A robusztus növekedésre vonatkozó piaci várakozással ellentétben mindössze 32 ezer új állás keletkezett júliusban az Egyesült Államokban, ami nyolc hónapja a legalacsonyabb szám. A munkanélküliségi ráta 5,6-ról 5,5 százalékra csökkent, ami viszont 2001 októbere óta a legkisebb. A Bloomberg által megkérdezett hetvennégy elemző a mediánátlag szerint 240 ezer új állás keletkezését prognosztizálta, a legóvatosabb jóslat is 170 ezer volt. A helyzetet tovább rontja, hogy a munkaügyi minisztérium erősen lefelé korrigálta a megelőző két hónap adatát, eszerint júniusban 78 ezer, májusban 208 ezer új munkahely jött létre, szemben a korábban közölt 112, illetve 235 ezerrel. Az elmúlt hónapokban dinamikusan bővülő szolgáltató szektor júliusban csak 14 ezer új állást teremtett, úgy, hogy ezen belül a kereskedelmi cégeknél 19 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. A feldolgozóiparban tízezer új állás született.
A legenyhébb elemzői megfogalmazás szerint is sokkoló júliusi adat hírére estek a részvényárfolyamok, gyengült a dollár, s drágultak az amerikai állampapírok, mivel az állásteremtés alakulása a gazdasági növekedés lassulását vetíti előre. Péntekig egybehangzóan az volt a vélemény a piacokon, hogy a Federal Reserve nyíltpiaci bizottsága a holnapi ülésén folytatja a június végén elindított mérsékelt szigorítást, azaz újabb 25 bázisponttal, 1,50 százalékra emeli a szövetségi alapkamatot. A foglalkoztatási adat hatására azonban az elemzők egy része már arra tippel, hogy a Fed inkább kivár az újabb hiteldrágítással, jóllehet a többség még mindig emelésre számít.
Papp Zoltán