Tíz hónapon belül ötödik alkalommal – ezen belül május óta harmadszor – tartott szükségesnek beavatkozást a gazdaság túlfűtötté válásának elkerülése érdekében a brit jegybank. A Bank of England monetáris politikai tanácsa az egybehangzó piaci várakozásoknak megfelelően ezúttal is 25 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az irányadó kamatot. Bár az infláció nem lépi át a BoE kétszázalékos plafonját – júniusban a 12 havi ráta 1,6 százalék volt a májusi 1,5 százalék után –, sőt a jegybank az elkövetkező hónapokra a pénzromlás lassulását várja, a döntéshozók úgy ítélték meg, hogy a kínálati kapacitáshoz mérten erős kereslet inflációs nyomást rejt, s ezért emelni kell a hitelköltségeket.
A második negyedévben a brit bruttó hazai termék (GDP) éves szintre kivetítve 3,7 százalékkal nőtt az első becslés szerint, ami közel négy éve a leggyorsabb ütem, s messze meghaladja a BoE által az árstabilitással összeférőnek tekintett 2,5 százalékot. A jegybankot nem hatotta meg az a kamatdöntés előtt közzétett adat, hogy a gazdaság 17 százalékát kitevő feldolgozóipar termelése júniusban 0,7 százalékkal csökkent májushoz képest. A negyedéves kibocsátás így 0,9 százalékkal nőtt. Elemzők szerint a szigorítási kurzusnak még nincs vége, a kamat előreláthatólag 5,25 százalékon fog tetőzni.
Az Európai Központi Bank (ECB) – ugyancsak a piaci várakozásoknak megfelelően – változatlanul hagyta a kétszázalékos irányadó kamatot. Bár az euróövezet inflációja – főleg a magas olajár miatt – júliusban 2,4 százalékkal már negyedik hónapja magasabb volt az ECB által kívánatosnak tartott 2 százaléknál, biztosra lehetett venni, hogy a bank nem fogja szigorítással nehezíteni a gyengécske gazdasági fellendülést, s elemzők szeptemberre sem várnak kamatemelést.
Papp Zoltán