Feltartóztathatatlanul nyomul a Dell
Erős árbevétel- és nyereségjavulást ért el a második negyedévben a Dell, a rivális Hewlett-Packardnál viszont vezetőket rúgtak ki a vártnál gyengébb nyereség miatt.
Erősödik a német infláció
A német statisztikai hivatal a korábban becsült 1,8 százalékról 2 százalékra módosította a harmonizált európai uniós módszer szerint számított júliusi 12 havi inflációs adatot. Júniusban a ráta 1,9 százalék volt. Havi összevetésben 0,4 százalékkal emelkedett az árindex júliusban az előző havi stagnálás után. Az infláció erősödésének fő oka a magas olajár, emiatt a fűtőolaj 17,2, az üzemanyagok pedig 8,2 százalékkal kerültek többe, mint tavaly júliusban; e két tényező nélkül a mutató csak 1,5 százalék lenne. Az Eurostat első becslése szerint júliusban az eurózóna 12 havi inflációja 2,4 százalék volt (NAPI Gazdaság, 2004. augusztus 2., 2. oldal), s bár az azóta napvilágot látott országos adatok fényében az elemzők e szám jelentősebb negatív korrekciójára számítottak, a mostani német mutatót megismerve már csak mínusz 0,1 százalékpontos módosítást tartanak valószínűnek, vagyis a ráta továbbra is jóval magasabb az Európai Központi Bank (ECB) által kívánatosnak tartott 2 százaléknál.
Fölfelé korrigálta olajkereslet-becslését az IEA
Rekord közelében voltak tegnap az olajárak, miután az IEA jelentése a korábban becsültnél magasabb kereslettel számol az idén. Az orosz energetikai hivatal szerint leállhat a Jukosz exportja, ha nem szabadítják fel a cég számláit.
Profitrekordot döntött, mégis esett a Cisco
Hiába ért el rekordnagyságú nyereséget üzleti évének július 31-én zárult negyedik negyedévében az amerikai Cisco Systems Inc., a világ legnagyobb hálózatieszköz-gyártója, árfolyama mégis több mint öt százalékkal esett, mert a befektetőket megijesztette a raktárkészletek növekedése. A nettó nyereség éves összehasonlításban 41 százalékkal, 1,38 milliárd dollárra, az árbevétel 26 százalékkal, 5,93 milliárd dollárra emelkedett. E számok önmagukban arra utalnak, hogy a vállalatok világszerte növelik technológiai beruházásaikat, ugyanakkor a Cisco azt is közölte, hogy raktárkészleteinek értéke 1,2 milliárd dollárra nőtt az előző negyedévi 1,1 milliárdról. A kedvezőtlen befektetői reakciót a rossz reminiszcenciák is magyarázzák, 2001-ben ugyanis a technológiai ágazat összeomlásának egyik első jele az volt, hogy a Cisco 2,2 milliárd dollárt leírt a készletek értékéből. John Chambers vezérigazgató meglepőnek nevezte a tőzsdei fejleményt, mondván, a legutóbbinál sokkal erősebb negyedéve nemigen lesz a Ciscónak. A 2003/2004-es üzleti év egészében a Cisco 22,05 milliárd dollár árbevétel mellett 4,4 milliárd dollár nettó nyereséget ért el, ami 23, illetve 17 százalékos növekedés.
Vidámparki hangulat a Walt Disneynél
Az elemzői várakozásokat meghaladó árbevételt és nyereséget ért el a legutóbbi negyedévben az amerikai Walt Disney, amelynek ezúttal vidámparkjai teljesítettek a legjobban, filmstúdiója ellenben nem tudta hozni tavalyi jó formáját.
Disney-adatok
2003. IV-VI. 2004. IV-VI. Árbevétel 6377 7471 Adózott eredmény 502 604 EPS (cent) 24 29 Forrás: Dow Jones
Hivatalos uniós nyelv lesz az ír?
Írország kezdeményezi, hogy az Európai Unió az eddigi húsz mellé az írt (gael) is vegye föl a hivatalos nyelvek közé. A lépés közvetlen kiváltó oka az EU bővítése volt, ezzel ugyanis olyan, szintén kevesek által beszélt nyelvek váltak hivatalos uniós nyelvvé, mint a máltai vagy a lett. Dublinban azt a körülményt nem domborítják ki, hogy míg a lett és a máltai országos nyelv – az előbbi 2,3 millió embernek első számú nyelve, az utóbbit közel 400 ezren beszélik –, addig Írországban a 3,9 millió lakosnak csak 36 százaléka ért gaelül, ténylegesen pedig tíz százaléknál kevesebben, mindössze 350 ezren használják ezt a nyelvet. A kezdeményezést nyomatékosítandó, Bertie Ahern ír miniszterelnök az Európai Parlamentben gaelül kezdte el a fél éves ír EU-elnökségről szóló beszámolóját, majd miután a képviselők hiábavalóan keresgélték a megfelelő tolmácscsatornát, angolra átváltva megjegyezte: ha az ír hivatalos nyelvvé válik, nem lesz ilyen nehézség. Elképzelése azonban könnyen elutasításba ütközhet Brüsszel részéről, az uniós intézményekben ugyanis már most is óriási gondokat okoz a fordítói apparátusnak, hogy a dokumentumokat mind a húsz nyelven előállítsák. Ahern mindenesetre közölte, hogy csak ésszerű elvárásaik vannak, habár azt nem részletezte, mit ért ezen.
Zsebek reflektorfényben
A német kormány egyre erősebb nyomást gyakorol a tőzsdei társaságokra, hogy hozzák nyilvánosságra a csúcsvezetők keresetét, s ha kell, kész törvényi úton is kikényszeríteni ezt. A jelenleg érvényes vállalatirányítási kódex értelmében a kereseteket publikussá kell tenni, csakhogy magának a kódexnek a bevezetése önkéntes. A DSW kisbefektetői szövetség szerint a DAX 30-as indexben szereplő társaságok közül csak kilenc közli valamennyi csúcsvezetőjének pontos keresetét – írta a Financial Times. Hans Eichel pénzügyminiszter kijelentette, hogy ha a társaságok nem hajlandók eleget tenni a követelésnek, a kormány olyan törvényjavaslatot fog előterjeszteni, amely kötelezővé teszi a keresetek nyilvánosságra hozatalát. Emlékeztetett rá, hogy az állami résztulajdonban lévő vállalatok – mint a Deutsche Telekom vagy a Deutsche Post – már bevezették ezt a gyakorlatot. Horst Köhler államfő szintén kiállt a keresetek nyilvánosságra hozása mellett. Az érintett csúcsvezetők többsége viszont ellenzi ezt, részint a személyiségi jog védelmére hivatkozva, részint azzal érvelve, hogy ha a számok ismertté válnak, az ellentéteket szíthat az igazgatóságok tagjai között.
Kamatemelést vetít előre a cseh inflációs adat
Elemzők szerint a cseh jegybank rövidesen kamatot emel, miután júliusban a tizenkét havi infláció több mint két év után először három százalék fölé emelkedett. A ráta a júniusi 2,9-ről 3,2 százalékra változott, havi viszonylatban 0,4 százalék volt az infláció. Június végéig az irányadó kéthetes repokamat közel három éven át vagy csökkent, vagy nem változott, akkor a jegybank 25 bázisponttal, 2,25 százalékra emelte. Elemzők szinte egybehangzóan azt jósolják, hogy a monetáris politikai tanács augusztus végén újabb 25 bázisponttal szigorít, de némelyek kétszer ekkora emelést sem tartanak kizártnak. Szlovákiában szintén erősödött az infláció júliusban, a tizenkét havi ráta 8,5 százalék volt a júniusi 8,1 százalék után. A drágulás azonban nagyrészt a hatósági árak emelésének tulajdonítható, az ezek nélkül számolt maginfláció 2,7 százalék volt júliusban, csakúgy mint júniusban. A jegybankot eddig az inflációnál jobban aggasztotta a korona erősödése, ezt fékezendő az idén eddig összesen 150 bázisponttal csökkentette a kéthetes repokamatot, legutóbb június legvégén 50 bázisponttal, 4,5 százalékra. Prognózisa szerint a következő hónapokban a központi áremelések hatásának enyhülésével mérséklődni fog az infláció, s az év végére a ráta a kitűzött 5,7–7 százalékos sávon belülre kerül.
Róma áremelésre kényszeríti a légitársaságokat
Az olasz kormány elrendelte, hogy a külföldi légitársaságok a távolsági járatokon nem alkalmazhatnak alacsonyabb jegyárakat, mint az Alitalia. A British Airways panaszt emelt az Európai Bizottságnál, ám a testület nem sokat tehet az ügyben.
