldal). A befektetőket az sem hatotta meg, hogy az easyJet júliusra már 88,1 százalékos rátát jelentett az egy évvel korábbi 85,6 százalékról, úgy vélik ugyanis, hogy a légitársaságok közti öldöklő árharc és a magas üzemanyagköltségek lenyomják a vállalat nyereségét. Júniusban a ferihegyi repülőtéren az utasforgalom alapján az easyJet a nyolcadik legnagyobb légitársaság volt, 11 470 embert szállított, az első hat hónapban pedig összesen 19 441-et. Novembertől az easyJet megjelenik Szlovákiában is, napi két járatot indítva a Berlin–Pozsony, és napi egyet a London–Pozsony útvonalon. Az év végére az easyJet 179 útvonalon fog repülni, melyek 48 európai várost kötnek össze.

Jobb a vártnál az AXA eredménye

Az 1,1 milliárd eurós elemzői várakozással szemben 1,44 milliárd euró nettó nyereséget jelentett az első félévre a francia AXA SA, Európa második legnagyobb biztosítója, amely tavaly ősszel adta el magyarországi érdekeltségét az osztrák tulajdonú Uniqua biztosítónak. Az eredmény közel hétszerese az egy évvel korábbinak, ám akkor az AXA 722 millió eurót leírt részvényportfóliója értékének csökkenése miatt, míg most 154 millió euró tőkenövekményt könyvelt el. Az üzemi eredmény 32 százalékkal, szintén 1,44 milliárd euróra emelkedett – a nyereséget növelő, illetve csökkentő tételek pontosan kioltják egymást –, ami elsősorban a költséghatékonyság javításának köszönhető. Ennek eredményeként a legnagyobb üzletágban, a befektetéshez kötött életbiztosítások terén az üzemi nyereség 25 százalékkal, 848 millió euróra javult, ellensúlyozva azt, hogy a bevételek 23,68-ról 23,32 milliárd euróra csökkentek. A második legnagyobb divíziót jelentő vagyon- és baleset-biztosításban 40 százalékkal, 562 millió euróra nőtt az üzemi nyereség, s itt a bevételek is 5,1 százalékkal, 9,79 milliárd euróra emelkedtek. Az AXA az eredmény közzétételével egy időben bejelentette, hogy 3,1 milliárd ausztrál dollár (1,8 milliárd euró) összegű vételi ajánlatot tett a melbourne-i székhelyű AXA Asia Pacific Holdings (AXA APH) általa még nem birtokolt 48,3 százalékára. A vállalat főként a kínai terjeszkedés szempontjából fontos az AXA-nak, 1999-ben ugyanis az egyik első külföldi biztosítóként kapott működési engedélyt Kínában, s három-öt éven belül 5 százalékos piaci részesedést akar elérni. A fele-fele arányban készpénzes és részvényes vételi ajánlat 14 százalékos felárat jelent a csütörtöki záróárhoz képest, és a tavalyi nyereség 11,9-szeresére értékeli az AXA APH-t. Elemzők ennek ellenére arra számítanak, hogy az AXA mintegy tíz százalékkal emelni lesz kénytelen az ajánlat értékét.

Erősödik a pénzügyi fegyelem a Premier Ligában

Roman Abramovics jóvoltából a 2003/2004-es szezonban megtört az angol Premier Ligában az a két évig tartó tendencia, hogy a klubok csökkentik játékosvásárlásra fordított kiadásaikat. A csúcsot a 2000/2001-es bajnokság jelenti, amikor a csapatok 364 millió fontot adtak ki ilyen célra, azt követően visszavettek a költekezésből, olyannyira, hogy két év alatt az összeg megfeleződött, s 2002/2003-ban már csak 187 millió font volt – derül ki a Deloitte könyvvizsgáló cég jelentéséből. A legutóbbi szezonban – bár erre vonatkozóan még nincsenek végleges adatok – mintegy 260 millió fontra emelkedtek a játékosvásárlási kiadások, ám a fordulatot egyedül az okozta, hogy a Chelsea-t 2003 júniusában megvásároló orosz oligarcha a következő hét hónapban 120 millió fontot költött új játékosokra. A 2002/2003-as idényben egyébként a klubok által a játékosok vásárlására és a bérekre fordított együttes összeg is csökkent, öt százalékkal, 852 millió fontra, ami a Premier Liga 1992-es alapítása óta a legalacsonyabb. Dan Jones, a Deloitte partnere ezt a BBC-nek úgy kommentálta, hogy a csapatoknál erősödött az érzék a pénzügyi realitások iránt. Ugyanabban a szezonban a klubok összbevétele 10 százalékkal, 1,2 milliárd fontra emelkedett – ez másfélszerese az olasz Serie A tagjai 1,2 milliárd eurós bevételének –, de ennek ellenére csupán öt klub, a Manchester United, az Arsenal, a Newcastle, a Liverpool és a Birmingham tudott üzemi szinten nyereséget elérni. Az élen mind a bevétel, mind a profit szempontjából az MU állt, amely 715 millió font forgalom mellett 47,8 millió font nyereséget termelt.

Folytatódik az olasz villamos művek privatizációja

Az olasz kormány az államadósság-csökkentési program keretében magánkézbe adja az Enel S.p.A. villamos művek 20 százalékig terjedő pakettjét. Jelenleg az ország legnagyobb közüzemi vállalatának 50,1 százaléka közvetlenül állami tulajdonban van, további 10 százalékával pedig egy állami ellenőrzésű pénzintézet rendelkezik. A tranzakcióra november első felében kerül sor, a részvényeket bel- és külföldi intézményi befektetők, valamint olasz kisbefektetők vásárolhatják meg. Bár elemzői vélemények szerint a kormány a 20 százaléknál kisebb, 10–15 százalékos csomagot fog értékesíteni, az ügylet nagysága így is meglepetést keltett. A korábbi monopoltársaság 1999-ben megkezdett privatizációs folyamatában legutóbb tavaly októberben adtak el 6,6 százaléknyi részvényt. Az Enel részvénye több mint három százalékkal gyengült tegnap, mert a befektetők arra számítanak, hogy a kormány diszkontáron ad túl a papírokon. Jelenleg az Enel tőzsdei értéke 39,2 milliárd euró, így tizenöt százalékos csomaggal számolva az ügylet közel hatmilliárd eurós bevételt eredményezhet a kincstárnak. Az olasz kormány nemrég hirdette meg azt a programot, amely szerint a most a bruttó hazai termék (GDP) 106,2 százalékára rúgó – Európában a legmagasabb – államadósságot 2007-re 100 százalék alá kívánják csökkenteni. A terv értelmében 2008 végéig 100 milliárd euró értékben adnak el állami vagyont.

Ismét kamatot emelt a brit jegybank

Tíz hónapon belül ötödik alkalommal – ezen belül május óta harmadszor – tartott szükségesnek beavatkozást a gazdaság túlfűtötté válásának elkerülése érdekében a brit jegybank. A Bank of England monetáris politikai tanácsa az egybehangzó piaci várakozásoknak megfelelően ezúttal is 25 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az irányadó kamatot. Bár az infláció nem lépi át a BoE kétszázalékos plafonját – júniusban a 12 havi ráta 1,6 százalék volt a májusi 1,5 százalék után –, sőt a jegybank az elkövetkező hónapokra a pénzromlás lassulását várja, a döntéshozók úgy ítélték meg, hogy a kínálati kapacitáshoz mérten erős kereslet inflációs nyomást rejt, s ezért emelni kell a hitelköltségeket. A második negyedévben a brit bruttó hazai termék (GDP) éves szintre kivetítve 3,7 százalékkal nőtt az első becslés szerint, ami közel négy éve a leggyorsabb ütem, s messze meghaladja a BoE által az árstabilitással összeférőnek tekintett 2,5 százalékot. A jegybankot nem hatotta meg az a kamatdöntés előtt közzétett adat, hogy a gazdaság 17 százalékát kitevő feldolgozóipar termelése júniusban 0,7 százalékkal csökkent májushoz képest. A negyedéves kibocsátás így 0,9 százalékkal nőtt. Elemzők szerint a szigorítási kurzusnak még nincs vége, a kamat előreláthatólag 5,25 százalékon fog tetőzni. Az Európai Központi Bank (ECB) – ugyancsak a piaci várakozásoknak megfelelően – változatlanul hagyta a kétszázalékos irányadó kamatot. Bár az euróövezet inflációja – főleg a magas olajár miatt – júliusban 2,4 százalékkal már negyedik hónapja magasabb volt az ECB által kívánatosnak tartott 2 százaléknál, biztosra lehetett venni, hogy a bank nem fogja szigorítással nehezíteni a gyengécske gazdasági fellendülést, s elemzők szeptemberre sem várnak kamatemelést.

Közép-Európából él a HVB

Öt százalékkal drágultak tegnap Németország második legnagyobb bankjának, a HVB Group AG-nek a részvényei, miután 155 millió euróra javította nettó nyereségét az egy évvel korábbi – pro forma alapon számolt – 5 millióról. A nyereség zömét az ipari érdekeltségek eladásából származó 120 millió eurós bevétel adta, további 56 millió euró pedig az ausztriai és a közép- és kelet-európai tevékenységet magában foglaló BankAustria Creditanstalttól (BA-CA) származott. Üzemi szinten a BA-CA 206 millió euró nyereséget ért el. A csoporton belül hozzá tartozik a HVB Bank Hungary Rt., amely jelenleg 38 fiókból álló hálózatát 2007-ig tízmilliárd forintos beruházással száztagúra bővíti, s amely a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb tulajdonosa is 25,2 százalékos érdekeltséggel. A német piacon viszont 21 millió eurós üzemi vesztesége keletkezett a HVB-nek. Miután a kockázati tartalékok összege jelentősen csökkent a tárgyidőszakban, a HVB arra számít, hogy az év egészében a korábban prognosztizált 1,94 helyett csak 1,81 milliárd eurót lesz kénytelen ilyen címen elkülöníteni. Dieter Rampl vezérigazgató ugyanakkor megerősítette azt a célkitűzést, hogy a tavalyi 896 millió után idén 1,4 és 1,7 milliárd euró közti üzemi eredményt érjenek el.