Papp Zoltán

Elszáll a görög deficit az olimpia miatt

Görögország államháztartási hiánya idén meghaladhatja a GDP 4 százalékát, miután az olimpiához kapcsolódó kiadások következtében az első félévben az éves előirányzatnál nagyobb deficit keletkezett.

Lendületben a szolgáltató szektor

Sorozatban tizenharmadik hónapja bővül az eurózóna szolgáltató szektora, ugyanakkor a vállalatok továbbra is csökkentik alkalmazottaik számát – derül ki a Reuters megbízásából az NTC Research által készített felmérésből. Az euróövezet gazdaságának kétharmadát kitevő ágazat beszerzésimenedzser-indexe (PMI) ugyanúgy 55,3 pont volt, mint júniusban – az 50 pont feletti érték az aktivitás erősödését jelzi –, ám a részindexek közül a 2001 szeptembere óta 50 pont alatt lévő foglalkoztatási mutató ismét nem érte el ezt a küszöböt, sőt még romlott is júniushoz képest. A létszámcsökkenést döntően az okozza, hogy a szolgáltató cégeknek erőteljesen emelkedő beszerzési árakkal kell számolniuk, a megnövekedett költségeket azonban – mint az értékesítési árak csökkenése mutatja – nem hárítják át a fogyasztókra, hanem inkább az alkalmazottakon spórolnak. Az új megrendelések lassabban nőnek, mint ahogy az aktuális üzleti tevékenység erősödik, vagyis nem tesznek szükségessé kapacitásnövelést. Az Egyesült Államokban szintén júliusban jelentősen gyorsult a szolgáltató szektor növekedése, az Institute for Supply Management indexe 64,8 pontra javult a júniusi 59,9-ről. Ez sokkal jobb a 61,5 pontos elemzői várakozásnál, kellemetlen meglepetés viszont, hogy a foglalkoztatási részindex 57,4-ről a stagnálást jelző 50 pontra esett. Az új megrendelések mutatója ellenben 62,4-ről 66,4 pontra emelkedett. Az árak immár huszonnyolcadik hónapja nőttek, bár valamivel lassabban, mint júniusban, az index 74,6-ról 73,1 pontra csökkent.

Munkaerő-piaci reformot sürget az eurózónában az IMF

Felemás értékelést adott most közzétett jelentésében az euróövezetről a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Egyrészt az export erősödésére hivatkozva a tavasszal prognosztizált 1,7-ről 2 százalékra emelte az idei gazdasági növekedés ütemére vonatkozó előrejelzését, másrészt fél százalékponttal, ugyancsak 2 százalékra vitte le a potenciális növekedés mértékét, azt a rátát, amelyen felül a gazdaság csak a tartalék kapacitások kihasználásával és erősödő inflációval képes bővülni. Michael Deppler, az IMF európai részlegének igazgatója szerint ez a mutató a demográfiai trend – vagyis a népesség elöregedése – miatt pár éven belül akár 1,5 százalékra is süllyedhet. A megoldást az IMF a munkaerő-kihasználtság fokozásában – konkrétan az egy főre jutó éves munkaórák számának növelésében – látja, amihez elengedhetetlen a munkaerő-piaci szabályozás liberalizálása. Mint Deppler rámutatott, az eurózóna nem azért nyújt gyengébb gazdasági teljesítményt az Egyesült Államoknál, mert gyenge a termelékenység – 2000-ben éppenséggel magasabb volt a produktivitás, mint az USA-ban –, hanem mert a munkaerő-kihasználtság alig kétharmada az amerikai szintnek. Az igazgató ezért helyes és üdvözlendő fejleménynek tartja, hogy Németországban több vállalatnál megállapodás született a fizetésemeléssel nem párosuló munkaidő-hosszabbításról. Az IMF szerint a kihasználtsági mutató javítása azért is szükségszerű, mert enélkül összeomlanak a társadalombiztosítási rendszerek.

Megnyerte a második negyedet az Adidas

Két és fél százalékkal drágultak tegnap a világ második legnagyobb sportruházat- és sportszergyártója, a német Adidas-Salomon AG részvényei, miután 44 millió euró, az egy évvel korábbinál 36 százalékkal magasabb - és a 37 millió eurós elemzői konszenzust is meghaladó - nyereséget jelentett a második negyedévre. Az árbevétel 5,5 százalékkal nőtt, de az árfolyamváltozások hatásait nem számítva az emelkedés 7 százalék lett volna. Az eredményjavulás nagyrészt annak köszönhető, hogy Észak-Amerikában négy negyedéven át tartó csökkenés után 1 százalékkal nőttek az eladások, s az Adidas immár az év egészére is a tavalyinál magasabb bevételt vár e piacon. Ugyancsak jót tett az értékesítésnek és a nyereségnek a labdarúgó Eb. Az Adidas - amely az olimpia egyik fő szponzora is - a jó második negyedév után felfelé korrigálta ez évre vonatkozó előrejelzését, eszerint az árbevétel 3-5, a nettó nyereség pedig 20 százalékkal nő, szemben a korábban prognosztizált 3-5, illetve 10-15 százalékkal.

Meglódultak az USA-ban az autóeladások

A júniusi visszaesés után júliusban erősödtek az autóeladások az Egyesült Államokban. A két fő nyertes a Toyota és a Nissan.

Piaci részesedések

Gyártó 2003. július 2004. július General Motors 30,1 29,2 Ford 19,6 18,3 DaimlerChrysler 13,0 13,4 Toyota 11,2 12,9 Honda 8,5 8,3 Nissan 4,5 6,0 Európai gyártók 6,9 6,5 Koreai gyártók 4,0 4,1 *az USA-ban eladott amerikai, kanadai és mexikói gyártású autókra vonatkozóan, százalékban Forrás: Dow Jones

Újra nyereségessé vált a Ryanair

Éves összehasonlításban a negyedével, 52,6 millió euróra növelte nettó nyereségét üzleti évének júniussal zárult első negyedében az ír Ryanair Plc, Európa legnagyobb fapados légitársasága. A január–márciusi negyedévben a társaság 3,3 millió eurós veszteséggel – 1997-es tőzsdei bevezetése óta az első negatív eredménnyel – sokkolta a piacot. A fordulat ellenére a cég árfolyama 3 százalékkal gyengült Dublinban, a befektetők ugyanis aggályosnak tartják az üzemanyagköltségek kezelésének stratégiáját: a kiadott közlemény szerint a Ryanair szeptemberig szinte teljesen biztosította magát a magas olajárak ellen fedezeti ügyletekkel, onnantól viszont csak csekély mértékben fogja lefedezni vásárlásait, mivel Michael O'Leary vezérigazgató várakozása szerint középtávon csökkenni fog az olajár. Az első negyedévben az utasok száma éves összevetésben 28 százalékkal, 6,6 millióra nőtt, az egy utasra jutó bevétel – vagyis az átlagos jegyár – azonban 6 százalékkal csökkent. A Ryanair az elkövetkező hónapokra az árak további süllyedését jósolja, ahogyan mind a fapados, mind a hagyományos légitársaságok tovább mérséklik díjaikat. O'Leary szerint a most folyó negyedévben az árak 5–10, télen pedig 10–20 százalékkal lehetnek alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. A Ryanair ezt részben a költségek további lefaragásával, részben az egyéb szolgáltatásokból – autókölcsönzésből, szállodai szobák értékesítéséből – származó bevételek növelésével igyekszik ellensúlyozni, ugyanakkor arra számít, hogy több légitársaság is áldozatául fog esni az öldöklő árharcnak.

Újabb rekordot döntött az olajár

Az utóbbi időben felvett szokása szerint tegnap is rekordot döntött az olajár New Yorkban, az amerikai könnyűolaj ára szeptemberi határidőre hordónként 44,24 dollárra szökött föl, ami a határidős kereskedés 1983-as beindulása óta a legmagasabb. Londonban a Brent hordója szintén szeptemberre 40,45 dollárra emelkedett, ennél drágább csak az első Öböl-háború előtt volt. A legújabb rekorddöntés mögött elsősorban az áll, hogy Purnomo Yusgiantoro, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) elnöke közölte: a kartell tagjai közül csak Szaúd-Arábia tudja fokozni kitermelését, de ehhez is idő kell. Ennek ellentmondóan nyilatkozott viszont egy szaúdi tisztségviselő, aki szerint a jelenlegi napi 9,5 millió hordós mennyiséget azonnal növelni tudják félmillió hordóval. A teljes szaúdi kapacitása azonban 10,5 millió hordó, így a jelenlegi piaci őrületet az sem igen csillapíthatná, ha az összes kút száz százalékon üzemelne. Az öt hete tartó drágulásnak fontos tényezője a Jukosz-ügy, amely most ismét kedvezőtlen fordulatot vett. A legnagyobb orosz olajtársaságnál az adóminisztérium eddig 7 milliárd dollár hátralékot mutatott ki 2000-ről és 2001-ről – ebből az első év után fennálló 3,4 milliárdos tartozást augusztus végéig kellene törleszteni –, most pedig megkezdte a 2002-es könyvek vizsgálatát is, sőt 2001-re vonatkozóan is újabb auditot rendelt el. Elemzők szerint a tartozás könnyen felduzzadhat akár tízmilliárd dollárra is, amit a Jukosz már aligha élne túl. A társaság szállításainak kiesése pedig további 3-4 dollárral drágíthatná az olajat.

Brüsszeli vizsgálat európai futballklubok ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményezett német, angol, francia, olasz és spanyol labdarúgóklubok ellen azzal a gyanúval, hogy azok meg nem engedett módon jutottak hozzá állami támogatáshoz. A vizsgálat a Financial Times értesülése szerint három fő területre irányul: az első a klubok ingatlanügyletei és a stadionépítések állami támogatása, a második a kluboknak adott adókedvezmények, a harmadik a társadalombiztosítási járulékok megfizetésénél nyújtott állami segítség. Konkrétumok eddig nem nagyon kerültek nyilvánosságra, annyit azonban tudni, hogy a bizottság vizsgál egy ingatlanügyet a Real Madrid és a madridi önkormányzat között, amelynek segítségével a klub csökkentette adósságát. Brüsszelnek gyanús volt a Bayern München új stadionjának megépítéséhez nyújtott állami támogatás is, de a jelenlegi megítélés szerint a pénz nem közvetlenül a klubot segítette, hanem szélesebb célokat szolgált. Mario Monti versenyügyekért felelős biztos szóvivője szerint a vizsgálatot az teszi szükségessé, hogy a futball fontos gazdasági tevékenység, amellyel kapcsolatban ugyanakkor gyakran merülnek fel panaszok. A bizottság korábban levélben kért tájékoztatást az érintett kormányoktól a klubok támogatásáról, melyet azok válaszukban jogszerűnek minősítettek.