Tovább dőlnek a rekordok az olajpiacon
Újabb rekordszintre emelkedett tegnap napközben az olajár: New Yorkban az észak-amerikai könnyűolajat 46,91, Londonban a Brentet 43,88 dolláron jegyezték hordónként a szeptemberi határidőre. Később mintegy 50 centtel mérséklődött az ár annak hatására, hogy Venezuelában Hugo Chavez elnök túlélte az elmozdítására kiírt népszavazást. A nem hivatalos végeredmény szerint a szavazóknak csak 42 százaléka voksolt Chavez visszahívására, 58 százalék továbbra is őt akarja az elnöki poszton látni. Előzőleg a piacok attól tartottak, hogy szoros eredmény esetén zavargások törhetnek ki, s ez fennakadásokat okozhat a napi 2,6 millió hordós exportban. Venezuela az Egyesült Államok negyedik legnagyobb olajszállítója.
Más vonalon viszont nem csökkent az olajat drágító nyomás, az orosz Jukosznál már a fizetésképtelenség a téma (lásd másik írásunkat), Irak pedig csak a tervezett napi 1,8 millió tonnás mennyiség felét exportálja, mert a síita lázadás miatt nem tudják megjavítani az egyik - szabotázsakcióban megrongálódott - fő olajvezetéket. Abdullah szaúdi trónörökös, az ország de facto irányítója közölte, hogy a világ legnagyobb olajexportőre jelenleg - a 8,45 millió hordós kvótával szemben - 9,5 millió hordó olajat termel ki naponta, s ezt szeptemberben félmillió tonnával akarják növelni. Abdullah 25 és 30 dollár közti olajárat tart kívánatosnak. A mostani ár már reálértékben is magasabb az 1974-ben, az első olajárrobbanáskor beállt értéknél, amely az infláció szerint korrigálva 43 dollár volt, ugyanakkor még messze elmarad az 1980-as iráni forradalom utáni 80 dollártól.