Jukosz-hírek hatására hintázik az olajár

Pénteken napközben Londonban a Brent 41,50, New Yorkban az észak-amerikai könnyűolaj 44,77 dollárig drágult hordónként a legközelebbi határidőre, ami a legmagasabb szint azóta, hogy a két piacon 1988-ban, illetve 1983-ban bevezették ezt a kontraktust. A kereskedés vége felé azonban megfordult az emelkedő trend, Londonban 40,65, New Yorkban 43,95 volt a záróár.
A szűk kínálattal kapcsolatos permanens aggodalmak mellett az orosz Jukosz olajtársaságról érkező hírek befolyásolták a jegyzés alakulását. Az első - negatív - fejlemény az volt, hogy a vállalat közölte: bankszámlája teljesen lenullázódott, mert a végrehajtók az oda beérkező pénzeket azonnal lefoglalják a 2000-ről fennálló 3,4 milliárd dollárnyi adótartozás törlesztése címén. Eddig 900 millió dollárt hajtottak be ilyen módon. A társaság az augusztusi szállításokért már előre kifizette a díjat az olajvezeték-hálózatot üzemeltető Transznyeftynek, de a hónap közepéig át kellene utalni a pénzt a szeptemberi szállításokért. Ehhez és az egyéb tevékenységek biztosításához 400 millió dollárra lenne szüksége.
Kisvártatva pozitív hír is jött viszont a Jukoszról, egy bíróság ugyanis jogellenesnek ítélte a végrehajtóknak azt a korábbi akcióját, amelyben lefoglalták a társaság legnagyobb termelőegységét, a Juganszknyeftyegazt. Az állam részben e cég eladása révén akart hozzájutni az adóhátralékhoz, a törvény azonban kimondja, hogy behajtás esetén először a nem központi érdekeltségeket kell értékesíteni. A végrehajtók fellebbezhetnek az ítélet ellen, így megeshet, hogy a Jukosz győzelme rövid életűnek bizonyul. A brit Sunday Times értesülése szerint egyébként egy, a dubai uralkodó család tagjaiból álló csoport tízmilliárd dollárért megvásárolná a Jukoszt.
Az Egyesült Államokban John Kerry demokrata elnökjelölt tízéves programot javasolt az olajfüggőség csökkentése érdekében. Az olaj- és olajtermékek forgalmazásából befolyó adóbevételekből létrehoznának egy 30 milliárd dolláros alapot, amelynek kétharmadából adókedvezményeket adnának az üzemanyag-takarékos gépkocsikat kifejlesztő autógyáraknak, a fennmaradó tízmilliárd dollárt pedig a régi szénerőművek környezetvédelmi korszerűsítésére fordítanák.