Írország kezdeményezi, hogy az Európai Unió az eddigi húsz mellé az írt (gael) is vegye föl a hivatalos nyelvek közé. A lépés közvetlen kiváltó oka az EU bővítése volt, ezzel ugyanis olyan, szintén kevesek által beszélt nyelvek váltak hivatalos uniós nyelvvé, mint a máltai vagy a lett. Dublinban azt a körülményt nem domborítják ki, hogy míg a lett és a máltai országos nyelv – az előbbi 2,3 millió embernek első számú nyelve, az utóbbit közel 400 ezren beszélik –, addig Írországban a 3,9 millió lakosnak csak 36 százaléka ért gaelül, ténylegesen pedig tíz százaléknál kevesebben, mindössze 350 ezren használják ezt a nyelvet.
A kezdeményezést nyomatékosítandó, Bertie Ahern ír miniszterelnök az Európai Parlamentben gaelül kezdte el a fél éves ír EU-elnökségről szóló beszámolóját, majd miután a képviselők hiábavalóan keresgélték a megfelelő tolmácscsatornát, angolra átváltva megjegyezte: ha az ír hivatalos nyelvvé válik, nem lesz ilyen nehézség. Elképzelése azonban könnyen elutasításba ütközhet Brüsszel részéről, az uniós intézményekben ugyanis már most is óriási gondokat okoz a fordítói apparátusnak, hogy a dokumentumokat mind a húsz nyelven előállítsák. Ahern mindenesetre közölte, hogy csak ésszerű elvárásaik vannak, habár azt nem részletezte, mit ért ezen.
Papp Zoltán